Fejezet 28
1. Jaj az efraimi részegek büszke koronájának, ragyogó ékessége hervadó virágának, amely a bortól tántorgók termékeny völgye felett van.
2. Íme, egy erõs és hatalmas férfit küld az Úr, aki, mint a jeges förgeteg, mint a romboló szélvész, és mint a hatalmas vizek áradata, lerántja õket hatalmával a földre.
3. Akkor lábbal tiporják majd az efraimi részegek büszke koronáját,
4. és ragyogó ékességének büszke koronája, amely a termékeny völgy felett van, úgy jár majd, mint a korán érõ füge: ha valaki meglátja, nyomban kezébe veszi és megeszi.
5. Azon a napon a Seregek Ura lesz dicsõséges koronája és ragyogó koszorúja népe maradékának.
6. Õ tölti el igazságos szellemmel azt, aki törvényt ül, és bátorsággal azt, aki az ellenséget a kapuig visszaûzi.
7. Még ezek is tántorognak a bortól, és szédelegnek a mámorító italtól. A papok és a próféták támolyognak az italtól, a bor áldozataként; az erõs ital elkábítja õket. Inognak, amikor látomást látnak, és bizonytalanok, ha ítéletet kell hozni.
8. Igen, minden asztal tele van okádékkal, egy csöpp hely sem marad tõlük tisztán.
9. "De kit akar az ilyen tudásra tanítani? Kinek akarja kifejteni a kinyilatkoztatást? A csecsemõknek, akiket éppen elválasztottak, akiket csak most vettek el anyjuk kebelétõl.
10. Ilyeneket mondogatva: Szav laszav, szav laszav, kav lakav, kav lakav, zeér sám, zeér sám."
11. Igen, ilyen dadogó szavakkal és idegen nyelven szól majd e néphez,
12. õ, aki így beszélt hozzájuk: "Ez a nyugalom, hagyjátok az elfáradtat megnyugodni. Ez a megnyugvás." De õk nem akarták meghallani,
13. ezért így szól hozzájuk az Úr: "Szav laszav, szav laszav, kav lakav, kav lakav, zeér sám, zeér sám." Hogy útjukon hanyatt essenek, összetiporják õket, tõrbe akadjanak, és fogságba jussanak.
14. Halljátok az Úr szavát, ti gúnyolódók, akik népemen uralkodtok Jeruzsálemben!
15. Ti ezt mondjátok: "Mi szövetséget kötöttünk a halállal, és szerzõdésre léptünk az alvilággal. Ha eljön a pusztító suhogó ostor, minket ugyan el nem érhet, mert a hazugságot választottuk menedékül, és a hamisság az oltalmazó várunk."
16. Ezért ezt mondja nektek Isten, az Úr: "Nézzétek, egy követ helyezek el a Sionon, egy értékes szegletkövet, egy erõs alapkövet. Aki hisz, nem inog meg,
17. és a jogot teszem mérõónná, az igazságot mérõvesszõvé." De a hazugság menedékét jégesõ söpri el, és vizek árasztják el a várát.
18. Semmivé lesz a halállal kötött szövetségtek, s szerzõdéstek az alvilággal nem lesz tartós. Mert eljön a pusztító, suhogó ostor, s összezúz benneteket.
19. Valahányszor eljön, elér titeket. Mert eljön majd reggelenként, sõt éjjel is, nappal is eljön. Micsoda rémületet fog majd kelteni, ha egyáltalán lesz, aki megérti jelentését!
20. Az ágy rövid lesz arra, hogy kinyújtózzanak benne, és keskeny a takaró a betakarózásra.
21. Valóban, mint egykor a Perazim hegyén, fölkel az Úr, és mint egykor Gibeon völgyében, úgy fog haragudni, hogy végbevigye mûvét, amely szokatlan lesz, hogy befejezze mûvét, amely hallatlan lesz.
22. Hagyjátok hát abba a gúnyolódást, mert különben bilincseitek még szorosabbak lesznek. Mert hallottam az ítéletet: az egész földre pusztulást hoz az Isten, a Seregek Ura.
23. Figyeljetek ide s halljátok meg szavamat, figyeljetek, s értsétek meg beszédemet!
24. Vajon mindig szánt-e a szántóvetõ, mindig hasogatja és boronálja a földjét?
25. Nemde, ha elegyengeti a föld színét, kaport szór bele, elhinti a köményt, és vet a sorba búzát meg árpát, a szélére meg kölest.
26. Erre az okosságra Isten nevelte, Õ tanította így.
27. Mert nem cséplõszánnal csépelik a kaprot és nem járatják a szekér kerekét a kömény felett; hanem a kaprot vesszõvel verik ki, és bottal a köményt.
28. Hát csépléskor összetörik-e a búzát? Nem, hiszen aki csépel, nem csépel örökké. És bár hajtja rajta szekere kerekét, csak kiveri belõle a szemet, de össze nem töri.
29. Ez is a Seregek Urától való: Mert csodálatos az õ tanácsa, és bölcsessége mindent felülmúl.
Fejezet 29
1. Jaj Árielnek, Árielnek, a városnak, ahol Dávid lakott. Ha az esztendõhöz esztendõ járul, és az ünnepek köre újra megfordul,
2. úgy megszorongatom Árielt, hogy sírás és jajgatás hallik benne. Olyan leszel nekem, mint Áriel:
3. Tábort ütök körülötted, mint Dávid, körülzárlak tornyokkal és sáncot emelek ellened.
4. A földre sújtva, onnan fogsz beszélni, szavad a porból hangzik majd fel. Hangod a földbõl jön, mint egy szellemé, a porból hallatszik suttogó szavad.
5. De hirtelenül és váratlanul az történik,
6. hogy a Seregek Ura meglátogat mennydörgéssel, földrengéssel, zúgó szélvésszel, fergeteggel, viharral és emésztõ tûzzel. (5ab) Akkor ellenségeid serege szétszóródik, mint a finom por, és mint az elszálló pelyva, olyan lesz zsarnokaid hada.
7. A számtalan nemzet, amely Áriel ellen harcolt, úgy eltûnik, mint az álom, mint az éjszakai látomás. Azok, akik harcoltak ellene, és sáncot emelve megostromolták,
8. mind úgy járnak, mint az éhes ember, aki azt álmodja, hogy eszik, ám, ha fölébred, kielégítetlen a vágya. Mint a szomjazó, aki azt álmodja, hogy iszik, de ha fölébred, továbbra is bágyadt és szomjas: Így jár majd mindaz a számtalan nemzet, amely a Sion hegye ellen harcol.
9. Álmélkodjatok és bámuljatok! Támolyogjatok és ingadozzatok! Legyetek részegek, de ne a bortól, tántorogjatok, de ne a mámorító italtól!
10. Mert az Úr árasztott el benneteket az álomkór szellemével. Õ zárta be szemeteket: a prófétákat, Õ takarta be fejeteket: a látnokokat.
11. Ezeknek a dolgoknak a látomása olyan számotokra, mint egy lepecsételt könyvnek a tartalma, amelyet ha odaadnak valakinek, aki tud olvasni, s azt mondják neki: Olvasd, azt feleli: Nem tudom, mert le van pecsételve.
12. Ha meg olvasni nem tudónak adják a könyvet, s azt mondják neki: Olvasd, akkor az így felel: Nem ismerem a betûket.
13. Ezt mondja az Úr: Ez a nép csak a szájával közeledik hozzám, és csak az ajkával dicsõít, a szíve azonban távol van tõlem, úgyhogy istenfélelmük csak emberi parancs követése, amit betanultak,
14. ezért újra ámulatot keltõ módon bánok velük, csodálatra és bámulatra méltó módon: odalesz bölcseik bölcsessége, és okosaiknak okossága elenyészik.
15. Jaj azoknak, akik elrejtõznek az Úr elõl, hogy eltitkolják terveiket, akik a sötétben viszik végbe tetteiket, s azt mondják: Ugyan ki lát minket, ki ismer bennünket?
16. Micsoda ferde gondolkodás ez! Vajon szembeszállhat-e az agyag a fazekassal? És mondhatja-e a mû alkotójának: "Nem te csináltál!" Vagy a fazék a fazekasnak: "Nem ért a dolgához!"?
17. Még egy kis idõ, egy egészen kicsi, és nemde gyümölcsöskert lesz a Libanon, a gyümölcsöskert meg erdõvé terebélyesedik?
18. Azon a napon a süketek meghallják a könyv szózatát, és a homály és sötétség elmúltával látni fog a vakok szeme.
19. A szelídek újra örülnek az Úrban, és a szegények ujjonganak Izrael Szentjében.
20. Mert a zsarnok nem lesz többé, a gúnyolódó kipusztul, és mind kiirtják, akik gonoszat forralnak.
21. Azokat, akik gonoszul megrágalmaznak másokat, akik tõrbe ejtik a bírót a kapuban, és az igazat alaptalanul megfosztják jogától.
22. Ezért mondja az Úr, Jákob házának Istene, Ábrahám megváltója: "Nem szégyenül meg többé Jákob, és arca nem sápad el többé,
23. mert látni fogja, amit kezem végbevitt körükben, és szentnek hirdeti a nevemet." Valóban, szentnek magasztalják majd Jákob Szentjét, és félve tisztelik Izrael Istenét.
24. Akkor a tévelygõ lelkûek bölcsességet tanulnak, és a zúgolódók elfogadják a fegyelmet.
