1. Amikor Izrael fiai, akik Júdeában laktak, megtudták, hogy Nebukadnezárnak, az asszírok királyának fõvezére, Holofernesz mit tett a nemzetekkel: kifosztotta és lerombolta szentélyeiket,

2. igen nagy rémület vett erõt rajtuk, és rettegtek Jeruzsálemért és az Úrnak, Istenüknek templomáért.

3. Nemrég tértek vissza a fogságból, még alig hogy egybegyûlt Júda népe, s a szent edények, az oltár és a meggyalázott templom megtisztítása is friss esemény volt.

4. Hírvivõket küldtek tehát egész Szamariába, Konátba, Bet-Horonba, Belmainba, Jerikóba, Kobába, Eszorába és a Szálem völgyébe.

5. A legmagasabb hegyek csúcsait megszállták, az ottani helységeket megerõsítették, és háború esetére ellátták élelemmel, mert földjeiket épp akkor aratták le.

6. Joakim, a fõpap, aki abban az idõben Jeruzsálemben volt, írt Betilua és Betomesztaim lakóinak, amely Ezdrelonnal szemközt a Dotain közelében elterülõ síkság elõtt fekszik,

7. hogy szállják meg a hegyek hágóit, mert csak ezeken át lehetett eljutni Júdeába. Könnyen megakadályozhatták az átkelést, mert a hágó olyan keskeny volt, hogy legföljebb két ember fért el benne.

8. Izrael fiai aszerint jártak el, amint Joakim fõpap és a nép vezetõinek Jeruzsálemben székelõ tanácsa elrendelte.

9. Izrael férfiai mindnyájan az Úrhoz kiáltottak nagy áhítattal, és megalázkodtak.

10. Maguk, asszonyaik, gyermekeik, állataik s akik velük éltek, sõt, a napszámosok és a rabszolgák is szõrzsákkal övezték csípõjüket.

11. Izrael fiai, akik Jeruzsálemben laktak, az asszonyokkal és a gyerekekkel egyetemben mind leborultak a szentély elõtt, hamut szórtak a fejükre, és kitárták kezüket az Úr elõtt.

12. Az oltárt is szõrzsákkal borították le. Hangosan, egy szívvel és buzgón könyörögtek Izrael Istenéhez, ne engedje, hogy gyermekeiket lemészárolják, asszonyaikat elrabolják, örökrészük városait lerombolják, s a templomot megszentségtelenítsék és gyalázattal és gúnnyal illessék a pogányok.

13. Az Úr meghallotta szavukat és tekintetbe vette szorongattatásukat. A nép napokon át böjtölt egész Júdeában és Jeruzsálemben a mindenható Úr szentélye elõtt.

14. Joakim, a fõpap és azok, akik vele az Úr színe elõtt álltak - a papok és az Úr szolgái -, mind szõrzsákkal övezték csípõjüket. Bemutatták a napi áldozatot, a fogadalmi áldozatot, és a nép önkéntes adományait.

15. Turbánjukon hamu volt. Minden erejükbõl az Úrhoz kiáltottak, hogy tekintsen le irgalmasan Izrael egész házára.





“Você teme um homem,um pobre instrumento nas mãos de Deus, mas não teme a justiça divina?” São Padre Pio de Pietrelcina