Példabeszédek könyve, 17
1. Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy hússal telt ház, ahol perpatvar dúl.
2. Az okos szolga fölébe kerül a hitvány fiúnak, és a testvérek közt õ is örökrészt kap.
3. Olvasztótégelyben olvasztják az ezüstöt, arany olvasztására a kemence szolgál, de a szíveket az Úr vizsgálja.
4. A gonosz ajkára a gonosztevõ hallgat, a hazug ember figyel a csalárd nyelvére.
5. Aki szegényt gúnyol, az Teremtõjét bántja, aki örül a bajának, nem marad büntetlen.
6. Gyermekeinek gyermeke az öreg koronája, a gyerekek díszei meg az õsök.
7. Balgához nem illik ékesszóló beszéd, még kevésbé nemes szájába hazugság.
8. A megvesztegetés csábító ékszer, akárkihez fordul, megértésre talál.
9. Szeretetet keres, aki elássa a vétket, aki meg fölkeveri, elveszti barátját.
10. Az okosnak többet használ egyetlen intõ szó, mint akár száz ütés a balgára mérve.
11. A gonosznak egyetlen vágya viszálykodni, de kegyetlen hírvivõt küldenek hozzá.
12. Inkább kölykétõl megfosztott medvével találkozz, mint bolonddal, amikor rajta a roham.
13. Aki rosszal fizet jóért, annak a házából nem megy ki a gonosz.
14. A perpatvar kezdete olyan, mint amikor kicsap a víz, vess hát neki gátat, még mielõtt kitör.
15. Aki fölmenti a bûnöst, vagy elítéli az ártatlant, azt egyaránt utálja az Isten.
16. Vételár mire jó a balga kezében? Bölcsességet vesz tán? Hisz nincs esze hozzá!
17. A barát mindig szeretetrõl tesz tanúságot, de szorult helyzetben testvérnek bizonyul.
18. Csak az oktalan ember adja kezét, csak az ilyen vállal másért kezességet.
19. Aki szeret civódni, a verést kedveli, romlást keres, aki kapuját emeli.
20. Akinek hamis a szíve, az nem boldogul, bajba kerül, akinek nem õszinte a nyelve.
21. Aki bolondot szül, bánatára szolgál, és az ostobának sose örül az apja.
22. A vidám szív jót tesz az egészségnek, a nyomott kedély emészti a testet.
23. A gonosz elfogadja a megvesztegetést a ruha ráncából, hogy kicsavarja a törvényt.
24. Az eszes szeme elõtt a bölcsesség lebeg, a balga szeme (elkalandozik) a föld határáig.
25. Az esztelen fiú bosszúság apjának és keserûség a szülõanyjának.
26. Az ártatlant bírsággal sújtani gonoszság, (de még inkább) a nemest jogtalanul verni.
27. Aki kiméri szavát, az értelmes ember, okos férfi, aki megõrzi hidegvérét.
28. Hogyha hallgat, bölcsnek látszik a bolond is; ha száját befogja, okosnak ítélik.
