Mosaico decorativo

Biblia egy év alatt.

A 334. napon Pál apostol első missziós útját követjük az Apostolok Cselekedetei 13. fejezetében, amint hirdeti az evangéliumot a pogányoknak. Az 1Korinthus 7-8-ban a házasság felelősségeiről és a keresztény szabadság helyes használatáról tanulunk. A Példabeszédek 28:4-6 hangsúlyozza az igazságos és feddhetetlen élet fontosságát, az isteni bölcsesség által vezérelve.

1. Az antióchiai egyházban volt több próféta és tanító, mint Barnabás, a Nigernek is nevezett Simon, a cirenei Luciusz, Heródes tejtestvére, Manaén és Saul.

2. Egy nap, amikor az istentiszteletet tartották és böjtöltek, így szólt hozzájuk a Szentlélek: "Rendeljétek nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyet szántam nekik!"

3. Erre böjtöt tartottak, majd rájuk tették kezüket, és útnak bocsátották õket.

4. A Szentlélektõl küldetve Szeleukiába mentek, onnét Ciprusba hajóztak.

5. Szalamiszba érve a zsidók zsinagógáiban hirdették az Isten szavát. János is segített nekik.

6. Bejárták Páfuszig az egész szigetet, s közben találkoztak egy Barjézus nevû zsidó varázslóval és hamis prófétával.

7. Ez Szergius Paulusz helytartónak, ennek a bölcs férfinak a kíséretéhez tartozott, aki magához kérette Barnabást és Sault, hogy hallja az Isten szavát.

8. De Elimász, a varázsló - ezt jelenti a neve - akadékoskodott, és azon volt, hogy elfordítsa a helytartót a hittõl.

9. Erre Saul, vagy másik nevén Pál a Szentlélekkel eltelve rászegezte tekintetét, és

10. rákiáltott: "Sátán fia, tele minden ravaszsággal és gonoszsággal, és ellensége minden igazságnak, nem hagyod abba, hogy áskálódj az Úr egyenes útja ellen?

11. Lám, most lesújt rád az Úr keze, megvakulsz és nem látod a napot egy ideig." Azon nyomban vak sötétség szakadt rá, és botorkálva kereste, hogy valaki kezet nyújtson neki.

12. Amikor a helytartó látta az esetet, hívõ lett, mert egészen lenyûgözte az Úr tanítása.

13. Pál és kísérõi tengerre szálltak, és Páfuszból a pamfíliai Pergébe hajóztak. János elvált tõlük és visszatért Jeruzsálembe.

14. Õk Pergén keresztül eljutottak a pizidiai Antióchiába. Itt egy szombaton bementek a zsinagógába és leültek.

15. A törvény és a próféták felolvasása után a zsinagóga elöljárói odaküldtek hozzájuk ezzel a kéréssel: "Testvérek, férfiak! Ha volna néhány buzdító szavatok a néphez, csak beszéljetek!"

16. Ekkor Pál szólásra emelkedett, kezével csendre intett, és beszélni kezdett: "Izraelita férfiak és ti istenfélõk, figyeljetek!

17. Izrael népének Istene kiválasztotta atyáinkat, és Egyiptom földjén a számûzetés idején nagy néppé tette õket. Aztán hatalmas karjával kivezette õket onnét,

18. és mintegy negyven éven át táplálta õket a pusztában.

19. Hét népet kiirtott Kánaán földjén, és földjüket nekik adta birtokul.

20. Közben körülbelül négyszázötven év telt el. Aztán bírákat adott egészen Sámuel prófétáig.

21. Ekkor királyt kívántak, és az Isten negyven esztendõre Sault adta nekik, Kis fiát, ezt a Benjamin törzsébõl származó férfiút.

22. Elvetése után Dávidot támasztotta nekik királyul, akirõl így nyilatkozott: Rátaláltam Dávidra, Izáj fiára, a szívem szerinti férfira, aki majd teljesíti minden akaratomat.

23. Ígéretéhez híven az õ utódai közül támasztotta Isten Izraelnek megváltóul Jézust.

24. Föllépése elõtt János a bûnbánat keresztségét hirdette Izrael egész népének.

25. Amikor János teljesítette küldetését, kijelentette: Nem az vagyok, akinek véltek, de már a nyomomban van, akinek arra sem vagyok méltó, hogy lábán a saruját megoldjam.

26. Testvérek! Ábrahám nemzetségének fiai és ti istenfélõk! Ennek az üdvösségnek a híre nekünk szólt.

27. De Jeruzsálem lakói és vezetõi nem ismerték el, hanem ítéletükkel beteljesítették a próféták szavát, amelyet szombatonként mindig felolvasnak.

28. Bár semmi halált érdemlõ bûnt nem tudtak róla, mégis halálát kérték Pilátustól.

29. Miután így minden beteljesedett, amit róla írtak, levették a keresztfáról és sírba tették.

30. De Isten feltámasztotta a halálból,

31. s õ több napon át megjelent azoknak, akik vele jöttek fel Galileából Jeruzsálembe. Ezek most tanúskodnak mellette a nép elõtt.

32. Így mi azt az ígéretet hirdetjük nektek, melyet az Isten az atyáknak tett,

33. amint azt õ utódaiknak teljesítette, amikor feltámasztotta Jézust. Ez van a második zsoltárban megírva: Fiam vagy, ma nemzettelek.

34. Azt pedig, hogy feltámasztja a halálból, úgyhogy nem tér többé vissza az enyészetbe, így mondta meg: Nektek váltom be a Dávidnak szóló szent ígéretet.

35. Vagy ahogy egy más helyen mondja: Nem engeded, hogy rothadás érje Szentedet.

36. Dávid a saját nemzedékében szolgálta Isten akaratát, aztán meghalt, eltemették atyái mellé, és bizony romlást látott.

37. Akit azonban feltámasztott Isten, az nem látott rothadást.

38. Tudjátok meg hát, testvérek, hogy általa a bûnök bocsánatát hirdetjük nektek. Ezektõl Mózes törvénye alapján nem igazulhattatok meg,

39. õbenne viszont minden hívõ megigazul.

40. Vigyázzatok hát, nehogy beteljesedjen rajtatok a próféták szava:

41. Ide nézzetek, ti gõgösök, ámuljatok, aztán vesszetek! Mert olyat viszek véghez napjaitokban, hogy nem hinnétek, ha hírét hallanátok."

42. Kifelé menet arra kérték õket, hogy a következõ szombaton is beszéljenek nekik ezekrõl a dolgokról.

43. Sõt amikor a gyülekezet szétoszlott, a zsidók és az istenfélõ jövevények közül sokan a nyomukba szegõdtek Pálnak és Barnabásnak. Ezeket arra biztatták, hogy tartsanak ki az Isten kegyelmében.

44. A következõ szombaton csaknem az egész város összegyûlt, hogy hallja az Isten szavát.

45. Amikor a zsidók meglátták a nagy tömeget, irigység fogta el õket, s rágalmakat szórva próbálták Pál szavait meghazudtolni.

46. De Pál és Barnabás bátran megfeleltek nekik: "Elõször nektek kellett volna hirdetnünk az Isten szavát. De mert visszautasítottátok és méltatlannak ítéltétek magatokat az örök életre, most a pogányokhoz fordulunk.

47. Ezt a parancsot adta nekünk az Úr: A pogányok világosságává tettelek, hogy üdvösségük légy egészen a föld végsõ határáig."

48. Amikor a pogányok ezt meghallották, örültek, és magasztalták az Isten szavát, s hittek is mind, akik az örök életre voltak rendelve.

49. Elterjedt az Úr szava az egész környéken.

50. A zsidók azonban felbújtották az elõkelõ vallásos asszonyokat meg a város tekintélyesebb férfiait, és üldözést szítva Pál és Barnabás ellen, elûzték õket a vidékrõl.

51. Õk lerázták - ellenük bizonyságul - lábukról a port, és Ikóniumba mentek.

52. A tanítványokat eltöltötte az öröm és a Szentlélek.

Teljes olvasási terv

Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.

Fejezet 7

1. A leveletekre ezt válaszolom: Jó, ha az ember asszonnyal nem érintkezik.

2. A kicsapongás veszélye miatt azonban legyen csak minden férfinak felesége és minden asszonynak férje.

3. A férfi teljesítse házastársi kötelességét feleségével szemben, hasonlóképpen az asszony is férjével szemben.

4. Az asszony testével nem maga rendelkezik, hanem a férje, éppígy a férfi testével sem õ rendelkezik, hanem a felesége.

5. Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös megegyezéssel egy idõre, hogy azt imádsággal töltsétek. Azután térjetek vissza egymáshoz, nehogy a sátán megkísértsen benneteket, mivel nem tudtok megtartóztatásban élni.

6. Ezt engedményként mondom, nem parancsként.

7. Szeretném ugyanis, ha mindnyájan olyanok volnátok, mint én magam, de hát mindenki saját ajándékát kapta Istentõl, az egyik ilyet, a másik olyat.

8. A nem házasoknak és az özvegyeknek ezt mondom: Jó, ha úgy maradnak, mint én is.

9. De ha nem tartóztatják meg magukat, kössenek csak házasságot, mert jobb megházasodni, mint égni.

10. A házasoknak meg nem én parancsolom, hanem az Úr: A feleség ne hagyja el férjét.

11. Ha mégis elhagyná, maradjon férj nélkül, vagy béküljön ki férjével. A férfi se bocsássa el feleségét.

12. A többieknek azonban én mondom, nem az Úr: Ha valamelyik testvérnek hitetlen felesége van, aki kész vele élni, ne küldje el.

13. S ha valamelyik asszonynak hitetlen férje van, és az szívesen marad vele, ne hagyja el férjét.

14. Mert a hitetlen férjet megszenteli felesége, és a hitetlen asszonyt megszenteli férje. Különben gyermekeitek tisztátalanok volnának, pedig szentek.

15. De ha a nem hívõ fél elválik, hadd váljék el. Ilyen esetben a testvér vagy nõvér nincs lekötve, hiszen Isten békességre hívott minket.

16. Honnan tudod, te asszony, hogy a férfit üdvösségre vezetheted? Vagy honnan tudod, te férfi, hogy feleségedet megmentheted?

17. Különben mindenki éljen úgy, ahogy az Úr adta neki, s ahogy az Isten hívta. Így rendelkezem minden egyházban.

18. Aki körülmetélten kap meghívást, ne akarjon körülmetéletlennek látszani, aki viszont körülmetéletlen, ne metéltesse körül magát.

19. A körülmetéltség nem ér semmit, hasonlóképpen a körülmetéletlenség sem ér semmit, hanem csak az Isten parancsainak megtartása.

20. Maradjon meg mindenki abban a hivatásban, amelyet kapott.

21. Ha rabszolga vagy, s úgy nyertél hivatást, ne bánkódj miatta. Még ha szabaddá lehetnél is, maradj meg benne.

22. Aki ugyanis mint rabszolga nyert hivatást az Úrban, az Úrnak szabadosa. Viszont, aki szabad emberként kapta a hivatást, Krisztus rabszolgája.

23. Nagy váltságdíjat fizetett értetek, ne legyetek azért emberek rabszolgáivá.

24. Maradjon meg tehát, testvérek, mindegyiktek abban a hivatásban az Isten elõtt, amelyet kapott.

25. A szüzeket illetõen nincs külön parancsom az Úrtól, tanácsot azonban adok, mint olyan, aki az Úr irgalma folytán hitelt érdemel.

26. Azt tartom, a mostani megpróbáltatások miatt ez az állapot ajánlható; jó, ha így marad az ember.

27. Ha asszonyhoz vagy kötve, ne törekedj elválni, ha azonban nem kötötted magad asszonyhoz, ne keress feleséget.

28. De ha megnõsülsz, nem vétkezel, s ha a lány férjhez megy, nem követ el bûnt. Ám az ilyeneket testi nyugtalanság gyötri, s én meg akarlak kímélni benneteket.

29. Azt mondom tehát, testvérek: Az idõ rövid, azért akinek van felesége, éljen úgy, mintha nem volna,

30. aki sír, mintha nem sírna, aki örül, mintha nem örülne, aki vásárol, mintha meg sem tartaná,

31. s aki felhasználja a világ dolgait, mintha nem élne velük, mert ez a világ elmúlik.

32. Azt szeretném, ha mentek volnátok a gondtól. A nõtlennek arra van gondja, ami az Úré: hogyan járjon az Úr kedvében.

33. A nõs azonban világi dolgokkal törõdik: hogyan keresse felesége kedvét,

34. ezért meg van osztva. A nem házas asszony és a szûz arra gondol, ami az Úré, hogy testben és lélekben szent legyen, míg a férjes nõt világi dolgok kötik le: hogyan járjon férje kedvében.

35. Ezt javatokra mondom, nem azért, hogy tõrbe csaljalak, hanem hogy a feddhetetlen életre és az Úrhoz való osztatlan ragaszkodásra segítselek titeket.

36. Ha valaki mégis úgy véli, hogy igazságtalanul bánna hajadon lányával, mert eljárt fölötte az idõ, ha úgy van rendjén, tegye, amit akar. Nem vétkezik, kössenek csak házasságot.

37. Akinek azonban szilárd a meggyõzõdése, s minden kényszerítõ ok nélkül, teljesen szabadon úgy döntött, hogy megõrzi hajadon lányát, jól teszi.

38. Tehát aki férjhez adja hajadon lányát, jól teszi, aki pedig nem adja férjhez, még jobban teszi.

39. Az asszony le van kötve, amíg férje él, de ha férje meghal, felszabadul. Férjhez mehet, akihez akar, de csak az Úrban.

40. Boldogabb azonban, ha úgy marad, ahogy van. Ez a tanácsom, és hiszem, hogy Isten Lelke szerint beszélek.

Fejezet 8

1. A bálványoknak feláldozott húsra vonatkozólag tudjuk, hogy mindnyájan megfelelõ ismerettel rendelkezünk. A tudás azonban felfuvalkodottá tesz, a szeretet ellenben épít.

2. Aki tetszeleg tudásában, még nem értette meg, mi a helyes ismeret.

3. Aki azonban szereti az Istent, azt az Isten is a magáénak tudja.

4. Ami tehát a bálványáldozatok fogyasztását illeti, tudjuk, hogy bálvány nincs a világon, Isten meg csak egy van.

5. Igaz, beszélnek istenekrõl, az égen és földön, mivel sok istenük és uruk van,

6. nekünk mégis egy az Istenünk: az Atya, akitõl minden származik, s akiért mi is vagyunk, egy az Urunk, Jézus Krisztus, aki által minden van, s mi magunk is általa vagyunk.

7. De nincs mindenkiben tudás. Némelyek ugyanis a bálványokhoz vannak szokva, s még most is úgy fogyasztják a húst, mint áldozati eledelt, és mivel lelkiismeretük téves, beszennyezõdik.

8. Az étel ugyanis nem tesz kedvesebbé Isten elõtt. Ha nem eszünk, azzal nem veszítünk, de ha eszünk, azzal sem nyerünk.

9. Arra azonban ügyeljetek, hogy szabadságotokkal az aggályosokat meg ne botránkoztassátok.

10. Ha tehát valaki a bálványtemplom asztalánál látja azt, akiben megvan a tudás, mivel lelkiismerete téves, nemde felbátorodik arra, hogy bálványhúst egyék?

11. Így tudásoddal tönkreteszed aggályos testvéredet, akiért Krisztus meghalt.

12. Ezért ha testvéred ellen vétkezel, mert megsérted aggályos lelkiismeretét, Krisztus ellen vétkezel.

13. Tehát ha az étel megbotránkoztatja testvéremet, inkább soha nem eszem húst, csak hogy testvéremet meg ne botránkoztassam.

Teljes olvasási terv

Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.

4. Aki elhagyja a törvényt, a gonoszt dicséri; ám a törvény tisztelõje fölgerjed ellene.

5. A gonosz emberek nem fogják föl, mi a jó, mindent megértenek azok, akik keresik az Urat.

6. Jobb a szegény, ha tisztességben él, mint aki rossz úton jár és gazdag.

Teljes olvasási terv

Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.






"O homem sem Deus é um ser mutilado". São Padre Pio de Pietrelcina