Deuteronômio, 1

1. Eis os discursos que Moisés dirigiu a todo o Israel, do outro lado do Jordão, no deserto, na planície que se estende defronte de Suf, entre Farã, Tofel, Labã, Haserot e Dizaab.

1. Ezek azok a beszédek, amelyeket Mózes egész Izraelnek tartott a Jordánon túl a pusztában, Arabában, Szuffal szemben, Párán, Tofel, Lábán, Hacerot és Di-Zahab között -

2. Desde Horeb até Cades Barne há uma distância de onze jornadas de marcha pelo caminho da montanha de Seir.

2. ezek tizenegy napi járásnyira vannak Hóreb hegyétõl a Szeir-hegységen át Kádes-Barneáig.

3. No quadragésimo ano, no primeiro dia do décimo primeiro mês, dian­te dos israelitas, Moisés pronunciou todos os discursos que o Senhor lhe tinha ordenado dizer,

3. A negyvenedik esztendõben a tizenegyedik hónap elsõ napján pontosan úgy beszélt Mózes Izrael fiaihoz, ahogyan az Úr parancsolta neki.

4. depois de ter derrotado Seon, rei dos amorreus, que habitava em Hesebon, e Og, rei de Basã, que morava em Astarot e Edrai.

4. Miután legyõzte az amoriták királyát, Szichont, aki Hesbonban székelt, továbbá Básán királyát, Ogot, akinek Asztarotban és Edreiben volt a székhelye,

5. Do outro lado do Jordão, na terra de Moab, Moisés começou a expor a lei, dizendo:

5. Mózes a Jordánon túl, Moáb földjén hozzáfogott a következõ törvények kihirdetéséhez. Így szólt:

6. “O Senhor, nosso Deus, falou-nos nestes termos em Horeb: Tendes-vos demorado muito tempo neste monte.

6. Az Úr, a mi Istenünk így szólt hozzánk Hórebnél: "Már elég idõt töltöttetek ennél a hegynél.

7. Voltai e parti. Tomai o caminho do monte dos amorreus e das regiões vizinhas; ide às planícies, às montanhas, aos vales, ao Negueb, às costas do mar, à terra dos cananeus, ao Líbano e até o grande rio Eufrates.

7. Keljetek útra, s vonuljatok az amoriták hegyvidékére és a velük szomszédos törzsekhez, amelyek Arabában a hegyek közt, a síkságon, a déli részeken és a tenger mentén laknak, majd Kánaán földjére és Libanonba, egészen a nagy folyóig, az Eufráteszig.

8. Eis que eu vos entrego esta terra. Ide e possuí a terra que jurei dar a vossos pais Abraão, Isaac e Jacó, a eles e à sua posteridade.

8. Lám, ezt a földet adom nektek. Vonuljatok be és vegyétek birtokba a földet! Az Úr atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak esküvel ígérte, hogy nekik, s utánuk utódaiknak adja."

9. Eu vos disse nessa mesma época: eu sozinho não posso tomar conta de vós.

9. Abban az idõben ezt mondtam nektek: "Nem tudlak tovább egyedül elviselni benneteket.

10. O Senhor, vosso Deus, vos multiplicou de tal modo que sois hoje tão numerosos como as estrelas do céu.

10. Az Úr, a ti Istenetek megsokasított benneteket, így ma már annyian vagytok, mint égen a csillag.

11. Que o Senhor, o Deus de vossos pais, vos multiplique mil vezes mais e vos abençoe como prometeu.

11. Az Úr, atyáitok Istene sokasítson meg benneteket még ezerszeresen, s áldjon meg, ahogyan megígérte!

12. Como poderia eu sozinho encarregar-me de vós e levar o fardo de vossas contendas?

12. Hogy gyõzném hát egyedül viselni terheteket?! És gondjaitokat és pörlekedéseiteket?

13. Escolhei, de cada uma de vossas tribos, homens sábios, prudentes e experimentados, que eu ponha à vossa frente.

13. Gondoskodjatok hát minden törzs számára bölcs, okos és tapasztalt emberekrõl, hogy fölétek rendeljem õket."

14. Vós então me respondestes: ‘É uma boa coisa o que nos propões’.

14. Akkor azt feleltétek nekem: "Amit mondasz, az jó."

15. Tomei, pois, dentre vós, homens sábios e experimentados que pus à vossa frente como chefes de milhares, de centenas, de cinquentenas e de dezenas, bem como escribas em vossas tribos.

15. Erre odahívattam a törzsek vezetõit - bölcs, okos és tapasztalt emberek voltak -, s fölétek rendeltem õket, az ezres, százas, ötvenes és tízes csoportok élére, s hogy tisztséget töltsenek be a törzsekben.

16. Nesse mesmo tempo, dei esta ordem aos vossos juízes: ‘Dai audiência aos vossos irmãos e julgai com equidade as questões de cada um deles com o seu irmão ou com o estrangeiro que mora com ele.

16. Egyszersmind bíráitoknak is meghagytam: "Hallgassátok meg testvéreiteket és igazságosan ítéljetek valamely ember és testvére, vagy egy idegen között.

17. Não fareis distinção de pessoas em vossos julgamentos. Ouvireis o pequeno como o grande, sem temor de ninguém, porque o juízo é de Deus. Se uma questão vos parecer muito complicada, devereis apresentá-la a mim para que eu a ouça.

17. Ítéletkor ne nézzétek a személyt, a kicsiket éppúgy hallgassátok meg, mint a nagyokat. Ne féljetek senkitõl, mert az ítélet az Isten ügye! Ha valamely eset túlságosan nehéz a számotokra, terjesszétek elém, hadd halljam."

18. É assim que, naquele tem­po, vos ordenei tudo o que devíeis fazer’.”

18. Így hát akkor mindent meghatároztam, amit tennetek kellett.

19. “Depois partimos de Horeb para atravessar esse vasto e terrível deserto que vistes, do monte dos amorreus, como nos havia ordenado o Senhor, nosso Deus. E chegamos a Cades Barne.

19. Aztán elindultunk Hórebtõl, s ahogy az Úr, a mi Istenünk parancsolta, átkeltünk azon a hatalmas és félelmetes pusztán, amint láttátok, az amoriták hegyvidéke felé tartva.

20. Eu vos disse então: ‘Eis-vos chegados ao monte dos amorreus que o Senhor, nosso Deus, nos dá.

20. S amikor Kádes-Barneába értünk, így szóltam hozzátok: "Elérkeztetek az amoriták hegyvidékére, amelyet az Úr, a mi Istenünk nekünk ad.

21. Vê: O Senhor, teu Deus, te entrega a terra. Subi e possuí-a, como o prometeu o Deus de teus pais. Não tenhas medo; não te assustes’.*

21. Íme, az Úr, a te Istened adja neked ezt a földet, rajta, vedd birtokba, ahogy az Úr, atyáid Istene megígérte. Ne félj és ne csüggedj!"

22. Vós vos aproximastes de mim e dissestes: ‘Enviemos homens adiante de nós, que explorem a terra e nos informem por que caminho devemos subir e para que cidades devemos ir’.

22. Erre mindannyian elém járultatok, mondván: "Küldjünk elõre embereket! Ezek kémleljék ki az országot, s visszatérve adjanak számot, melyik úton kell haladnunk, s mely városokat kell elfoglalnunk."

23. Vosso parecer agradou-me, e escolhi dentre vós doze homens, um de cada tribo.

23. A javaslat jónak látszott, azért kiválasztottam közületek tizenkét embert, mindegyik törzsbõl egyet.

24. Eles partiram, subiram as montanhas e chegaram ao vale de Escol, explorando a terra.

24. Ezek útnak indultak, fölhatoltak a hegyvidékre és egészen Eskol völgyéig bejárták és kifürkészték.

25. Tomaram consigo frutos da terra e no-los trouxeram dizendo: ‘A terra, que nos dá o Senhor, nosso Deus, é boa’.

25. Szedtek a föld termékeibõl és magukkal hozták. Meg is mutatták és számot adtak: "A föld, amelyet az Úr, a mi Istenünk ad nekünk, jó."

26. Mas não quisestes subir a ela, e fostes rebeldes ao mandamento do Senhor, nosso Deus.

26. De ti nem akartatok oda menni, ellene szegültetek az Úr, a ti Istenetek akaratának,

27. E murmurastes em vossas tendas, dizendo: ‘O Senhor tem-nos ódio e, por isso, nos tirou da terra do Egito para entregar-nos ao extermínio pelas mãos dos amorreus.

27. lázongtatok sátraitokban, így beszélvén: "Az Úr gyûlöl minket, azért hozott ki Egyiptomból. Ki akar szolgáltatni az amoritáknak, hogy vesztünket okozzák.

28. Para onde iremos? Nossos irmãos fizeram-nos perder a coragem quando nos disseram ter visto um povo maior e de estatura mais alta que a nossa, e cidades grandes e fortificadas, cujos muros se elevavam até o céu, e vimos até mesmo filhos de Enacim por lá’.

28. Hová menjünk hát? Testvéreink elcsüggesztették szívünket, mondván: Nagyobb és népesebb nép, mint mi, nagy városaik vannak, égig érõ fallal körülvéve, sõt még enakitákat is láttunk ott!"

29. Eu, porém, vos respondi: ‘Não vos assusteis nem tenhais medo deles.

29. Erre így szóltam hozzátok: "Ne rettegjetek és ne féljetek tõlük!

30. O Senhor, vosso Deus, que marcha diante de vós, combaterá ele mesmo em vosso lugar, como sempre o fez sob os vossos olhos, no Egito

30. Az Úr, a ti Istenetek majd elõttetek jár és harcba száll értetek, éppúgy, ahogy Egyiptomban tette a szemetek láttára.

31. e no deserto. No deserto, tu mesmo viste como o Senhor, teu Deus, te levou por todo caminho por onde andaste, como um homem costuma levar seu filho, até que chegásseis a esse lugar’.

31. Késõbb a pusztában is láttad, hogy az Úr, a te Istened hordoz, mint gyermekét az egész úton, amelyet megtettetek, amíg ide értetek.

32. E, apesar disso, não tivestes confiança no Senhor, vosso Deus,

32. Mégsem volt bizalmatok az Úrban, a ti Istenetekben,

33. o qual, procurando-vos um lugar onde acampar, marchava adiante de vós no caminho, de noite no fogo, para vos mostrar o caminho, e de dia na nuvem.

33. aki elõttetek haladt az úton, hogy táborhelyet keressen nektek: éjszaka a tûzben, hogy mutassa az utat, amelyen mennetek kell, nappal pedig a felhõben."

34. O Senhor, tendo ouvido o som de vossas palavras, encolerizou-se e fez este juramento:

34. Az Úr meghallotta szavaitokat és haragra gerjedt. Megesküdött hát:

35. ‘Nenhum dos homens desta geração perversa verá a boa terra que eu, com juramento, prometi dar a vossos pais,

35. "Ezek közül az emberek közül, ebbõl a gonosz nemzedékbõl nem látja meg egyetlenegy sem azt a szép földet, amelyet atyáitoknak esküvel ígértem!

36. exceto Caleb, filho de Jefoné. Este a verá, e eu darei a ele e a seus filhos o solo que ele pisou, porque cumpriu a vontade do Senhor’.

36. Csak Káleb, Jefunne fia, egyedül õ látja meg. Neki és utódainak adom azt a földet, ahova majd eljut, mert hûséges volt az Úrhoz."

37. Até contra mim se irritou o Senhor por causa de vós: tu tampouco – disse-me ele – entrarás nessa terra!

37. Rám is megneheztelt miattatok az Úr, s így szólt: "Te sem jutsz el oda.

38. É Josué, filho de Nun, que ali entrará. Anima-o, pois é ele que introduzirá Israel na possessão da terra.

38. Józsue, Nun fia, aki mindig szolgálatodra van, csak õ jut el oda. Bátorítsd, mert neki kell majd Izrael számára meghódítania.

39. Vossos filhinhos, dos quais dissestes que seriam a presa do deserto, e vossos filhos, que hoje ainda não sabem distinguir o bem do mal, estes entrarão; a eles darei a terra e a possuirão.

39. S kisgyermekeitek, akikrõl azt mondtátok, hogy zsákmányul esnek, meg fiaitok, akik még nem tudják, mi a jó és mi a rossz, eljutnak oda. Igen, nekik adom, õk fogják birtokba venni.

40. Quanto a vós, voltai para trás e parti para o deserto na direção do mar Vermelho.

40. Ti azonban forduljatok meg, s induljatok vissza a pusztába, a Sás-tenger irányában!"

41. Vós respondestes-me: ‘Pecamos contra o Senhor. Vamos combater, como o Senhor, nosso Deus, nos ordenou’. E quando cada um de vós, tomando as suas armas, vos dispusestes inconsideradamente a marchar sobre o monte,

41. Erre azt válaszoltátok nekem: "Vétkeztünk az Úr ellen! Most mégis odavonulunk és harcba szállunk, ahogy az Úr, a mi Istenünk parancsolta." És felöltöttétek fegyvereiteket és semmiségnek tartottátok a hegyekbe fölvonulni.

42. o Senhor disse-me: ‘Dize-lhes: Não subais, não entreis em combate algum, porque não estou no meio de vós. Se o fizerdes, sereis vencidos por vossos inimigos’.

42. Az Úr azonban így szólt hozzám: "Mondd meg nekik: Ne vonuljatok fel és ne szálljatok harcba, mert nem vagyok közöttetek! Ha mégis (megteszitek), ellenségeitek legyõznek benneteket."

43. Em vão vos referi todas essas palavras: não me ouvistes e tivestes a presunção de subir ao monte, a despeito das ordens do Senhor.

43. S én ezt mondtam nektek, de nem hallgattatok rám, hanem ellene szegültetek az Úr parancsának és vakmerõen felvonultatok a hegyek közé.

44. Então os amorreus que habitavam nessa montanha saíram contra vós, perseguiram-vos como abelhas e retalharam-vos desde Seir até Horma.

44. Akkor a hegyvidéken lakó amoriták kivonultak ellenetek. Mint a méhrajok, elárasztottak, és Szeirtõl egészen Hormáig üldöztek benneteket.

45. Voltando, chorastes diante do Senhor, mas o Senhor não ouviu os vossos clamores, nem vos inclinou os seus ouvidos.

45. Akkor visszafordultatok és panaszkodtatok az Úr színe elõtt. Az Úr azonban nem hallotta meg panaszotokat és nem vetett ügyet rátok.

46. Por isso é que ficastes tanto tempo em Cades, como o sabeis.”

46. Sokáig Kádesben kellett maradnotok, pontosan annyi ideig, amennyi ideig ott maradtatok.