Példabeszédek könyve, 29
1. Akit sokszor intenek, mégis önfejû marad, rögtön összetörik és nincsen menekvése.
2. Örül a nép, amikor igazak vezetik, ha gonosz kormányoz, sóhajtozik a nép.
3. Aki szereti a bölcsességet, öröme apjának, aki feslett nõket tart, elveri vagyonát.
4. A király a törvénnyel építi országát, de ha túl sok adót kíván, tönkreteszi.
5. Aki hízeleg az embertársának, az hálót feszít ki a lába elé.
6. A gonosz ember lépte alatt csapda lapul, az igaz ember megy és örül.
7. Az igaz megérti a kisemberek ügyét, a gonosz azonban nem ismer megértést.
8. Az izgatók zendülésbe viszik a várost, a bölcsek lecsitítják a haragot.
9. Amikor bölcs ember esztelennel vitáz, akkor ez dühöng, nevet és nincsen nyugta.
10. A vérszopók gyûlölik az ártatlan embert, az igazak meg óvják életét.
11. A bolond egész mérgét azonnal kiönti, de a bölcs végül is lecsillapítja.
12. Ha egy fejedelem hazug szóra hallgat, gonoszokká válnak mind, akik szolgálják.
13. Szegény és elnyomó egymásra találnak: az Úr az, aki fényt ad mindkettõ szemének.
14. Annak a királynak mindenkor fennmarad a trónja, aki a szegények fölött igazsággal ítél.
15. Vesszõ és dorgálás bölcsesség forrása, a zabolátlan fiú szégyen az anyjának.
16. Hogyha gonoszok kormányoznak, gyarapszik a bûn, de az igazak meglátják a bukásukat.
17. Fegyelmezd a fiad, s elégedett leszel: gyönyörûsége lesz majd a lelkednek.
18. Kinyilatkoztatás nélkül elvadul a nép, de boldogság a sorsa, ha a törvényt tartja.
19. Rabszolgát nem lehet szóval javítani: még hogyha megért is, nem engedelmeskedik.
20. Ha olyan férfit látsz, aki siet a szavával, a bolondnak is több a reménye, mint neki.
21. Aki rabszolgáját kiskorától kezdve kényezteti, végül hálátlannak látja.
22. Az indulatos ember veszekedést támaszt, a forrófejû meg halmozza a vétket.
23. Az embert a gõgje (porig) megalázza, de az alázatost megbecsülés éri.
24. A tolvajjal osztozó gyûlöli életét, hallja az átkot, mégsem tesz jelentést.
25. Az emberfélelem kelepcét állít fel, de aki az Úrban bízik, védelmet lel.
26. Sokan keresik az uralkodó kegyét, de a férfi igaza az Úrtól származik.
27. Az igazak szemében utálat tárgya a gonosz, a gonosz meg irtózik a tisztességestõl.
