Biblia egy év alatt.

Az olvasmány negyvenegyedik napján arra kapunk meghívást, hogy elmélkedjünk az isteni igazságosságról és szentségről. A Kivonulás könyve 23. fejezetében Isten megállapítja az igazságosság, az irgalom és a szent ünnepek megünneplésének törvényeit. A Leviták könyve 16. fejezete az engesztelés ünnepélyes napját írja le, amelyen a főpap közbenjár a népért, Isten megbocsátására mutatva. A 77. zsoltár azoknak a gyötrelmes kiáltását fejezi ki, akik az Úr útjait szeretnék megérteni, és vigaszt találnak az Ő hatalmas szabadító tetteire való emlékezésben.

1. Ne tégy hamis vallomást. Hamis tanúskodással ne segítsd azt, akinek nincs igaza.

2. Ne kövesd a többséget a gonoszságban, és a perben ne csatlakozzál a többség vallomásához, úgyhogy eltérsz az igazságtól.

3. A perben a szegényhez se légy részrehajló.

4. Ha ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára bukkansz, hajtsd vissza hozzá.

5. Ha látod, hogy ellenséged szamara a teher alatt összerogyott, ne kerüld ki ellenségedet, hanem segíts neki felállítani.

6. Ne csavard el a szegény ember igazát.

7. Az igazságtalan pertõl tartsd magad távol. Az ártatlant, és akinek igaza van, ne öld meg, viszont a bûnöst ne mentsd fel soha.

8. Megvesztegetõ ajándékot ne fogadj el, mert az ajándék vakká teszi azokat, akik látnak, és elferdíti azok ügyét, akiknek igazuk van.

9. Az idegent ne nyomd el. Tudjátok milyen sorsa van az idegennek, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptomban.

10. Hat éven át vesd be földedet és arasd le termését,

11. a hetedik évben azonban hagyd ugaron és ne nyúlj a terméshez, hogy néped szegényei éljenek belõle. Amit ezek otthagynak, legyen a föld vadjaié. Ugyanígy tégy szõlõddel és olajfáiddal.

12. Hat napon át végezd munkádat, a hetedik napon szünetelj, hogy ökröd és szamarad is pihenjen, s hogy szolgálód fia és az idegen is felüdüljön.

13. Tartsátok meg mindazt, amit parancsoltam nektek. Idegen istenek nevét ne hívjátok segítségül. Ne is lehessen azt a szádból hallani.

14. Az év folyamán háromszor tarts nekem ünnepet.

15. Üld meg a kovásztalan kenyerek ünnepét. Hét napon át kovásztalan kenyeret egyél, ahogy azt megparancsoltam Abib hónap meghatározott idejére, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Ne jelenj meg üres kézzel színem elõtt.

16. Tarts továbbá ünnepet aratáskor annak a termésnek a zsengéjével, amelyet az általad bevetett szántóföld adott, és az év végén a szüret ünnepét, amikor a termést betakarítod a mezõrõl.

17. Évenként háromszor jelenjen meg minden férfi az Úrnak, az Istennek színe elõtt.

18. Kovászos kenyérrel együtt ne ajánld fel nekem a feláldozott állat vérét, s az ünnepi áldozat hája ne maradjon meg másnapra.

19. Földed termésébõl a zsenge legjavát vidd el Uradnak, Istenednek a házába. A gödölyét ne fõzd meg anyja tejében.

20. Nézd, elõtted küldöm angyalomat, hogy õrizzen utaidon, és elvezessen arra a helyre, amelyet kijelöltem.

21. Tiszteld õt, hallgass szavára és ne lázadozz ellene. Engedetlenségedet nem bocsátaná meg, mivel az én nevem van benne.

22. De ha hallgatsz a szavára és megteszel mindent, amit parancsol, akkor ellensége leszek ellenségeidnek és szorongatni fogom azokat, akik téged szorongatnak.

23. Akkor angyalom elõtted fog járni, elvezet az amoritákhoz, a hetitákhoz, a perizitákhoz, a kánaániakhoz, a hivvitákhoz, a jebuzitákhoz, és én kiirtom õket.

24. Ne imádd isteneiket, ne hódolj elõttük, és ne utánozd tetteiket. Inkább rombold le bálványaikat és törd össze emlékoszlopaikat.

25. Az Úrnak, a ti Isteneteknek adjátok meg a köteles tiszteletet. Akkor megáldom kenyeredet és vizedet, s távol tartom tõled a betegségeket.

26. Országodban nem lesz asszony, aki elvetél vagy meddõ marad, s életed napjait teljessé teszem.

27. Elõre félelmet keltek irántad és zûrzavart támasztok azokban a népekben, ahová mégy, s megfutamítom elõtted ellenségeidet.

28. Darazsakat küldök elõtted, hogy a hivvitákat, a kánaániakat és a hetitákat elûzzék elõled.

29. De nem ûzöm el õket egyetlen év alatt, mert akkor az ország pusztasággá válnék, s a vadállatok a te károdra elszaporodnának.

30. Csak lépésrõl lépésre ûzöm el õket elõled, ameddig eléggé elszaporodsz, hogy az országot birtokba vehesd.

31. Területedet kiterjesztem a Sás-tengertõl a filiszteusok tengeréig, a sivatagtól a folyóig. A föld lakóit hatalmadba adom és te fogod elûzni õket.

32. Ne köss szövetséget sem velük, sem isteneikkel.

33. Nem maradhatnak földeden, nehogy ellenem bûnre kísértsenek. Ha isteneiknek szolgálnál, azzal saját vesztedet okoznád."

1. Az Úr így szólt Mózeshez Áron két fiának halála után, akik szabálytalan áldozatot mutattak be az Úrnak.

2. Az Úr ezt közölte Mózessel: "Mondd meg testvérednek, Áronnak, hogy ne akármikor lépjen be a szentélybe a függöny mögé, a kiengesztelõdés táblája elé, amely a szentség ládáján van, mert meghal, amikor megjelenek a felhõben a kiengesztelõdés táblája fölött.

3. A szentélybe így kell belépnie: a bûnért való áldozatra szánt bikával és az égõáldozatra szánt kossal.

4. Öltse magára a megszentelt vászonköntöst, a testét födje vászonnadrág, kösse magára a lenbõl készült övet, s fejét takarja be a vászonkendõvel. Ezeket a megszentelt ruhákat öltse magára, azután hogy vízzel lemosta magát.

5. Izrael fiainak közösségétõl vegyen át két bakot bûnért való áldozatnak, és egy kost égõáldozatnak.

6. Miután feláldozta a bikát saját bûneiért, s elvégezte az engesztelés szertartását magáért és háza népéért,

7. Áron fogja a két bakot, és állítsa az Úr elé, a megnyilatkozás sátorának bejáratához.

8. Vessen sorsot a két bakra, az egyik sorsot az Úrnak szánva, a másikat Azazelnek.

9. Áron áldozza fel azt a bakot, amely a sorsoláskor az Úrnak jutott, és mutassa be bûnért való áldozatul.

10. Azt a bakot, amely a sorsoláskor Azazelnek jutott, állítsa elevenen az Úr elé, majd végezze el rajta az engesztelés szertartását, és tegye ki Azazelnek a pusztába.

11. Áron tehát ajánlja fel áldozatul a bikát a saját bûneiért, azután végezze el az engesztelés szertartását magáért és háza népéért, s úgy áldozza fel a bikát.

12. Tegyen a füstölõbe parazsat, amelyet az Úr elõtt álló oltárról vett, és vegyen illatos tömjént két tele marékkal. Az egészet vigye a függöny mögé,

13. és tegye a tömjént az Úr elõtt a parázsra. Így a tömjén felhõjével beborítja a kiengesztelõdés tábláját, amely a bizonyság ládáján van, s akkor nem hal meg.

14. Vegyen a bika vérébõl, és ujjával hintse meg a kiengesztelõdés táblájának keleti oldalát. A kiengesztelõdés tábláját hétszer hintse meg az ujjával.

15. Azután áldozza fel a nép bûnéért való áldozatra szánt bakot, és a vérét vigye a függöny mögé. Ezzel a vérrel is azt tegye, amit a bika vérével: hintse a kiengesztelõdés táblájára és eléje.

16. Így elvégzi a szentélyen a kiengesztelõdés szertartását Izrael fiainak tisztátalanságáért, engedetlenségéért és minden bûnéért. Így járjon el a megnyilatkozás sátorával, amely velük van tisztátalanságukban.

17. Senki se tartózkodjék a megnyilatkozás sátorában attól kezdve, hogy oda belépett az engesztelés szertartását elvégezni, egészen addig, amíg ki nem jön. Miután befejezte az engesztelést magáért, háza népéért és Izrael egész közösségéért,

18. jöjjön ki, lépjen az Úr elõtt álló oltárhoz, és végezze el az oltáron az engesztelés szertartását. Vegyen a bika vérébõl és a bak vérébõl, kenjen belõle körös-körül az oltár szarvaira.

19. Ebbõl a vérbõl hétszer hintse meg ujjával az oltárt. Így tisztává és szentté teszi, megtisztítja és elkülöníti Izrael fiainak tisztátalanságától.

20. Amikor befejezi a szentélynek, a megnyilatkozás sátorának és az oltárnak a kiengesztelését, hozassa oda a még élõ bakot.

21. Áron tegye mindkét kezét a fejére, és olvassa rá Izrael fiainak minden mulasztását, minden engedetlenségét és minden bûnét. Miután így a bak fejére olvasta õket, vezettesse a pusztába egy emberrel, aki késznek mutatkozik rá,

22. s a bak elviszi minden bûnüket egy kietlen helyre. Azután, hogy Áron kiviteti a bakot a pusztába,

23. lépjen be a megnyilatkozás sátorába, vesse le vászonruháját, amelyet a szentélybe való belépéskor fölvett. Tegye le ott,

24. testét meg mossa le vízzel egy szent helyen, aztán öltse fel újra ruháját, és mutassa be a maga és a népe égõáldozatát. Végezze el az engesztelés szertartását magáért és a népért:

25. a bûnért való áldozat háját égesse el az oltáron.

26. Aki a bakot kivitte Azazelnek, tisztítsa meg a ruháját, és mossa meg a testét vízben, s csak azután térjen vissza a táborba.

27. A bikát és a bakot pedig, amelyet bûnért való áldozatul bemutattak, s amelynek a vérét bevitték a szentélybe, hogy elvégezzék az engesztelés szertartását, vigyék ki a táboron kívülre, és ott égessék el tûzön: a bõrét, a húsát és a beleit.

28. Aki elégeti, utána mossa ki a ruháját, mossa meg a testét vízzel, s csak így térjen vissza a táborba.

29. Ez örök törvény számotokra. A hetedik hónapban, a hónap tizedik napján böjtöljetek, s ne végezzetek semmiféle szolgai munkát, sem a közületek valók, sem a köztetek élõ idegenek.

30. Ezen a napon végezzék el rajtatok az engesztelés szertartását, hogy megtisztuljatok. Tiszták lesztek az Úr elõtt minden bûnötöktõl.

31. Legyen ez szombati nyugalom számotokra, és böjtöljetek. Örök törvény ez.

32. Az engesztelés szertartását a pap végezze el, akit apja helyett fölkentek és beiktattak a szolgálatba. Öltse magára a vászonruhát, a megszentelt ruhát,

33. végezze el a fölszentelt szentélynek, a megnyilatkozás sátorának és az oltárnak a kiengesztelését. Utána végezze el az engesztelés szertartását a papokon és a nép egész közösségén.

34. Örök törvény legyen ez számotokra. Egy évben egyszer kell elvégezni Izrael fiain az engesztelés szertartását minden bûnükért." Úgy is tettek, ahogy az Úr Mózesnek meghagyta.

1. (A karvezetõnek a "Jedutun" szerint - Aszaf zsoltára.)

2. Istenhez száll szavam, hozzá kiáltok, Istenhez száll szavam, hogy meghallgasson.

3. Keresem az Urat a szorongatás napján; éjszaka szûntelen hozzá emelem a kezem, lelkemnek nincs vigasztalása.

4. Istenre gondolok és sóhajtozom, róla elmélkedem, és eleped a lelkem.

5. Szemem nyitva tartod, nyugtalan vagyok, s nem tudok szólni.

6. Régmúlt napokra kell gondolnom,

7. a hajdani évekre emlékezem. Az éj óráiban töprengek szívemben, gondolkodom, fürkészi a lelkem:

8. "Eltaszít az Isten egyszer s mindenkorra? Nem lesz már soha irgalmas?

9. Kegyelme örökre elveszett? Elenyészett a minden nemzedéknek adott ígéret?

10. Isten elfeledte volna a jóságát? Bezárta irgalmát haragjába?"

11. S így szólok: "Az a bánatom, hogy a Magasságbeli jobbja megváltozott."

12. Emlékezem az Úr tetteirõl, gondolkozom a hajdani csodákról.

13. Minden mûvedet megfontolom, minden tettedet mérlegelem.

14. Isten, szent a te utad! Hol van olyan Isten, mint a mi Istenünk, olyan fölséges?

15. Te vagy az Isten, aki csodát mûvelsz, a pogányok elõtt is feltártad hatalmadat.

16. Erõs karral megszabadítottad népedet, Jákob és József fiait.

17. A vizek láttak téged, Istenem, a vizek láttak és megborzadtak, a hullámok a mélységekig megremegtek.

18. A felhõk bõven öntötték a vizet, a felhõk megdördültek, nyilaid szétrepültek.

19. Mennydörgésed visszhangzott a forgószélben, villámaid beragyogták az egész földet, a föld megingott és megremegett.

20. Utad átvitt a mély tengeren, ösvényeid átszelték a nagy vizeket, s lábadnak nyoma nem volt látható.

21. Mint egy nyájat, néped úgy vezetted Mózes és Áron kezével.