Királyok II. könyve, 20
1. Azokban a napokban Hiszkija halálos beteg lett. Elment hozzá Ámosz fia, Izajás, és így szólt hozzá: "Ezt mondja az Úr: Rendezd el házad ügyeit, mert meghalsz, nem maradsz életben."
2. Erre arccal a fal felé fordulva így könyörgött az Úrhoz:
3. "Ó, Uram, emlékezz rá, milyen hûségesen, mennyire osztatlan szívvel jártam színed elõtt, azt tettem, ami kedves a szemedben!" S keservesen sírt Hiszkija.
4. Izajás még nem hagyta el a középsõ udvart, amikor történt, hogy az Úr e szavakat intézte hozzá:
5. "Térj vissza és mondd meg Hiszkijának, népem fejedelmének: Ezt mondja az Úr, õsödnek, Dávidnak Istene: Hallottam imádat, s láttam könnyeidet. Lásd, meggyógyítalak. Harmadnapra fölmész a templomhoz.
6. S életed napjait megtoldom tizenöt esztendõvel. És kiszabadítalak Asszíria királyának hatalmából ezzel a várossal együtt; megvédem ezt a várost, magam miatt és szolgámnak, Dávidnak kedvéért."
7. Akkor Izajás meghagyta: "Hozzatok nekem fügét!" Vittek, s rátették a kelésre. Nyomban meggyógyult.
8. Hiszkija azonban megkérdezte Izajástól: "Mi lesz a jel arra, hogy az Úr meggyógyít és harmadnap fölmehetek az Úr templomába?"
9. "Az legyen-e a jel arra, hogy az Úr megteszi, amit ígért - kérdezte Izajás -, hogy az árnyék 10 fokkal elõremegy, vagy inkább az, hogy 10 fokkal hátrafelé megy?"
10. "Túl könnyû volna - felelte Hiszkija - az árnyéknak 10 fokkal elõremennie; nem, menjen inkább 10 fokkal hátrafelé az árnyék."
11. Erre Izajás próféta az Úrhoz könyörgött, s õ Acház lépcsõjén 10 fokkal visszahúzta az árnyékot.
12. Abban az idõben Bábel királya, Baladan fia, Merodach-Baladan levelet és ajándékot küldött Hiszkijának, mert hallott betegsége és fölépülése felõl.
13. Hiszkija örült, és megmutatta nekik kincseskamráját, az ezüstöt, az aranyat, a fûszerfélét, a finom olajat, egész fegyvertárát, s mindent, ami csak volt a kincsesházban. Nem volt a palotájában és a székhelyén semmi, amit meg ne mutatott volna.
14. Izajás próféta elment a királyhoz és megkérdezte: "Mi hírt hoztak ezek az emberek és honnan jöttek?" "Egy távoli országból érkeztek, Bábelbõl" - felelte Hiszkija.
15. Izajás folytatta a kérdezõsködést: "Mit láttak palotádban?" "Mindent láttak - válaszolta Hiszkija -, ami csak van palotámban. Nincs semmi kincseskamráimban, amit meg ne mutattam volna nekik."
16. Erre Izajás így szólt Hiszkijához: "Halld az Úr szavát!
17. Eljön a nap, amikor mindent, ami csak van házadban, amit atyáid gyûjtöttek a mai napig, Bábelbe hurcolnak, nem marad belõle semmi! Így hangzott az Úr szava.
18. S utódaid közül is, akik tõled származnak, akiket nemzel, elvisznek néhányat, és Babilonban a király palotájában fognak szolgálni tisztséget viselve."
19. Hiszkija azt felelte Izajásnak: "Az Úr szava, amelyet tudtomra adtál, jó!" Arra gondolt ugyanis: "Miért ne, ha napjaimban béke és biztonság uralkodik?!"
20. Hiszkija történetének többi részét, gyõzelmeit, azt, hogy mint létesített vízgyûjtõ medencét és vízvezetéket, hogyan vezette be a városba a vizet, mind megírták Júda királyai történetének könyvében.
21. Akkor Hiszkija megtért atyáihoz, és fia, Manassze lett helyette a király.
