1. Komm wie ein Feuer, das Reisig entzündet, / wie ein Feuer, das Wasser zum Sieden bringt. Mach deinen Feinden deinen Namen bekannt, / sodass die Völker zittern vor dir,
2. wenn du schreckliche und nie erwartete Taten vollbringst. / [Komm herab, sodass die Berge zittern vor dir.]
3. Seit Menschengedenken hat man noch nie vernommen, / kein Ohr hat gehört, kein Auge gesehen, dass es einen Gott gibt außer dir, / der denen Gutes tut, die auf ihn hoffen.
4. Ach, kämst du doch denen entgegen, / die tun, was recht ist, / und nachdenken über deine Wege. Ja, du warst zornig; / denn wir haben gegen dich gesündigt, / von Urzeit an sind wir treulos geworden.
5. Wie unreine (Menschen) sind wir alle geworden, / unsere ganze Gerechtigkeit ist wie ein schmutziges Kleid. Wie Laub sind wir alle verwelkt, / unsere Schuld trägt uns fort wie der Wind.
6. Niemand ruft deinen Namen an, / keiner rafft sich dazu auf, fest zu halten an dir. Denn du hast dein Angesicht vor uns verborgen / und hast uns der Gewalt unserer Schuld überlassen.
7. Und doch bist du, Herr, unser Vater. / Wir sind der Ton und du bist unser Töpfer, / wir alle sind das Werk deiner Hände.
8. Herr, zürne uns doch nicht allzu sehr, / denk nicht für immer an unsere Schuld! / Sieh doch her: Wir alle sind dein Volk.
9. Deine heiligen Städte sind zur Wüste geworden. / Zion ist eine Wüste, Jerusalem eine Öde.
10. Unser heiliger, herrlicher Tempel, / wo unsere Väter dich priesen, ist ein Raub der Flammen geworden; / alles, was uns lieb war, liegt nun in Trümmern.
11. Kannst du dich bei all dem zurückhalten, Herr, / kannst du schweigen und uns so sehr erniedrigen?
Lábjegyzetek:
64:1-3 - A próféta vágyik Isten megnyilvánulására, és arra kéri, hogy szálljon alá, és hatalmas módon fedje fel hatalmát. Ez a kiáltás azt a vágyat tükrözi, hogy isteni dicsőséget lássunk (lásd még 2 Mózes 19:18 és Jelenések 6:14).
64:4-5 - Istent úgy írják le, mint aki azokért cselekszik, akik várnak rá. A próféta elismeri, hogy Isten megáldja az igazakat, és válaszol azoknak, akik igazságot cselekszenek (lásd még Zsoltárok 31:19 és 1 Korinthus 2:9).
64:6-7 - A bűnt a tisztátalan ruhához hasonlítják, és az emberek elismerik, hogy teljes mértékben Isten irgalmától függenek. Ez rávilágít a bűnbánat és a kegyelem szükségességére (lásd még Róma 3:23-24 és Efézus 2:8-9).
64:8-9 - Istent egy fazekashoz hasonlítják, aki agyagként formálja népét. Ez a metafora az isteni szuverenitást és az Isten népe számára szükséges alázatot hangsúlyozza (lásd még Jeremiás 18:6 és Róma 9:20-21).
64:10-12 - A próféta gyászolja Jeruzsálem pusztulását, és irgalomért kiált, és arra kéri Istent, hogy ne hallgatjon el népe pusztulása előtt (lásd még Zsoltárok 74:1-3 és Siralmak 5:19-21).
Kapcsolódó versek Das Buch Jesaja, 64:
Ésaiás 64. fejezete isteni beavatkozásra szólít fel. Hogyan könyörög a próféta Isten megnyilvánulásáért? Ez a szenvedélyes szöveg Isten hatalmas jelenléte iránti égető vágyat fejezi ki, felismerve szuverenitását és emberi bűnösségét. A fejezet olyan témákat emel ki, mint az isteni transzcendencia, a megtisztulás szükségessége, valamint Isten és népe kapcsolata. Ésaiás 64 is bemutatja Istent fazekasként, az emberiséget pedig agyagként. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek kibővítik ennek a buzgó imának a megértését.
1Korinthus 2:9: "Mégis, ahogy meg van írva: 'Szem nem látott, fül nem hallott, elme nem képzelte, mit készített Isten azoknak, akik őt szeretik.'" - Pál közvetlenül idézi az Ésaiás 64:4-et, és a Krisztusban megszerzett lelki áldásokra alkalmazza.
Róma 9:20-21: "De ki vagy te, ember, hogy megkérdezd Istent? 'A megalkotott mondhatja-e annak, aki megalkotta: Miért csináltál engem ilyenné?' Nincs-e joga a fazekasnak ugyanabból az agyagból egy edényt nemes célokra, egy másikat becsületsértő használatra készíteni?" - Pál az Ézsaiás 64:8 fazekas-metaforáját fejleszti ki Isten szuverenitásának tárgyalása során.
Máté 6:9: "Te így imádkozz: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy! Szenteltessék meg a te neved'." - Az Úr imája az Ésaiás 64:1-2-ben megfogalmazott vágyat visszhangozza, hogy Isten kinyilatkoztassa magát és megszentelje nevét.
Efézus 2:10: "Mert Isten teremtményei vagyunk, Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtve, amelyeket Isten előre elkészített számunkra." - Ez a vers tükrözi az Ézsaiás 64:8-ból származó gondolatot, miszerint Isten keze munkája vagyunk.
2Péter 3:10: "Az Úr napja azonban eljön, mint a tolvaj. Az egek nagy zajjal eltűnnek, az elemeket elpusztítja a hő, és a föld és minden, ami benne van, feltárul." - Péter leírása az Úr napjáról felidézi az Ézsaiás 64:1-2-ben található kérést, hogy Isten jöjjön le, és rázza meg a hegyeket.
FAQ:
Mit siránkozik Ézsaiás az Ézsaiás 64-ben?
Ésaiás panaszkodik Isten népének elesése miatt, felismerve, hogy az emberiség nem Isten akarata szerint él, és az Ő közbelépését kéri. (Ézsaiás 64:6-9)
Mit jelent az a „tűz”, amelyet Ézsaiás az Ézsaiás 64-ben említ?
A „tűz” Isten ítéletét jelképezi, amely megtisztít és felemészt mindent, ami nincs összhangban az Ő szentségével. (Ézsaiás 64:2)
Hogyan írja le Ésaiás a reményt a válság közepette az Ésaiás 64-ben?
Ésaiás azt fejezi ki, hogy bár az emberek válságban vannak, van remény Isten hatalmában, hogy helyreállítsa és megtisztítsa, ha bűnbánatot tart. (Ézsaiás 64:1, 8-9)
Mit jelent az Ézsaiás 64-ben az, hogy „agyag a fazekas kezében”?
„Agyagnak” lenni azt jelenti, hogy elismerjük teljes függőségünket Istentől átalakulásunk és helyreállításunk terén, lehetővé téve, hogy az Ő akarata szerint formáljon minket. (Ézsaiás 64:8)
Mit kér Ézsaiás Istentől az Ézsaiás 64-ben szereplő nép helyreállításával kapcsolatban?
Ésaiás arra kéri Istent, hogy tekintsen népe szenvedésére, és irgalmasan avatkozzon közbe, helyreállítsa őket, és érvényesítse igazságosságát. (Ézsaiás 64:9)
