Biblia egy év alatt.

A 126. napon a 2Sámuel 8. fejezete leírja Dávid ellenségei felett aratott győzelmeit, amelyek megszilárdították uralkodását. Az 1Krónika 10-11 bemutatja Izrael vezetőit és törzseit, megerősítve a nép szervezettségét. A 60. zsoltár az isteni védelemre és segítségre emlékeztet minket a konfliktusok idején, reményt és biztonságot kínálva a hűségeseknek.

1. Ezután történt, hogy Dávid megverte és leigázta a filiszteusokat. Dávid kiszabadította... a filiszteusok kezébõl.

2. Aztán legyõzte a moábitákat, majd - miután parancsára a földre feküdtek elõtte -, mérõzsinórral kimérte õket. Két mérõzsinórnyit mért a megölésükre és egy teljes mérõzsinórnyit az életben hagyásukra. Így a moábiták Dávid alattvalói lettek, és adót fizettek neki.

3. Ezután Dávid Hadad-Ezert verte meg, Rechob fiát, Coba királyát, mert hadba szállt, hogy helyreállítsa uralmát a folyamnál.

4. Dávid elvett tõle ezerhétszáz lovast és húszezer gyalogost. Ezenkívül Dávid az összes harci szekérbe való lovat is agyonütötte, csak százat hagyott meg belõlük.

5. Amikor pedig Coba királyának, Hadad-Ezernek segítségére siettek Damaszkuszból az arámok, Dávid az arámok közül is megölt huszonkétezer embert.

6. Aztán helytartókat rendelt Dávid a damaszkuszi arámok fölé. Az arámok Dávid alattvalói lettek, és adót fizettek neki. Ahova csak ment, az Úr mindenütt gyõzelmet adott Dávidnak.

7. S Dávid azokat az aranypajzsokat is zsákmányul ejtette, amelyeket Hadad-Ezer szolgái viseltek, és Jeruzsálembe vitte õket.

8. Tebachból és Berotaiból, Hadad-Ezer városaiból szintén rengeteg bronzot elvitt Dávid király.

9. Amikor Hamat királya, Tou hírét vette, hogy Dávid király Hadad-Ezer egész seregét legyõzte,

10. Tou elküldte a fiát, Hadorámot Dávid királyhoz, hogy üdvözölje és szerencsét kívánjon neki, amiért harcba szállt Hadad-Ezerrel és legyõzte. Hadad-Ezer ugyanis Tou ellensége volt. Hadorám ezüst-, arany- és bronzedényeket vitt magával.

11. Ezeket Dávid király az Úrnak szentelte azzal az arannyal-ezüsttel egyetemben, amelyet abból, amit a leigázott népektõl,

12. Edomtól, Moábtól, az ammonitáktól, a filiszteusoktól és Amalektõl követelt, valamint a Hadad-Ezertõl, Rechob fiától, Coba királyától szerzett zsákmányból felajánlott.

13. Dávid hírnevet szerzett magának. Amikor hazatért, a Só-völgyben legyõzte Edomot, tizennyolcezer férfit.

14. Aztán helytartókat rendelt oda, úgyhogy egész Edom Dávid alattvalója lett. Bárhova ment Dávid, az Úr mindenütt gyõzelmet adott neki.

15. Dávid egész Izrael fölött uralkodott, Dávid törvényt ült és igazságot szolgáltatott egész népének.

16. Ceruja fia, Jehosafát udvarnagy volt;

17. Cádok és Ebjatár, Achitub fiának, Achimelechnek a fiai papok voltak; Susa írnok volt.

18. Jehojada fia, Benaja volt a kereták és peleták parancsnoka. Dávid fiai papok voltak.

Fejezet 10

1. A filiszteusok harcban álltak Izraellel. Az izraelita férfiak megfutamodtak a filiszteusok elõl és halálra sebezve hullottak el Gilboa hegyein.

2. A filiszteusok a nyomában voltak Saulnak és fiainak, s a filiszteusok megölték Jonatánt, Abinadabot és Malki-Suát, Saul fiait.

3. Azután a harc heve Saul ellen fordult. Az íjászok meglepték, és sebet kapott az íjászoktól.

4. Akkor Saul így szólt a fegyverhordozójához: "Vond ki kardodat és döfj le, nehogy a körülmetéletlenek ideérjenek és csúfot ûzzenek belõlem." A fegyverhordozója azonban vonakodott, mivel nagyon félt. Akkor Saul fogta a kardot és beledõlt.

5. Amikor a fegyverhordozó látta, hogy Saul meghalt, õ is kardjába dõlt és meghalt vele együtt.

6. Így halt meg Saul, a három fia és egész háza.

7. Amikor a völgyben lakó izraelita férfiak látták, hogy menekülnek, s hogy Saul és fiai meghaltak, mind elhagyták városaikat, s õk is elfutottak. A filiszteusok meg mentek és megtelepedtek bennük.

8. Másnap reggel a filiszteusok eljöttek, hogy kifosszák az elesetteket. Megtalálták Sault és fiait, akik Gilboa hegyén estek el.

9. Levetkõztették, levágták a fejét, elvették a fegyverét, és körülhordozták a filiszteusok földjén, hogy hirdessék az örömhírt bálványaiknak és a népnek.

10. Fegyvereit istenük templomában helyezték el, koponyáját pedig kiszögezték Dágon templomára.

11. Mikor aztán Gileád lakói meghallották, amit a filiszteusok Saullal tettek,

12. mind eljöttek a fegyverforgató férfiak, fogták Saul testét meg fiainak testét, és elvitték Jábesbe. Csontjaikat eltemették a tamariszk alatt Jábes mellett, és hétnapos böjtöt tartottak.

13. Így halt meg Saul hûtlensége miatt, amelyet az Úr ellen elkövetett, az Úr szava miatt, amelyet nem vett figyelembe, és amiatt is, hogy halottlátó asszonyt kérdezett meg, s tõle kért tanácsot.

14. Nem az Úrhoz fordult, azért (az Úr) elvette életét, és a királyságot átadta Dávidnak, Izáj fiának.

Fejezet 11

1. Egész Izrael összegyûlt Hebronban Dávidnál, és így beszéltek: "Nézd, a te csontod és húsod vagyunk.

2. Már tegnap és tegnapelõtt, Saul uralkodása idején is te vezetted harcba Izraelt és te hoztad haza. Azonkívül az Úr, a te Istened azt mondta neked: te fogod legeltetni népemet, Izraelt, s te leszel népemnek, Izraelnek a vezére."

3. Akkor Izrael vénei mind elmentek Hebronba a királyhoz, s Dávid Hebronban az Úr elõtt szövetséget kötött velük. Õk meg fölkenték Izrael királyává Dávidot, az Úr szava szerint, amelyet Sámuelhez intézett.

4. Ezután Dávid és egész Izrael Jeruzsálem (vagyis Jebuz) alá vonult. Azt a földet akkor még a jebuziták lakták.

5. Jebuz lakói így beszéltek Dávidhoz: "Ide ugyan nem fogsz bejutni." Dávid azonban elfoglalta Sion várát, s ez Dávid városa.

6. Dávid akkor kijelentette: "Aki elsõnek üt le egy jebuzitát, az fõember és vezér lesz." Joáb, Ceruja fia kapaszkodott fel elsõnek, és õ lett a vezér.

7. Dávid a várban vett lakást, ezért nevezték el Dávid városának.

8. Körös-körül újjáépítette a várost, Millót és a körülötte fekvõ részt, Joáb pedig a város többi részét állította helyre.

9. Dávid hatalma egyre gyarapodott, és a Seregek Ura vele volt.

10. Ezek voltak Dávid legkiválóbb vitézei, akik vele együtt váltak naggyá uralma alatt, s akik õt az Úr szava szerint egész Izraellel együtt Izrael királyává tették.

11. Ezek Dávid legkiválóbb vitézeinek a nevei: Jasobeám, Hachmoni fia, a háromnak a feje, aki lándzsáját egyszerre háromszáz legyõzött felett lengette meg.

12. Utána következett Eleazár, az achochita Dodo fia, egy a három hõs közül.

13. Ott volt Dáviddal Pasz-Dammimban, ahol a filiszteusok összegyûltek, hogy megtámadják õket. Egy darab árpaföld terült ott el. Amikor a nép megfutamodott a filiszteusok elõl,

14. õk a földdarab közepébe álltak, feltartóztatták õket, és megverték a filiszteusokat. Így szereztek nagy gyõzelmet az Úrnak.

15. Hárman a harminc közül lementek az Adullám barlangja mellett levõ sziklához, miközben a filiszteusok csapata Refaim völgyében táborozott.

16. Dávid a búvóhelyen tartózkodott, a filiszteusoknak pedig õrségük volt Betlehemben.

17. Dávid kifejezte kívánságát: "Ki hoz nekem ivóvizet a kútból, amely Betlehem kapujánál van?"

18. Õk hárman áttörtek a filiszteusok táborán, vizet merítettek a Betlehem kapujánál levõ kútból, és elvitték Dávidnak. Dávid azonban nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az Úrnak,

19. és így szólt: "Isten mentsen meg attól, hogy ilyet tegyek! Talán megigyam a vízzel együtt ezeknek a férfiaknak a vérét is? Hiszen életüket veszélyeztetve hozták ide." Ezért nem akarta meginni. Ezt mûvelte a három.

20. Abisáj, Joáb testvére volt a háromnak a feje. Õ háromszáz legyõzött fölött lengette meg dárdáját, és nagy nevet szerzett magának a három között.

21. Híresebb volt, mint a harminc, úgyhogy a vezérük lett, de a hárommal nem ért fel.

22. Benaja, Jehojada fia egy Kabceelbõl származó bátor, tettrekész férfi megölte a két moábi hõst. Õ ment le egyszer hóesés idején egy ciszternába, és megölt egy oroszlánt.

23. Leütött egy ötkönyöknyi termetû egyiptomit is, akinek olyan dárda volt a kezében, mint egy zubolyfa. Odament hozzá egy bottal, kicsavarta az egyiptomi kezébõl a dárdát, és saját dárdájával ölte meg.

24. Ezt tette Benaja, Jehojada fia. A három között nevet szerzett magának.

25. Híresebbé vált, mint a harminc, de a hárommal nem ért fel. Dávid a testõrsége élére állította.

26. Bátor harcosok voltak: Azahel, Joáb testvére; Elchanan, a betlehemi Dodo fia;

27. a harorita Sammot, a pelonita Helec;

28. Ira, a tekoai Ikkes fia; az anatoti Abiezer,

29. a husai Szibbekáj, az achochi Iláj,

30. a netofai Maheráj; Heled, a netofai Baana fia;

31. Itáj, a gibeai Ribáj fia; Benjamin fiai közül a pireatoni Beneja,

32. a Gaas völgyébõl való Huráj, a Bet-ha-Araba-i Abiel,

33. a bachurimi Aszmavet, a saalboni Eljachba,

34. a gizoni Bene-Hasem Jonatán, a harari Ságe fia;

35. Achiám, a harari Zachar fia; Elifelet, Úr fia;

36. a macherai Hefer, a peloni Achija,

37. a karmeli Hecro; Naharaj, Esbaj fia;

38. Joel, Nátán testvére; Mibchár, Hagri fia;

39. az ammonita Celek, a beeroti Nachraj, Joábnak, Ceruja fiának fegyverhordozója;

40. a jitrita Ira, a jitrita Gereb,

41. a hetita Urija; Zabad, Achláj fia;

42. Adina, Siza fia, a rubenita, a rubeniták fõembere és a harmincnak a vezére;

43. Hanan, Maacha fia és a meteni Josafát,

44. az asteroti Uzija; Sama és Jauel, az aroeri Hotám fiai;

45. Jediael, Simri fia és testvére, a ticita Jocha,

46. a machavita Eliel; Jeribáj és Josavja, Elnaam fiai; a moábi Jitma,

47. Eliel, Obed és a cobai Jaaziel.

1. (A karvezetõnek a "Liliom a bizonyíték" szerint - miktam Dávidtól; okulásul írta,

2. amikor kivonult a két folyó arámjai és Coba arámjai ellen; amikor Joáb visszatért és a Só-völgyben megverte az edomitákat, tizenkétezer embert.)

3. Eltaszítottál minket, Istenem, áttörted sorainkat, megharagudtál ránk, de most térj vissza hozzánk!

4. Megremegtetted az országot és megszaggattad. Gyógyítsd meg sebeit, mert összeomlik.

5. Nehéz sorsot adtál ennek a népnek, bódító bort adtál innunk.

6. Akik félnek téged, azoknak jelt adtál, hogy megmeneküljenek az íj elõl.

7. Igen, hogy megmeneküljenek, akiket szeretsz. Segíts jobboddal és hallgass meg minket!

8. Isten egykor így szólt szentélyében: "Örömmel osztom szét Szichemet és fölmérem Szukkot völgyét,

9. az enyém Gileád, az enyém Manassze, s Efraim a fejem sisakja, Júda pedig a kormánypálcám.

10. Moáb azonban mosdótálam, sarumat ráteszem Edomra. Kiálts hát gyõzelmet, Filisztea!

11. Ki vezet el az erõs városhoz, ki kísér el Edomba?

12. Nemde eltaszítottál bennünket Istenem, hogy nem vonulsz ki többé seregünkkel?

13. Nyújts segítséget az ellenség ellen, mivel az emberi segítség ingatag!

14. Istennel majd bátran küzdünk, s õ letiporja ellenségünket.