Teljes olvasási terv
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
A 235. napon Jeremiás 14-15. fejezetei leírják a nép bánatát a büntetéssel szemben, és őszinte imáját a megpróbáltatások közepette. Ezékiel 43-44. fejezetei Isten dicsőségének bevonulását ábrázolják a helyreállított templomba, a jelenlétet és a megváltást szimbolizálva. A Példabeszédek 15:13-16 az örömről, a megelégedettségről és a bölcsesség értékéről tanít, megmutatva, hogy az igazi boldogság az engedelmességből és az Istenbe vetett bizalomból fakad.
1. Ezt mondta az Úr Jeremiásnak a nagy szárazság alkalmával:
2. Gyászba borult Júda, bánkódnak városai: leroskadnak a földre. Jeruzsálembõl kiáltás hallatszik.
3. A fõemberek vízért küldik szolgáikat; de amikor odaérnek a ciszternákhoz, nem találnak vizet, így üres korsókkal térnek vissza.
4. A mezõ nem hoz többé termést, mert nem esik esõ a földre. Szégyenükben a szántóvetõk befödik fejüket.
5. Még a szarvasünõ is, ha megellik, otthagyja borját a mezõn, mert nem talál füvet.
6. A vadszamarak is ott állnak a kopár magaslatokon, és levegõért kapkodnak, mint a sakálok; szemük eleped, mert nincs mit legelniük.
7. Ha vétkeink ellenünk tanúskodnak is, te azért, Uram, tégy jót velünk a nevedért! Bizony, hûtlenségünknek se szeri, se száma, vétkeztünk ellened.
8. Uram, Izrael reménysége, és szabadítója a nyomorúság idején: Miért vagy olyan e földön, mint valami jövevény, mint az utas, aki csak éjjeli szállásra tér be?
9. Miért vagy olyan, mint akit megbénít a félelem, és mint az olyan ember, aki nem tud segíteni? Hiszen itt élsz, közöttünk, Uram, a te nevedet viseljük. Ne hagyj el hát minket!
10. Ezt mondja az Úr errõl a néprõl: Hogy szeretnek ezek ide-oda futkározni! Nem tudják visszafogni a lábukat. De nem is kedveli õket az Úr, sõt számon tartja gonoszságaikat és megtorolja vétkeiket.
11. Azt is mondta nekem az Úr: "Ne könyörögj ezért a népért és jólétéért!
12. Még ha böjtölnek is, nem hallgatom meg esdeklésüket; ha égõ- és ételáldozatokat mutatnak is be, nem szeretem ezt a népet. Inkább karddal, éhínséggel és dögvésszel pusztítom el õket."
13. "Ó, Uram, Istenem - válaszoltam -, hiszen maguk a próféták mondják nekik: Nem láttok kardot, sem éhínség nem jön rátok, sõt állandó békességet adok nektek ezen a helyen."
14. Erre az Úr így szólt hozzám: "Hazugságot prófétálnak nevemben a próféták, nem küldtem õket, nem adtam nekik parancsot, nem is szóltam hozzájuk. Hazug látomást, üres hiábavalóságot és maguk kitalálta csalárdságot jövendölnek nektek.
15. Ezért azt mondja az Úr: Azok a próféták, akik az én nevemben prófétálnak, bár nem küldtem õket, és azt mondják, hogy kard és éhínség nem jön erre az országra, kard és éhínség által vesznek el az ilyen próféták.
16. Azok meg, akiknek jövendöltek, ott hevernek majd szétszórva Jeruzsálem utcáin, az éhség és a kard áldozataiként. Nem lesz senki, aki eltemesse õket, sem feleségeiket, sem fiaikat és lányaikat. Így zúdítom rájuk gonoszságaikat."
17. Ezt a szózatot intézd hozzájuk: Szemembõl patakzik a könny, éjjel-nappal, folyton-folyvást. Mert nagy baj érte népem leányát, végzetes csapás.
18. Ha kimegyek a mezõre, ott hevernek, akik a kard élén hulltak el; ha visszatérek a városba, azokat látom, akik az éhségtõl epedtek el. Még a papok és a próféták is úgy bolyonganak az országban, mintha eszüket vesztették volna.
19. Hát teljesen elvetetted Júdát, és a lelked egészen megutálta Siont? Miért vertél úgy meg minket, hogy számunkra már nincsen gyógyulás? Úgy vártuk a békét, s nem jött semmi jó; a gyógyulás idejét, s lám, itt a rettegés!
20. Uram, elismerjük gonoszságainkat, és atyáink vétkeit is: Bizony, vétkeztünk ellened.
21. De a nevedért ne vess el minket, s ne hagyd, hogy gyalázat érje dicsõséged trónját. Emlékezz meg rólunk, s ne bontsd fel velünk kötött szövetségedet.
22. Van-e a pogányok bálványai közt, aki esõt ad? És az egek maguktól zúdíthatnak-e záport? Ugye, te viszed ezt, Uram, végbe mind? Istenünk, te vagy a reménységünk, mert csak te tehetsz ilyet.
1. Ezt mondta nekem az Úr: Még ha Mózes és Sámuel állna is elém, akkor sem szívlelném ezt a népet. Ûzd el õket színem elõl, el velük!
2. És ha azt kérdik tõled: "Hová menjünk?" - ezt feleld nekik: Ezt mondja az Úr: Akit halálra szántam, az meghal; akit kardélre szántam, kard élén hullik el; akit éhhalálra szántam, éhhalált hal; és akit fogságra szántam, fogságba kerül.
3. Négyféleképpen sújtok le rájuk - mondja az Úr: karddal, hogy megölje õket; kutyákkal, hogy széttépjék õket; az ég madaraival és a mezõ vadjaival, hogy felfalják és elpusztítsák õket.
4. Iszonyattá teszem õket a föld minden országa számára Manassze miatt, Hiszkijának, Júda királyának fia miatt, azért, amit Jeruzsálemben végbevitt.
5. Ugyan ki szán meg téged, Jeruzsálem, és ki vigasztal meg? Ki áll meg az úton, hogy megkérdezze: Hogy megy a sorod?
6. Te magad vetettél el - mondja az Úr -, hátat fordítottál nekem! Ezért nyújtottam ki kezemet elpusztításodra, belefáradtam, hogy mindig csak könyörüljek.
7. Szórólapáttal kiszórtam õket az ország kapuin át. Megfosztom gyermekeitõl népemet, lesújtok rájuk, mert nem akarják elhagyni gonosz útjaikat.
8. Özvegyeik számosabbak, mint a tenger fövenye; az ifjú harcosok anyjára rászabadítom a pusztítót déli idõben, szorongást és rettegést hozok rájuk, váratlanul.
9. Még aki hét fiút szült, az is ellankad, és kileheli lelkét. Még nappal van, de az õ napja már lehanyatlik, szégyen és csúfság lesz az osztályrésze. És akik még megmaradnak közülük, azokat is kiszolgáltatom ellenségeik kardjának - ezt mondja az Úr.
10. Jaj nekem, anyám, miért is szültél? Hogy a perlekedés és ellentmondás embere legyek az egész ország számára? Nem vagyok hitelezõ, nekem sem kölcsönzött senki, mégis mindenki átkoz.
11. Hát nem tettem meg mindent, Uram, a szolgálatodban? És nem jártam közben nálad még ellenségeimért is, szorongatásuk és nyomorúságuk idején?
12. Eltörheti-e az ember a vasat, az északi vasat és a rezet?
13. "Gazdagságodat és kincseidet prédára bocsátom, ingyen. Így fizetek meg minden bûnödért egész országodban.
14. Ellenségeid rabszolgájává teszlek olyan országban, amelyet nem is ismersz. Mert haragom fellángolt, mint a tûz, és égni fog fölöttetek."
15. Te tudod, hogy így tettem. Emlékezz meg rólam, Uram és nézz le rám; állj bosszút értem üldözõimen! Késleltesd haragodat, s ne engedd, hogy elsodorjon; vedd tekintetbe, hogy érted szenvedek gyalázatot.
16. Ha szavaid elém kerültek, csak úgy nyeltem õket; kedvem telt szavadban és öröme szívemnek. Mert a te nevedet viselem, Uram, Seregek Istene!
17. Nem leltem benne örömöm, hogy a vigadozók körében üljek; súlyos kezed terhe alatt egyedül ültem, mert méltatlankodással töltöttél el.
18. Miért nem szûnik meg fájdalmam, és a sebem miért nem akar meggyógyulni? Bizony olyan lettél számomra, mint a csalóka patak, amelynek vizére nem lehet számítani.
19. Erre így válaszolt az Úr: Ha visszatérsz hozzám, visszafogadlak szolgálatomba; és ha csak nemes dolgokról szólsz, mellõzve mind, ami megvetni való, akkor mintegy szájammá teszlek. Nekik kell hozzád térniük, te ne térj hozzájuk!
20. Erõs ércfallá teszlek ez elõtt a nép elõtt. Harcolni fognak ellened, de nem gyõznek le, mert veled vagyok, hogy megmentselek és megszabadítsalak, - mondja az Úr.
21. Kiszabadítalak a gonosztevõk kezébõl, és kimentelek a hatalmasok markából.
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
1. Aztán elvitt a kelet felé nézõ kapuhoz.
2. És lám, Izrael Istenének dicsõsége bevonult kelet felõl. Hangja olyan volt, mint a nagy vizek zúgása, és fönségétõl tündöklött a föld.
3. A jelenés, amit láttam, hasonló volt ahhoz, amelyet akkor láttam, amikor eljött, hogy elpusztítsa a várost, mint az a jelenés, amelyet a Kebár folyónál láttam, és arcra borultam.
4. Az Úr dicsõsége bevonult a templomba a kapun át, amely keletre nézett.
5. Ekkor a lélek fölemelt, bevitt a belsõ udvarba, és lám, a templomot betöltötte az Úr dicsõsége.
6. És hallottam, hogy valaki a templomból beszélt hozzám, és a férfiú még mellettem állt.
7. Így szólt hozzám: "Emberfia, ez az én trónom helye, lábam nyomának helye, ahol Izrael fiai között akarok lakni örökké. Nem fogja többé megszentségteleníteni Izrael háza, sem õk, sem királyaik szent nevemet paráznaságukkal, királyaik holttestével,
8. mint amikor küszöbüket az én küszöböm mellé, oszlopaikat az én oszlopaim mellé építették, úgyhogy csak egy fal volt köztem és köztük. Meggyalázták szent nevemet iszonyatos tetteikkel, ezért is semmisítettem meg õket haragomban.
9. Most majd távol tartják tõlem paráznaságukat és királyaik holttestét, én meg közöttük lakom mindörökké.
10. Te pedig, emberfia, írd le Izrael házának a templomot, hogy szégyelljék magukat iszonyatos tetteik miatt. Mérjék meg az épületet,
11. és ha szégyellik magukat azokért, amiket tettek, mutasd meg nekik a templomot és berendezését, kijáratait és bejáratait és egész fekvését, ismertesd meg velük egész rendjét és törvényét, és írd le ezeket a szemük láttára, hogy ezeket a törvényeket és rendelkezéseket mind figyelembe vegyék és megtartsák.
12. Ez a templom törvénye: a hegy tetején az egész terület, amely körülötte van, igen szent terület."
13. Ezek az oltár méretei könyökben, amely egykönyöknyi és egytenyérnyi: alapzata egy könyök magas volt és egy könyök széles. A szélén körülfutó párkányzat egy arasz volt. És ez az oltár magassága:
14. a földön álló alapzattól az alsó kiszögellésig két könyök, szélessége meg egy könyök volt, a kisebb kiszögelléstõl a nagyobb kiszögellésig négy könyök, a szélessége meg egy könyök.
15. Maga a tûzhely négy könyök volt, és a tûzhelyrõl fölfelé négy szarv emelkedett ki.
16. A tûzhely hossza tizenkét könyök volt és szélessége is tizenkét könyök, tehát egyenlõ oldalú négyszög volt.
17. Kiszögellésének hossza tizennégy könyök, szélessége tizennégy könyök volt mind a négy oldalán, és a szegély, amely körülvette, fél könyök volt, alapzatának foglalata pedig egy könyök körös-körül. A lépcsõi kelet felé néztek.
18. Ekkor így szólt hozzám: Emberfia, ezt mondja az Úr, az Isten: Ezek az oltárra vonatkozó szabályok. Azon a napon, amelyen elkészül, hogy rajta égõáldozatot mutassanak be és vérrel meghintsék,
19. adj a Cádok ivadékai közül való levita papoknak, akik hozzám közelíthetnek - mondja az Úr, az Isten -, egy fiatal bikát a csordából bûnért való áldozatul.
20. Végy a vérébõl és kend meg vele az oltár négy szarvát és a kiszögellés négy sarkát, meg a szegélyt körös-körül, hogy megtisztítsd és megengeszteld.
21. Aztán fogd a bikát bûnért való áldozatul: égessétek el a templomnak egyik elkülönített helyén a szentélyen kívül.
22. A második napon mutass be egy hibátlan kecskebakot bûnért való áldozatul, és tisztítsák meg az oltárt úgy, amint megtisztították a bikával.
23. Amikor elvégzed megtisztítását, áldozz fel egy hibátlan fiatal bikát és egy hibátlan kost a nyájból.
24. Vidd ezeket az Úr elé, a papok hintsenek rájuk sót, és mutassák be õket égõáldozatul az Úrnak.
25. Hét napon át kell naponta egy bakot bûnért való áldozatul feláldozni, meg egy hibátlan bikát és egy kost a nyájból.
26. Hét napon át kell az oltárt bûnteleníteni, megtisztítani és fölszentelni.
27. E napok elmúltával, a nyolcadik napon, és azon túl is mutassák be a papok az oltáron égõáldozataitokat és közösségi áldozataitokat, s én kegyes leszek hozzátok - mondja az Úr, az Isten.
1. Ekkor a szentély külsõ kapujához vezetett, amely keletre nézett, de zárva volt.
2. Az Úr így szólt hozzám: Ez a kapu legyen zárva! Nem szabad kinyitni, senki sem léphet be rajta, mert az Úr, Izrael Istene vonult át rajta, ezért kell zárva maradnia.
3. Csak a fejedelem ülhet benne, hogy elköltse eledelét az Úr színe elõtt. A kapu elõcsarnokából léphet be, és ugyanazon az úton kell távoznia is.
4. Majd elvitt az északi kapu irányába a templom elé. Odanéztem és láttam, hogy az Úr dicsõsége eltöltötte az Úr templomát, és arcra borultam.
5. Ekkor az Úr így szólt hozzám: Emberfia, jól figyelj, nyisd ki a szemedet, s figyelj a füleddel arra, amit mondani akarok neked az Úr házának minden szertartásáról és törvényérõl. Jegyezd meg jól, kik jöhetnek a templomba és kik azok, akik ki vannak zárva a szentélybõl.
6. Mondd meg Izrael háza lázongóinak: Ezt mondja az Úr, az Isten: Most aztán elég volt szégyenletes tetteitekbõl, Izrael háza!
7. Körülmetéletlen szívû és testû embereket vittetek be, úgyhogy szentélyemben voltak és meggyalázták templomomat, amikor ti bemutattátok nekem a kenyeret, a hájat és a vért, s így megszegtétek szövetségemet iszonyatos tetteitekkel.
8. Szentélyemben a szolgálatot nem ti láttátok el, hanem magatok helyett õket állítottátok be, hogy a szentély szolgálatát ellássák.
9. Azért ezt mondja az Úr, az Isten: semmiféle idegen, körülmetéletlen szívû és testû nem léphet be szentélyembe, senki azok közül az idegenek közül, akik Izrael fiai között élnek.
10. Azok a leviták, akik elhagytak abban az idõben, amikor Izrael elpártolt tõlem, hogy bálványait kövesse, viseljék bûnük terhét.
11. Legyenek a templomkapuk õrzésével megbízott szolgák szentélyemben, és teljesítsenek szolgálatot a templomban. Nekik kell az égõáldozatot és a véresáldozatot a népnek levágni, szolgaként rendelkezésére állni.
12. Azért, mert szolgáltak nekik bálványaik elõtt, és így Izrael házának bûnre vezetõ botrányává lettek. Ezért fölemelem ellenük kezemet - mondja az Úr, az Isten -, s viselniük kell bûnük terhét.
13. Ne közeledjenek többé hozzám, hogy papi szolgálatot teljesítsenek, ne érintsék szent és nagyon szent dolgaimat: viseljék szégyenletes tetteik gyalázatát.
14. Így arra rendelem õket, hogy ellássák a templomi szolgálat minden munkáját: végezzenek mindent, ami azzal kapcsolatos.
15. A levita papok azonban, Cádok fiai, akik ellátták szentélyemben a szolgálatot akkor is, amikor Izrael fiai eltévelyedtek tõlem, õk közelíthetnek hozzám, hogy nekem szolgáljanak; álljanak elém, és mutassák be a hájat és a vért - mondja az Úr, az Isten.
16. Õk lépjenek be szentélyembe és közelítsenek asztalomhoz, szolgáljanak nekem, lássák el szolgálatomat.
17. Ha belépnek a belsõ udvar kapuin, öltözzenek vászonruhába, s gyapjú ne legyen rajtuk, ha a belsõ udvar kapuinál és a templomban teljesítenek szolgálatot.
18. Vászon fejkötõt viseljenek a fejükön, és vászon alsóruha legyen a csípõjükön. Ne övezzék magukat...
19. És ha kimennek a néphez a külsõ udvarba, vessék le azokat a ruhákat, amelyekben szolgálatukat végezték, és tegyék le a szentély celláiba, és más ruhát vegyenek fel, nehogy megszenteljék ruhájukkal a népet.
20. Fejüket ne borotválják kopaszra, de hosszú hajat se növesszenek, hanem rendesen nyírják meg hajukat.
21. Egy pap se igyék bort, ha a belsõ udvarba akar lépni.
22. Özvegyet, vagy férjétõl eltaszított asszonyt ne vegyenek el feleségül, csak szüzet, Izrael házának leszármazottai közül. Elvehetnek azonban olyan özvegyet, aki papnak az özvegye.
23. Tanítsák meg népemet a szent és a nem szent közötti különbségre, valamint a tiszta és a tisztátalan közötti különbségre.
24. Vitás esetekben bíráskodjanak, és döntsenek rendelkezéseim szerint. Törvényeimet és rendelkezéseimet vegyék figyelembe, minden ünnepemen, és szenteljék meg szombatjaimat.
25. Holttestet ne érintsenek, nehogy tisztátalanná váljanak. Csak apjukkal, anyjukkal, fiukkal, leányukkal, fivérükkel és még férjhez nem ment nõvérükkel fertõzhetik meg magukat.
26. De az ilyen, miután megtisztult, még számláljon hét napot.
27. Azon a napon, amelyen ismét belép a szentélybe, a belsõ udvarba, hogy a szentélyben szolgálatát teljesítse, mutasson be bûnért való áldozatot - mondja az Úr, az Isten.
28. Ne legyen örökrészük, én vagyok az õ örökrészük. Birtokot se adjatok nekik Izraelben, mert én vagyok az õ birtokuk.
29. Õk egyék meg az ételáldozatot, a bûnért való áldozatot és a vétekért való áldozatot, és Izraelnek minden fogadalmi ajándéka az övék legyen.
30. És minden elsõ termés legjava és minden italáldozat mindabból, amit bemutatnak, legyen a papoké, és ételeitek legjavát is adjátok a papoknak, hogy áldás szálljon házatokra.
31. Semmiféle hullát, sem vadállattól széttépett madarat vagy más állatot ne egyenek a papok.
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
13. A vidám szív derûssé teszi az arcot is, a szív bánata megöl minden életkedvet.
14. Az okosnak szíve tudás után kutat, a balgák szája bolondságot áhít.
15. A szûkölködõnek minden napja rossz, a vidám kedélyû mindig ünnepet ül.
16. Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint ha nyugtalansággal párosul a tömérdek kincs.
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
"Quando a videira se separa da estaca que a sustenta, cai e apodrece." São Padre Pio de Pietrelcina