1. πολυμερῶς καὶ πολυτρόπως πάλαι ὁ θεὸς λαλήσας τοῖς πατράσιν ἐν τοῖς προφήταις
2. ἐπ᾽ ἐσχάτου τῶν ἡμερῶν τούτων ἐλάλησεν ἡμῖν ἐν υἱῶ, ὃν ἔθηκεν κληρονόμον πάντων, δι᾽ οὖ καὶ ἐποίησεν τοὺς αἰῶνας·
3. ὃς ὢν ἀπαύγασμα τῆς δόξης καὶ χαρακτὴρ τῆς ὑποστάσεως αὐτοῦ, φέρων τε τὰ πάντα τῶ ῥήματι τῆς δυνάμεως αὐτοῦ, καθαρισμὸν τῶν ἁμαρτιῶν ποιησάμενος ἐκάθισεν ἐν δεξιᾷ τῆς μεγαλωσύνης ἐν ὑψηλοῖς,
4. τοσούτῳ κρείττων γενόμενος τῶν ἀγγέλων ὅσῳ διαφορώτερον παρ᾽ αὐτοὺς κεκληρονόμηκεν ὄνομα.
5. τίνι γὰρ εἶπέν ποτε τῶν ἀγγέλων, υἱός μου εἶ σύ, ἐγὼ σήμερον γεγέννηκά σε; καὶ πάλιν, ἐγὼ ἔσομαι αὐτῶ εἰς πατέρα, καὶ αὐτὸς ἔσται μοι εἰς υἱόν;
6. ὅταν δὲ πάλιν εἰσαγάγῃ τὸν πρωτότοκον εἰς τὴν οἰκουμένην, λέγει, καὶ προσκυνησάτωσαν αὐτῶ πάντες ἄγγελοι θεοῦ.
7. καὶ πρὸς μὲν τοὺς ἀγγέλους λέγει, ὁ ποιῶν τοὺς ἀγγέλους αὐτοῦ πνεύματα, καὶ τοὺς λειτουργοὺς αὐτοῦ πυρὸς φλόγα·
8. πρὸς δὲ τὸν υἱόν, ὁ θρόνος σου, ὁ θεός, εἰς τὸν αἰῶνα τοῦ αἰῶνος, καὶ ἡ ῥάβδος τῆς εὐθύτητος ῥάβδος τῆς βασιλείας σου.
9. ἠγάπησας δικαιοσύνην καὶ ἐμίσησας ἀνομίαν· διὰ τοῦτο ἔχρισέν σε ὁ θεός, ὁ θεός σου, ἔλαιον ἀγαλλιάσεως παρὰ τοὺς μετόχους σου·
10. καί, σὺ κατ᾽ ἀρχάς, κύριε, τὴν γῆν ἐθεμελίωσας, καὶ ἔργα τῶν χειρῶν σού εἰσιν οἱ οὐρανοί·
11. αὐτοὶ ἀπολοῦνται, σὺ δὲ διαμένεις· καὶ πάντες ὡς ἱμάτιον παλαιωθήσονται,
12. καὶ ὡσεὶ περιβόλαιον ἑλίξεις αὐτούς, ὡς ἱμάτιον καὶ ἀλλαγήσονται· σὺ δὲ ὁ αὐτὸς εἶ καὶ τὰ ἔτη σου οὐκ ἐκλείψουσιν.
13. πρὸς τίνα δὲ τῶν ἀγγέλων εἴρηκέν ποτε, κάθου ἐκ δεξιῶν μου ἕως ἂν θῶ τοὺς ἐχθρούς σου ὑποπόδιον τῶν ποδῶν σου;
14. οὐχὶ πάντες εἰσὶν λειτουργικὰ πνεύματα εἰς διακονίαν ἀποστελλόμενα διὰ τοὺς μέλλοντας κληρονομεῖν σωτηρίαν;
Lábjegyzetek:
1:1-2 - A Zsidókhoz írt levél szerzője azzal kezdi, hogy hangsúlyozza, hogy Isten határozottan szólt Fián, Jézus Krisztuson keresztül, jelezve a végső kinyilatkoztatást, amely felülmúlja a prófétákét. Ez megerősíti Krisztus mindenek feletti hatalmát (lásd még János 1:1-3 és Máté 17:5).
1:3 - Jézust úgy írják le, mint Isten szubsztanciájának pontos kifejezését, aki szavával támogatja a világegyetemet. Ő Isten tökéletes képmása, egyedülállóan kiemeli Krisztus istenségét (lásd még Kolossé 1:15 és János 14:9).
1:4-5 - A szerző Krisztus felsőbbrendűségét mutatja be az angyalokkal szemben azzal, hogy megemlíti, hogy náluk kiválóbb nevet örökölt. Ez a tanítás Jézus hatalmát tükrözi minden mennyei teremtmény felett (lásd még Filippi 2:9-11 és Kolossé 2:10).
1:8-9 - Isten trónját örökkévalónak írják le, a Fiút pedig felmagasztalják igazságáért és szeretetéért. Jézust az örökkévaló és igaz Királyként mutatják be, amely alapvető téma a Zsidókhoz írt levélben (lásd még Zsolt 45:6-7 és Máté 28:18).
1:13-14 - Az angyalokat Isten szolgáiként írják le, akiket azért küldtek, hogy gondoskodjanak azokról, akik öröklik a megváltást. Küldetésük alá van rendelve Krisztus felsőbbrendűségének (lásd még Zsoltárok 104:4 és Máté 4:11).
Kapcsolódó versek Hebreus, 1:
A Zsidókhoz írt levél 1. fejezete Krisztus felsőbbrendűségét hirdeti. Hogyan győzi le Jézus Isten korábbi kinyilatkoztatásait? Ez a fenséges szöveg Krisztust az isteni kinyilatkoztatás csúcsaként mutatja be, aki magasabb rendű az angyaloknál és mindenek örököse. A fejezet kiemeli Jézus istenségét, a világegyetem megteremtésében és fenntartásában betöltött szerepét, valamint megváltó munkáját. A szerző az Ószövetségből vett idézeteket használ Krisztus tekintélyének megalapozására. Mélyebbre ásson velünk öt bibliai részletben, amelyek kibővítik ennek az alapfejezetnek a dicsőséges témáit.
Kolossé 1:15-16: "Ő a láthatatlan Isten képmása, az egész teremtés elsőszülötte, mert benne teremtetett minden a mennyben és a földön, látható és láthatatlan, akár trónusok, akár szuverenitások, hatalmak vagy tekintélyek; minden általa és érte lett teremtve." - Ez a rész visszhangozza Krisztus leírását a Zsidókhoz írt levél 1-ben, mint minden dolog teremtője és fenntartója.
János 1:1-3: "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt. Kezdetben Istennél volt. Minden általa lett; Enélkül semmi, ami létezik, nem készült volna." - A Zsidókhoz írt levél 1-hez hasonlóan ez a rész Krisztus istenségét és a teremtésben betöltött szerepét hangsúlyozza.
Filippi 2:9-11: "Ezért Isten a legmagasabbra emelte, és azt a nevet adta neki, amely minden név fölött áll, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyen, földön és föld alatt, és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus a Uram, az Atyaisten dicsőségére." - Ez a rész Krisztus felmagasztosulását tükrözi, amelyet a Zsidókhoz ír 1, hangsúlyozva mindennel szembeni felsőbbrendűségét.
Zsoltárok 2:7: "Kihirdetem az Úr rendeletét: Ő ezt mondta nekem: Az én fiam vagy; Ma szültelek." - Ezt a zsoltárt a Zsidók 1:5 idézi, hogy bemutassa Krisztus felsőbbrendűségét az angyalokkal szemben.
Ésaiás 9:6: "Mert gyermek születik nékünk, fiú adatik nekünk, és a kormányzat az ő vállán van. És Csodálatos Tanácsadónak, Hatalmas Istennek, Örök Atyának, Béke Fejedelmének fogják hívni." - Ez a messiási prófécia összecseng azzal a leírással, hogy Krisztus a Zsidókhoz írt levél 1, mint Isten Fia és mindenek örököse.
FAQ:
Mit jelent az, hogy „Isten a próféták által szólt az atyákhoz”?
Isten az Ószövetség prófétáin keresztül nyilatkoztatta ki akaratát, most azonban Fián, Jézus Krisztuson keresztül beszél, aki minden próféta felett áll. (Zsidók 1:1-2)
Miért nevezik Jézust „a láthatatlan Isten képmásának”?
Jézus Isten teljes megnyilvánulása, aki láthatóan és világosan feltárja természetét és lényegét az emberiség előtt. (Zsidók 1:3)
Mi a jelentősége annak, hogy Jézus Isten jobbján ül?
Jézus helyzete Isten jobbján az Ő hatalmát, hatalmát és minden erő feletti győzelmét jelképezi, beleértve a bűnt és a halált is. (Zsidók 1:3)
Hogyan írja le a Zsidókhoz írt levél szerzője Jézus felsőbbrendűségét az angyalokkal szemben?
Jézus felsőbbrendű az angyaloknál, mert Ő Isten Fia, és az angyalok csak szolgák. Ő is méltó az imádatra, amit az angyalok nem kaphatnak meg. (Zsidók 1:4-6)
Mit jelent az, hogy Jézusnak „nagyszerűbb neve volt, mint az angyaloké”?
Jézus felülmúlja az angyalokat Isten Fiaként betöltött egyedülálló szerepe miatt, amit még soha nem neveztek angyalnak. Nagyobb becsületre és dicsőségre méltó. (Zsidók 1:4-5)
