1. quæ cum audisset Mardocheus scidit vestimenta sua et indutus est sacco spargens cinerem capiti et in platea mediæ civitatis voce magna clamabat ostendens amaritudinem animi sui
2. et hoc hejulatu usque ad fores palatii gradiens non enim erat licitum indutum sacco aulam regis intrare
3. in omnibus quoque provinciis oppidis ac locis ad quæ crudele regis dogma pervenerat planctus ingens erat apud Judæos jejunium ululatus et fletus sacco et cinere multis pro strato utentibus
4. ingressæ sunt autem puellæ Hester et eunuchi nuntiaveruntque ei quod audiens consternata est et misit vestem ut ablato sacco induerent eum quam accipere noluit
5. accitoque Athac eunucho quem rex ministrum ei dederat præcepit ut iret ad Mardocheum et disceret ab eo cur hoc faceret
6. egressusque Athac ivit ad Mardocheum stantem in platea civitatis ante ostium palatii
7. qui indicavit ei omnia quæ acciderant quomodo Aman promisisset ut in thesauros regis pro Judæorum nece inferret argentum
8. exemplarque edicti quod pendebat in Susis dedit ei ut reginæ ostenderet et moneret eam ut intraret ad regem et deprecaretur eum pro populo suo
9. regressus Athac nuntiavit Hester omnia quæ Mardocheus dixerat
10. quæ respondit ei et jussit ut diceret Mardocheo
11. omnes servi regis et cunctæ quæ sub dicione ejus sunt norunt provinciæ quod sive vir sive mulier invocatus interius atrium regis intraverit absque ulla cunctatione statim interficiatur nisi forte rex auream virgam ad eum tetenderit pro signo clementiæ atque ita possit vivere ego igitur quomodo ad regem intrare potero quæ triginta jam diebus non sum vocata ad eum
12. quod cum audisset Mardocheus
13. rursum mandavit Hester dicens ne putes quod animam tuam tantum liberes quia in domo regis es præ cunctis Judæis
14. si enim nunc silueris per aliam occasionem liberabuntur Judæi et tu et domus patris tui peribitis et quis novit utrum idcirco ad regnum veneris ut in tali tempore parareris
15. rursumque Hester hæc Mardocheo verba mandavit
16. vade et congrega omnes Judæos quos in Susis reppereris et orate pro me non comedatis et non bibatis tribus diebus ac noctibus et ego cum ancillulis meis similiter jejunabo et tunc ingrediar ad regem contra legem faciens invocata tradensque me morti et periculo
17. ivit itaque Mardocheus et fecit omnia quæ ei Hester præceperat
Lábjegyzetek:
4:1-3 - Márdokeus válasza a rendeletre felfedi a zsidó nép fájdalmát és kétségbeesését. A gyász és a bűnbánat annak a jele, hogy Istenhez kell fordulni segítségért és útmutatásért (lásd még Zsoltárok 30:5 és Jóel 2:12-13).
4:4-8 - Eszter megkapja Márdokeus üzenetét, és szembesül a helyzet valóságával. Márdokeus hajlandósága tájékoztatni Esztert a veszélyről, mindenki felelősségét példázza az igazságosságért folytatott harcban (lásd még Példabeszédek 27:17 és Galata 6:2).
4:9-11 - Eszter habozása, hogy bemutatja magát a királynak, a perzsa kultúra félelmét és nyomását tükrözi. Ez a helyzet rávilágít arra a bátorságra, amelyre szükség van ahhoz, hogy szót emeljünk az elnyomottakért (lásd még 2 Timóteus 1:7 és Efézus 6:10-11).
4:12-14 - Márdokeus kijelentése Eszter sorsáról és annak lehetőségéről, hogy ilyen pozícióra hívták, erőteljesen emlékeztet Isten szuverenitására. Embereket és körülményeket használ fel céljainak megvalósítására (lásd még Jeremiás 29:11 és Róma 8:28).
4:15-17 - Eszter azon döntése, hogy közbenjár az emberekért, hitet és bátorságot mutat. Hangsúlyozzák az ima és a böjt fontosságát, mint a kihívásokkal való szembenézésre való felkészülést. Isten népének kollektív cselekvése létfontosságú a lelki győzelemhez (lásd még Máté 17:21 és 1Thesszalonika 5:16-18).
Kapcsolódó versek Liber Esther, 4:
Eszter 4. fejezete feltárja a válságra adott kezdeti választ. Hogyan reagálnak a főszereplők a közelgő fenyegetésre? A szöveg elmeséli Márdokeus gyászát, Eszterrel való kommunikációját, valamint azt a kihívást, amelyet neki adott, hogy közbenjárjon a királynál. Ez a kulcsfontosságú fejezet a bátorság, a sors és a válság idején a cselekvésért való felelősség témáit vizsgálja. Eszter 4 tartalmazza a híres kifejezést: „ilyen alkalomra, mint ez”. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek összhangban állnak e kulcsfontosságú fejezet merész témáival.
Jóel 2:12: "Még most is azt mondja az Úr: Fordulj hozzám teljes szívedből, böjtölve, gyászolva és sírva." - Ez a vers tükrözi a zsidók böjtöléssel és gyászolással az Eszter 4-ben található pusztítás veszélyére adott válaszát.
Példabeszédek 24:11-12: "Szabadítsd meg azokat, akiket a halálba visznek; segítsd azokat, akik a mészárlás felé botlanak. Ha azt mondod: „Semmit sem tudtunk róla”, vajon az, aki a szíveket mérlegeli, nem fogja ezt észre? Nem fogja tudni, aki az életedre vigyáz? Nem fizet-e mindenkinek a maga módján?" - Ezek a versek Eszter azon felelősségére vonatkoznak, hogy közbenjárjon népéért, amint azt Márdokeus az Eszter 4-ben érvel.
Máté 16:25: "Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, de aki elveszti az életét értem, megtalálja." - Jézusnak ez a tanítása tükrözi Eszter dilemmáját, amikor életét kockáztatja népe megmentéséért az Eszter 4. fejezetben.
Róma 8:28: "Tudjuk, hogy Isten mindenben azoknak javára dolgozik, akik szeretik őt, akiket az ő szándéka szerint hívott el." - Ez a vers arra a gondolatra vonatkozik, hogy Eszter „ilyen időre” királynői pozícióba emelkedhetett az Eszter 4-ben.
Jakab 5:16: "Ezért valljátok be bűneiteket egymásnak, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljanak. Az igaz ember imája erős és hatásos." - Ez a vers az Eszter 4-ben látható közös ima és böjt fontosságát tükrözi.
FAQ:
Mit mondott Márdokeus Eszternek, amikor a segítségét kérte?
Márdokeus azt mondta Eszternek, hogy bár ő királynő, nem menekül meg, mert a zsidók pusztítása mindenkit érint, és cselekednie kell népe megmentéséért. (Eszter 4:13-14)
Mit tett Eszter, miután megkapta Márdokeus üzenetét?
Eszter megkérte az összes szusai zsidót, hogy böjtöljenek három napig, mielőtt a király elé állna, hogy közbelépését kérje népe megmentése érdekében. (Eszter 4:15-16)
Miért mondta Eszter: "Ha elpusztulok, elpusztulok"?
Eszter hajlandó volt kockára tenni az életét, még akkor is, ha tudta, hogy ha hívatlanul belép a király elé, az a halálát jelentheti, mert úgy gondolta, hogy az ő küldetése, hogy megmentse népét. (Eszter 4:16)
Mi a jelentősége Eszter és Márdokeus böjtjének?
Eszter és Márdokeus böjtje a lelki felkészülést és az isteni beavatkozás keresését jelképezte, felismerve, hogy a zsidók üdvössége Istentől függ. (Eszter 4:16)
Mit tanulhatunk Eszter bátorságáról?
Eszter bátorsága megtanít bennünket annak fontosságára, hogy nehéz döntéseket hozzunk a nagyobb jó érdekében, még akkor is, ha az személyes kockázattal jár. Cselekedete a hit és a bátorság példája volt. (Eszter 4:16)
