1. et factum est in undecimo anno tertio una mensis factum est verbum Domini ad me dicens
2. fili hominis dic Pharaoni regi Ægypti et populo ejus cui similis factus es in magnitudine tua
3. ecce Assur quasi cedrus in Libano pulcher ramis et frondibus nemorosus excelsusque altitudine et inter condensas frondes elevatum est cacumen ejus
4. aquæ nutrierunt illum abyssus exaltavit eum flumina ejus manabant in circuitu radicum ejus et rivos suos emisit ad universa ligna regionis
5. propterea elevata est altitudo ejus super omnia ligna regionis et multiplicata sunt arbusta ejus et elevati sunt rami ejus præ aquis multis
6. cumque extendisset umbram suam in ramis ejus fecerunt nidos omnia volatilia cæli et sub frondibus ejus genuerunt omnes bestiæ saltuum et sub umbraculo illius habitabat cœtus gentium plurimarum
7. eratque pulcherrimus in magnitudine sua et in dilatatione arbustorum suorum erat enim radix illius juxta aquas multas
8. cedri non fuerunt altiores illo in paradiso Dei abietes non adæquaverunt summitatem ejus et platani non fuerunt æquæ frondibus illius omne lignum paradisi Dei non est adsimilatum illi et pulchritudini ejus
9. quoniam speciosum feci eum et multis condensisque frondibus et æmulata sunt eum omnia ligna voluptatis quæ erant in paradiso Dei
10. propterea hæc dicit Dominus Deus pro eo quod sublimatus est in altitudine et dedit summitatem suam virentem atque condensam et elevatum est cor ejus in altitudine sua
11. tradidi eum in manu fortissimi gentium faciens faciet ei juxta impietatem ejus ejeci eum
12. et succident illum alieni et crudelissimi nationum et proicient eum super montes et in cunctis convallibus corruent rami ejus et confringentur arbusta ejus in universis rupibus terræ et recedent de umbraculo ejus omnes populi terræ et relinquent eum
13. in ruina ejus habitaverunt omnia volatilia cæli et in ramis ejus fuerunt universæ bestiæ regionis
14. quam ob rem non elevabuntur in altitudine sua omnia ligna aquarum neque ponent sublimitatem suam inter nemorosa atque frondosa nec stabunt in sublimitate eorum omnia quæ inrigantur aquis quia omnes traditi sunt in mortem ad terram ultimam in medio filiorum hominum ad eos qui descendunt in lacum
15. hæc dicit Dominus Deus in die quando descendit ad inferos indixi luctum operui eum abysso et prohibui flumina ejus et cœrcui aquas multas contristatus est super eum Libanus et omnia ligna agri concussa sunt
16. a sonitu ruinæ ejus commovi gentes cum deducerem eum ad infernum cum his qui descendebant in lacum et consolata sunt in terra infima omnia ligna voluptatis egregia atque præclara in Libano universa quæ inrigabantur aquis
17. nam et ipsi cum ea descendent ad infernum ad interfectos gladio et brachium uniuscujusque sedebit sub umbraculo ejus in medio nationum
18. cui adsimilatus es o inclite atque sublimis inter ligna voluptatis ecce deductus es cum lignis voluptatis ad terram ultimam in medio incircumcisorum dormies cum his qui interfecti sunt gladio ipse est Pharao et omnis multitudo ejus dicit Dominus Deus
Lábjegyzetek:
31:1-9 - A libanoni cédrusfa allegóriáját Egyiptom leírására használják, amely bár nagy és erős, de meg fog borulni. A fa az egyiptomi hatalmat jelképezi, amelyet felmagasztaltak, de amely Isten előtt le fog dőlni büszkesége miatt (lásd még Ézsaiás 2:12-17 és Jeremiás 22:23).
31:10-14 - A nagy fa kidőlése (Egyiptom) látványosság lesz minden nemzet számára, akik tanulnak Isten ítéletéből. Az emberi birodalmak lerombolása figyelmeztetésül szolgál minden nemzet számára, hogy semmilyen emberi hatalom nem győzhet Isten szuverenitása felett (lásd még Dániel 4:30-33 és Jeremiás 50:23).
31:15-17 - Egyiptom bukása olyan lesz, mint más nagy nemzetek bukása, amelyek a múltban buktak. Ez megerősíti az emberi birodalmak mulandóságának témáját és azt a tényt, hogy mindenki ki van téve az isteni ítéletnek (lásd még Jeremiás 25:18 és 2Királyok 17:5-6).
31:18 - Egyiptomot, mint a kidőlt fát, minden nemzet elfelejti, és nagyságára csak a kidőlése fog emlékezni. A hatalmas nemzetek büszkesége és önelégültsége átmeneti, mert csak Isten országa örök (lásd még Zsolt 49:11 és Máté 6:19-21).
Kapcsolódó versek Prophetia Ezechielis, 31:
Ezékiel 31. fejezete Egyiptomot egy fenséges cédrushoz hasonlítja. Milyen leckét tanít Isten ezzel a hasonlattal? Ez a költői szöveg egy nagy birodalom felemelkedését és bukását írja le egy magasba tornyosuló fa képével. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint a büszkeség, a hatalom átmeneti természete és az isteni ítélet. Ezékiel 31. fejezete más hatalmas nemzetek bukására is utal. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek megvilágítják ennek az allegorikus fejezetnek az egyetemes témáit.
Dániel 4:10-12: "Ezeket a látomásokat láttam, amikor feküdtem: néztem és láttam magam előtt egy fát; hatalmas fa volt a föld közepén. A fa nőtt és erősödött, csúcsa az égig ért; a föld végéről lehetett látni. Levelei szépek voltak, termései bővelkedtek, és volt benne ennivaló mindenkinek. Alatta menedéket találtak a mezei vadak, és az égi madarak laktak az ágaiban; minden lény táplálkozott belőle." - Dániel látomása egy hatalmas fáról hasonlít az Ezékiel 31. fejezetében Egyiptom leírására használt metaforához, amely azt szemlélteti, hogy Isten hogyan használ hasonló képeket, hogy üzeneteket közvetítsen a különböző prófétákhoz.
Ésaiás 14:13-14: "Te, aki azt mondtad a szívedben: Felmegyek a mennybe; Isten csillagai fölé emelem trónusomat; A gyülekezés hegyén ülök, a szent hegy legmagasabb pontján. Magasabbra emelkedek a legmagasabb felhőknél; Olyan leszek, mint a Magasságos." - Ahogy Egyiptom az Ezékiel 31-ben, Ézsaiásnak ez a szakasza egy hatalmas nemzet büszkeségét és bukását írja le.
Zsoltárok 37:35-36: "Láttam egy gonosz és kegyetlen embert, aki úgy virágzik, mint egy lombos fa a termékeny talajban, de hamarosan eltűnt; bár kerestem, nem találtam." - Ez a zsoltár hasonló metaforát használ, mint az Ezékiel 31. fejezetben, és a gonoszok átmeneti boldogulását egy hamarosan eltűnt fához hasonlítja.
Példabeszédek 11:28: "Aki a gazdagságában bízik, elesik, de az igazak virágoznak, mint a zöld lomb." - Ez a közmondás Ezékiel 31 témáját tükrözi, ahol a gazdagságra és a hatalomra való hagyatkozás bukáshoz vezet.
Máté 11:23: "És te, Kapernaum, felemelkedsz a mennybe? Nem, le fogsz menni Hádészba! Ha Szodomában történtek volna azok a csodák, amelyeket ott végeztek, az a mai napig megmaradt volna." - Jézus az Ezékiel 31. fejezetéhez hasonló nyelvezetet használ a büszke városok bukásának leírására.
FAQ:
Mit ír le Ezékiel Egyiptom nagy fájáról?
Ezékiel úgy írja le Egyiptomot, mint egy hatalmas fát, erős és magas, amely dicsekedett a nagyságával, de büszkesége miatt Isten el fogja pusztítani. (Ezékiel 31:3-14)
Miért pusztulna el Egyiptom Ezékiel szerint?
Egyiptom elpusztulna büszkesége és önellátása miatt. Isten kivágta a fát, és hagyta, hogy ledőljön, figyelmeztetésül a nemzeteknek. (Ezékiel 31:10-18)
Mit jelképez Egyiptom bukása Ezékiel 31-ben?
Egyiptom bukása Isten ítéletét jelképezi a birodalmakon, amelyek arrogánssá válnak és bíznak saját erejükben, megfeledkezve Istentől való függésükről. (Ezékiel 31:16)
Hogyan reagálnának más nemzetek Egyiptom bukására?
A többi nemzet gyászolni fogja Egyiptom bukását, felismerve annak nagyságát, de Isten ítéletét figyelmeztetésnek is tekinti számukra. (Ezékiel 31:15-17)
Milyen tanulságot vonhatunk le Ezékiel 31-ből?
A tanulság az, hogy az arrogancia és az Isten előtti önelégültség bukáshoz vezet. Csak akkor kerülhetjük el az ítéletet, ha elismerjük Isten szuverenitását. (Ezékiel 31:18)
