1. Davide domandò: "C'è ancora qualche superstite della casa di Saul? Vorrei usargli misericordia a motivo di Gionata".
2. La casa di Saul aveva un servo di nome Zibà, che fu fatto venire da Davide. Il re gli domandò: "Sei tu Zibà?". Quello rispose: "Sono io, tuo servo!".
3. Aggiunse il re: "Non c'è più nessuno della casa di Saul? Vorrei usare con lui la bontà di Dio!". Zibà rispose al re: "C'è ancora un figlio di Gionata con i piedi storpi".
4. Il re gli domandò: "Dov'è?". Zibà gli rispose: "E' in casa di Machir, figlio di Ammièl, a Lodebàr".
5. Allora il re Davide lo mandò a prendere dalla casa di Machir, figlio di Ammièl, a Lodebàr.
6. Merib-Baal, figlio di Gionata, figlio di Saul, arrivato da Davide, cadde sulla sua faccia e si prostrò. Davide disse: "Merib-Baal!". Rispose: "Ecco il tuo servo!".
7. Davide gli disse: "Non temere, perché voglio usare benevolenza con te a motivo di Gionata tuo padre. Ti restituisco tutti i campi di Saul tuo padre e tu prenderai cibo sempre alla mia mensa".
8. Egli si prostrò e disse: "Che cos'è il tuo servo, perché tu ti volga verso un cane morto quale sono io?".
9. Poi il re chiamò Zibà, servo di Saul, e gli disse: "Tutto quello che apparteneva a Saul e a tutta la sua casa, lo do al figlio del tuo padrone.
10. Lavorerai per lui la terra tu, i tuoi figli e i tuoi servi, e il raccolto che ne riceverai assicurerà il cibo per la casa del tuo padrone che essa mangerà; ma Merib-Baal, figlio del tuo padrone, prenderà cibo sempre alla mia mensa". Ora Zibà aveva quindici figli e venti servi.
11. Zibà rispose al re: "Il tuo servo farà tutto esattamente come il re mio signore ha comandato al suo servo". Così Merib-Baal mangiava alla mensa di Davide, come uno dei figli del re.
12. Merib-Baal aveva un bambino di nome Micà; tutti quelli che abitavano la casa di Zibà furono al servizio di Merib-Baal.
13. Però Merib-Baal risiedeva a Gerusalemme perché mangiava sempre alla mensa del re. Era storpio di tutti e due i piedi.
Lábjegyzetek:
9:1-5 - Dávid király megkeresi Saul egyik leszármazottját, hogy kedvességet tanúsítson, ezzel demonstrálja elkötelezettségét a Jonatánnal kötött szövetség mellett. Ez a cselekvés szemlélteti a hűség és az irgalom fontosságát a családi és társadalmi kapcsolatokban (lásd még 1Sámuel 20:14-17 és Zsolt 89:28).
9:6-8 - Mefibóset, Jonatán fiát Dávid elé állítják, és félti az életét. Dávid azonban üdvözli őt, és megígéri, hogy helyreállítja tulajdonát, példát mutatva Isten kegyelmére és az elveszettek és a kirekesztettek elfogadására (lásd még Lukács 14:21-23 és Efézus 2:8-9).
9:9-10 - Dávid Zibát, Saul szolgáját bízza meg Mefibóset földjének gondozásával, hangsúlyozva a királyi pozícióval járó felelősséget. Ez az elbeszélés megmutatja, hogyan használja Isten az embereket a rászorulók helyreállítására és gondozására (lásd még 1Péter 4:10 és Máté 25:14-30).
9:11-13 - Mefibóset a királyi család részévé válik, és Dávid asztalához ül, szimbolizálva az elfogadást és a befogadást. Dávidnak ez a gesztusa azt az isteni kegyelmet tükrözi, amely korlátaink és kudarcaink ellenére Isten családjának részévé tesz bennünket (lásd még Galata 3:26-28 és Jelenések 19:9).
Kapcsolódó versek Samuele 2, 9:
2Sámuel 9. fejezete beszámol Dávid Mefibóset iránti kedvességéről. Hogyan tiszteli Dávid Jonatánnal kötött szövetségét? Ez a megható szöveg azt írja le, hogy Dávid Saul utódai után kutat, hogy kedvességet tanúsítson, ami Mefibóset helyreállításához vezetett. A fejezet a hűség, az irgalom és a múltbeli ígéretek betartásának témáit járja körül. Mefibóset fizikai állapota mélyíti Dávid nagylelkűségét. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek a kegyelem és a szövetségekhez való hűség témáihoz kapcsolódnak ebben a mozgalmas fejezetben.
Példabeszédek 20:28: "A szeretet és a hűség megőrzi a királyt; a szeretet által megalakul a trónod." - Ez a példabeszéd Dávid Mefibóset iránti hűségét és kedvességét tükrözi a 2Sámuel 9-ben, megmutatva, hogy ezek a tulajdonságok hogyan erősítik meg a királyságot.
Mikeás 7:18: "Ki hasonlítható hozzád, ó Isten, aki megbocsátja a bűnt, és elfelejti öröksége maradékának vétkét? Te, aki nem maradsz örökké dühös, hanem örömödet leled a szeretet kimutatásában." - Dávid Mefibóset iránti irgalma a 2Sámuel 9-ben az ebben a versben leírt isteni irgalmat tükrözi.
Efézus 2:4-5: "Isten azonban, aki gazdag irgalmasságban, nagy szeretetével, amellyel minket szeretett, Krisztussal együtt életre keltett minket, még akkor is, amikor meghaltunk a vétkekben – kegyelemből üdvözültetek." - Dávid Mefibóset iránti kegyelme a 2Sámuel 9. fejezetében előképezi azt az isteni kegyelmet, amelyet Pál leírt ebben a szakaszban.
Róma 12:10: "Szenteljétek magatokat egymásnak testvéri szeretettel. Inkább tisztelj másokat, mint magadat." - Dávid hozzáállása, amellyel Jonatán emlékét tiszteli Mefibóset révén a 2Sámuel 9-ben, ezt az újszövetségi elvet példázza.
Jakab 2:13: "Mert az irgalmasság nélküli ítéletet azokon gyakorolják, akik nem voltak irgalmasak. Az irgalom győzedelmeskedik az ítélet felett!" - Dávid Mefibóset iránti irgalma a 2Sámuel 9. fejezetében jól szemlélteti Jakab ebben a versben megfogalmazott elvét.
FAQ:
Ki volt Mefibóset, és miért kedvelte őt Dávid?
Mefibóset Jonathán fia és Saul unokája volt. Dávid a Jonathán iránti szeretetből kedvezett neki, visszaadta neki Saul földjét, és megengedte neki, hogy az asztalánál étkezzen. (2Sámuel 9:6-7)
Hogyan mutatott kedvességet Dávid Saul háza iránt?
Dávid megkereste Saul leszármazottait, és megtalálta Mefibóset, biztosítva neki élelmet és helyet a királyi asztalnál, teljesítve Jonathánnal kötött szövetségét. (2Sámuel 9:1-7)
Milyen állapotban volt Mefibóset?
Mefibóset gyermekkora óta sánta volt, ami annak az eredménye, hogy elesett, amikor dajkája elmenekült Saul és Jonatán halála után. (2Sámuel 9:3, 13)
Ki volt Ziba, és mi volt a szerepe Mefibóset történetében?
Ziba Saul szolgája volt. Dávid felhívta, hogy keresse meg Saul leszármazottait, majd őt bízta meg Mefibóset földjének kezelésével. (2Sámuel 9:2, 9-10)
Mit tanít a kegyelemről Mefibóset története?
Ahogyan Dávid kedves volt Mefibósethez, Isten is megérdemelhetetlen kegyelmet kínál nekünk, korlátaink ellenére asztalához hív. (2Sámuel 9:7, 13)
