Teljes olvasási terv
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
A harmincnegyedik napon Izrael történelmének legmeghatározóbb eseményének lehetünk tanúi. A Kivonulás könyve 12. fejezete bevezeti a pászkát az áldozati báránnyal, amelynek vére az ajtófélfákon megvédi az izraelitákat a tizedik csapástól, amely megöli az összes elsőszülött egyiptomit, arra kényszerítve a fáraót, hogy végre szabadon engedje a népet. A Leviták könyve 9. fejezete leírja a papok első hivatalos szolgálatát, amely az áldozatot megemésztő isteni tűzzel és az Úr dicsőségének a nép előtti megjelenésével tetőzött. A 114. zsoltár költőien ünnepli a felszabadulásnak ezt a pillanatát, amikor a tenger elmenekült, és a föld remegett Jákob Istenének jelenléte előtt.
1. Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptomban:
2. "Ez a hónap legyen számotokra a kezdõ hónap: ez legyen az év elsõ hónapja.
3. Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként.
4. De ha a család kicsi egy bárányhoz, akkor a személyek számának megfelelõen a szomszédos családdal együtt vegyen egyet. Aszerint számoljátok a meghívottakat, hogy ki-ki mennyit eszik.
5. Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy kecskét.
6. Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael közösségének egész gyülekezete a két este között vágja le.
7. Vegyenek a vérébõl és kenjenek belõle annak a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára, amelyben elköltik.
8. A húsát - tûzön megsütve - még akkor éjszaka egyék meg. Kovásztalan kenyérrel és keserû salátával fogyasszák el.
9. Ne egyetek meg belõle semmit nyersen vagy vízben megfõzve, hanem csak tûzön sütve, a fejével, a lábával és belsõ részeivel együtt.
10. Semmit ne tegyetek el belõle másnap reggelre. Ami másnapra megmarad, azt tûzön égessétek el.
11. Így fogyasszátok: a derekatok felövezve, saru a lábatokon, bot a kezetekben. Sietve egyétek, mert ez az Úr átvonulása.
12. Én végigvonulok azon az éjszakán Egyiptomon, és megölök minden elsõszülöttet Egyiptomban: embert és állatot, s ítéletet tartok, Egyiptom minden istene fölött, én, az Úr.
13. A vért használjátok annak a háznak a megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket. Titeket nem ér a megsemmisítõ csapás, amellyel Egyiptomot megverem.
14. Ez a nap legyen számotokra emléknap, és üljétek meg úgy, mint az Úr ünnepét. Nemzedékrõl nemzedékre tegyétek meg ünnepnapnak mindörökre."
15. "Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az elsõ napon tüntessétek el házatokból a kovászt, mert aki az elsõtõl a hetedik napig kovászosat eszik, azt ki kell irtani Izraelbõl.
16. Továbbá az elsõ napon tartsatok ünnepi összejövetelt, hasonlóképpen a hetedik napon is legyen szent összejövetel. Ezeken ne végezzetek semmiféle munkát, csak azt az ételt készítsétek el, amelyre kinek-kinek táplálékul szüksége van.
17. Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét, mivel ezeken a napokon vezettem ki csoportjaitokat Egyiptom földjérõl. Tartsátok meg ezt a napot nemzedékrõl nemzedékre: örök törvény ez.
18. Az elsõ hónap tizennegyedik napjának estéjétõl a hónap huszonegyedik napjának estéjéig egyetek kovásztalan kenyeret.
19. Hét napon keresztül ne legyen kovász a házatokban. Aki kovászosat eszik, azt ki kell irtani Izrael közösségébõl, akár idegen, akár közületek való.
20. Ne egyetek semmiféle kovászosat. Minden helyen, ahol laktok, kovásztalant egyetek."
21. Mózes összehívta Izrael véneit mind, és így szólt hozzájuk: "Menjetek és szerezzetek bárányt családjaitok számára és vágjátok le, mint húsvéti áldozatot.
22. Fogjatok egy izsópköteget, mártsátok az edényben levõ vérbe, s az edényben levõ vérrel kenjétek meg a szemöldökfát és a két ajtófélfát. Reggelig senki közületek nem léphet ki házának ajtaján.
23. Ha az Úr átvonul, hogy lesújtson Egyiptomra, és látja a vért a szemöldökfán meg a két ajtófélfán, akkor az Úr elhalad ajtótok elõtt, s a pusztítót nem engedi belépni házatokba, hogy a csapást rátok hozza.
24. Ezt az elõírást tekintsétek törvénynek, amely minden idõben vonatkozik rád és gyermekeidre.
25. Ezt a szokást akkor is tartsátok meg, ha majd bejuttok arra a földre, amelyet az Úr nektek ad.
26. Ha gyermekeitek megkérdeznek benneteket: miféle szertartás ez,
27. akkor így feleljetek: Ez a húsvéti áldozat az Úrnak, aki Egyiptomban elhaladt Izrael fiainak háza mellett, amikor lesújtott az egyiptomiakra, és a mi házainkat megkímélte." Erre a nép meghajolt és leborult.
28. Izrael fiai elmentek és engedelmeskedtek. Úgy tettek, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek és Áronnak.
29. Éjfélkor az Úr lesújtott minden elsõszülöttre Egyiptom földjén: a fáraó elsõszülöttjére, akinek trónján kellett volna ülnie, s a börtönben levõ fogoly elsõszülöttére, valamint minden állat elsõszülöttére.
30. A fáraó éjjel fölkelt, hasonlóképpen a szolgái és minden egyiptomi. Nagy sírás tört ki Egyiptomban, mert nem akadt ház, amelyben halott ne feküdt volna.
31. A fáraó még éjjel hívatta Mózest és Áront és rájuk parancsolt: "Induljatok, és menjetek ki népem közül, ti és Izrael fiai. Menjetek és mutassatok be áldozatot Jahvénak kívánságtok szerint.
32. Magatokkal vihetitek juhaitokat és szarvasmarháitokat, ahogy követeltétek, csak menjetek. De kérjetek áldást rám is."
33. Az egyiptomiak szintén sürgették a népet, hogy gyorsan távozzék az országból. Ezt mondták ugyanis: "még mindannyian meg találunk halni".
34. Az emberek tehát vették a tésztát, mielõtt még megkovászosodott volna, a sütõteknõt, és ruhába csavarva vállukon vitték.
35. Izrael fiai Mózes szavai szerint jártak el, s az egyiptomiaktól ezüst- meg aranydolgokat és ruhákat kértek.
36. Az Úr bizalomra hangolta az egyiptomiakat a nép iránt, s azok teljesítették kérésüket. Így szereztek zsákmányt az egyiptomiaktól.
37. Izrael fiai elindultak Ramszeszbõl Szukkot felé, a gyalogos férfiak - családjukat nem számítva - mintegy hatszázezren.
38. Tömérdek összeverõdött népség is ment velük, valamint juh, szarvasmarha és sok állat.
39. Az Egyiptomból magukkal hozott tésztából kovásztalan kenyeret sütöttek. Kovászt nem tettek bele, hiszen az egyiptomiak kiûzték õket, nem késlekedhettek és nem készíthettek eledelt az útra.
40. Az idõ, amelyet Izrael fiai Egyiptomban töltöttek, 430 esztendõt tett ki.
41. Éppen azon a napon vonult ki Egyiptomból az Úr egész serege, amikor letelt a 430 esztendõ.
42. Ez az éjszaka, amelyen az Úr virrasztott, hogy kihozza õket Egyiptom földjérõl, legyen Izrael fiai számára is az Úr tiszteletére átvirrasztott éjszaka minden nemzedéken át.
43. Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz: "A húsvéti bárányra ez a szabály vonatkozik: idegen nem ehet belõle.
44. De a pénzen vásárolt rabszolga ehet, ha elõbb körülmetéled.
45. Jövevény és napszámos nem ehet belõle.
46. Ugyanabban a házban kell elfogyasztani, húsából nem vihetsz ki semmit a házon kívülre. Csontot nem törhettek össze benne.
47. Izrael fiainak egész közössége így járjon el.
48. Ha idegen tartózkodik nálad, és meg akarja ünnepelni a húsvétot az Úr tiszteletére, akkor a férfiakat mind körül kell metélni. Így részt vehet az ünnepen és úgy kell tekinteni, mint a közületek valót. De aki nincs körülmetélve, az nem ehet belõle.
49. Ez a törvény vonatkozik a hozzátok tartozóra és a köztetek lakó idegenre."
50. Izrael fiai mind engedelmeskedtek: úgy tettek, ahogy az Úr Mózesnek és Áronnak megparancsolta.
51. Ezen a napon vezette ki az Úr Izrael fiait, csoportjaik szerint Egyiptomból.
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
1. A nyolcadik napon Mózes összehívta Áront meg fiait és Izrael véneit.
2. Áronnak ezt mondta: "Végy egy borjút bûnért való áldozatnak és egy kost égõáldozatnak. Mindkettõ hibátlan legyen, és hozd az Úr színe elé.
3. Ezt mondd Izrael fiainak: Hozzatok egy bakot bûnért való áldozatnak, továbbá egy egyesztendõs borjút és bárányt égõáldozatnak (mindkettõ hibátlan legyen),
4. azután egy bikát és egy kost, közösségi áldozatul bemutatni az Úrnak, s végül egy olajjal készített ételáldozatot. Ma az Úr megjelenik nektek."
5. Mind odahozták a megnyilatkozás sátora elé, amit Mózes parancsolt, azután eljött az egész közösség és odaállt az Úr elé.
6. Mózes így szólt: "Az Úr parancsára ezt kell tennetek, hogy az Úr dicsõsége megjelenjék nektek."
7. Mózes azután Áronhoz fordult: "Lépj az oltárhoz és mutasd be a bûnért való áldozatot meg az égõáldozatot, s így engesztelj magadért és házadért. Utána mutasd be a nép áldozatát és végezd el érte az engesztelés szertartását, ahogy az Úr megparancsolta."
8. Áron az oltárhoz lépett és bemutatta a borjút áldozatul saját bûneiért.
9. Áron fiai odanyújtották neki a vért, õ belemártotta az ujját, és kent belõle az oltár szarvaira, a többi vért pedig az oltár lábához öntötte.
10. A bûnért való áldozat háját, a veséket, továbbá a májhoz tartozó hájat elégette az oltáron, ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta.
11. A húst és a bõrt a táboron kívül égette el.
12. Azután bemutatta az égõáldozatot. Áron fiai odanyújtották neki a vért, õ pedig ráöntötte körös-körül az oltárra.
13. Átadták neki a darabokra vágott állatot is és a fejét, s ezeket is elégette az oltáron.
14. Megmosta a belsõ részeket és a lábakat, s elégette égõáldozatul.
15. Utána bemutatta a nép áldozatát: fogta a nép bûneiért való áldozatra szánt bakot, feláldozta, és a bûnért való áldozatot úgy végezte el, mint az elõbbit.
16. Majd odavitte az égõáldozatot, és azt is az elõírás szerint mutatta be.
17. Ezután az ételáldozatot mutatta be. Tele marékkal vett belõle, s elégette az oltáron, reggeli égõáldozatul.
18. Végül feláldozta a bikát és a kost, a népért való közösségi áldozatul. Áron fiai odanyújtották neki a vért, s õ ráöntötte körös-körül az oltárra.
19. A bika és a kos háját, a farkát, a beleket borító hájat, a veséket, a májhoz tartozó hájat
20. mind rárakta a szegyre és elégette az oltáron.
21. A szegyet és a jobb lapockát mint részesedést bemutatta az Úrnak, ahogy az Úr meghagyta Mózesnek.
22. Áron kitárta kezét a nép felé és megáldotta. Miután bemutatta a bûnért való áldozatot, az égõáldozatot és a közösségi áldozatot, lejött (az oltárról),
23. és bement Mózessel a megnyilatkozás sátorába. Azután mindketten kijöttek, és megáldották a népet. Erre az Úr dicsõsége megjelent az egész népnek.
24. Láng csapott elõ az Úrtól, s megemésztette az oltáron az égõáldozatot és a hájat. Ennek láttára a nép örömrivalgásban tört ki, s mindnyájan arcra borultak.
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
1. (Alleluja!) Amikor Izrael kivonult Egyiptomból, Jákob törzse az idegen nép közül:
2. Akkor Júda lett a szentélye és Izrael az országa.
3. A tenger meglátta és elfutott, a Jordán visszafelé vette útját.
4. A hegyek ugrándoztak, mint a kosok, a halmok, mint a kis bárányok.
5. Mi lelt, tenger, hogy elfutottál? Jordán, miért vetted visszafelé utad?
6. Hegyek, miért ugrándoztok, mint a kosok, s ti halmok, mint a kis bárányok?
7. Föld, rendülj meg az Úr színe elõtt, Jákob Istenének szent arca elõtt,
8. aki tóvá változtatta a sziklát, s a követ buzogó forrássá!
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
"Como Jesus, preparemo-nos a duas ascensões: uma ao Calvário e outra ao Céu." São Padre Pio de Pietrelcina