Trouvé 106 Résultats pour: kezébe
Türelmes voltál velük számos éven át. Figyelmeztetted õket lelked által és prófétáid szavával. De nem hallgattak rád, azért az országok népeinek kezébe adtak õket. (Nehemiás könyve 9, 30)
"Uram, atyámnak, Simeonnak Istene, akinek kardot adtál kezébe, hogy álljon bosszút az idegeneken, akik fölfedték egy szûznek az ágyékát, hogy bemocskolják, lemeztelenítették ágyékát, hogy szégyenbe hozzák, és meggyalázták méhét, hogy megalázzák. Mert azt mondtad: ilyen ne történjék meg, s mégis megtették. (Judit könyve 9, 2)
"Életedet mentetted meg, hogy megelõzted õket, s lejöttél urunkhoz. Menj egyenesen a sátrába. Közülünk néhányan elkísérnek és átadnak neki a kezébe. (Judit könyve 10, 15)
Izrael asszonyai mind összejöttek, hogy láthassák Juditot, s körtáncot jártak, úgy ünnepelték. Judit lombos ágakat vett a kezébe és az asszonyoknak adta. Majd Judit is, kísérõi is koszorút tettek a fejükre olajfaágakból, (Judit könyve 15, 12)
Ha a király jónak látja, adjon írásos parancsot kiirtásukra, s leszámolok 10 000 talentum ezüstöt tisztviselõi kezébe a királyi kincstár javára." (Eszter könyve 3, 9)
Mardokeus elment és aszerint járt el, amint Eszter meghagyta neki. (a) Mardokeus - felidézve az Úrnak minden tettét - így könyörgött az Úrhoz: (b) "Uram, Uram, mindenható Király! A te hatalmadban van a mindenség, és senki sem tud neked ellenállni, ha meg akarod Izraelt menteni. (c) Te alkottad az eget és a földet, s az összes csodálatos dolgot, amely az égbolt alatt található. Te vagy a mindenség Ura, és nincs senki, aki ellenállhatna neked, Uram. (d) Te mindenrõl tudsz, tudod azt is, Uram, hogy nem gõgbõl, kevélységbõl vagy dicsõségvágyból tettem, hogy nem borultam le a fennhéjázó Ámán elõtt. Izrael szabadulásáért szívesen megcsókoltam volna még a lába nyomát is. (e) Azért tettem, hogy ne helyezzem ember dicsõségét Isten dicsõsége fölé. Nem borulok le, Uram, senki más elõtt, csak teelõtted, s ezt nem kevélységbõl teszem. (f) Most pedig, Uram, Istenem, Királyom, Ábrahám Istene, könyörülj népeden! Ránk vetették ugyanis szemüket, hogy elveszítsenek bennünket. Azon vannak, hogy örökségedet, amely kezdettõl fogva a tiéd, elpusztítsák. (g) Ne fordulj el tulajdonodtól, amelyet kiszabadítottál Egyiptom földjérõl! (h) Hallgasd meg imámat, légy irgalmas örökségedhez, fordítsd gyászunkat örömre, hogy életben maradhassunk és dicsõítsük a nevedet, Uram! Ne engedd, hogy elnémuljon azoknak ajka, akik téged dicsõítenek!" (i) Egész Izrael könyörgött minden erejébõl, mert a halál már a szemük elõtt lebegett. (k) Eszter királyné is az Úrnál keresett menedéket a ránehezedõ halálveszedelemben. Levetette díszes öltözékét, s a szorongás és gyász ruháját öltötte magára. Illatos kenetek helyett hamut és szemetet tett a fejére. Keményen megsanyargatta testét, s minden részét, amelyet azelõtt szíves-örömest ékesített, most befödte hajával. Az Úrhoz, Izrael Istenéhez könyörgött, ezekkel a szavakkal: (l) "Uram, Királyunk, te Egyetlen! Siess segítségemre, mert magam vagyok és rajtad kívül nincs segítségem, s életemet kockáztatom. (m) Tudom már a bölcsõtõl, családom ölétõl, hogy te, Uram, kiválasztottad Izraelt minden nép közül és atyáinkat is õseik közül, hogy örökrészed legyenek örök idõkre, és amit ígértél, azt mind megadtad. (n) De vétkeztünk ellened, azért ellenségeink kezébe adtál minket, mert az õ isteneiket imádtuk. Igazságos vagy, Uram! (o) Nem elég nekik keserû szolgaságunk - kezüket bálványaik kezébe tették, hogy eltörlik szád parancsait, megsemmisítik örökségedet, bezárják azok ajkát, akik téged dicsõítenek, kioltják házad és oltárod fényét, (p) és megnyitják a pogányok száját, hogy magasztalják az üres bálványokat, és ujjongjanak egy testi király színe elõtt, örökké. (q) Ne engedd át, Uram, jogarodat azoknak, akik nincsenek. Ne nevessenek romlásunkon! Fordítsd vissza tervüket ellenük, s aki ellenünk fordult, azt példásan büntesd meg! (r) Emlékezzél, Uram és nyilvánítsd ki magadat szorongatásunk idején! Adj bátorságot, te isteneknek királya és minden hatalomnak Ura. (s) Adj ajkamra ékes szavakat, amikor az oroszlán színe elõtt leszek. Szívében kelts gyûlöletet ellenségünk ellen, hogy elpusztuljon azokkal egyetemben, akik egyetértenek vele. (t) Minket meg szabadíts meg karoddal, és siess segítségemre, mert magam vagyok, és rajtad kívül nincs senkim, Uram. (u) Te mindenrõl tudsz, tudod azt is, hogy gyûlöltem a gonoszok dicsõségét, s borzadok a körülmetéletleneknek és minden idegennek ágyától. (v) Ismered szorultságomat, hogy dicsõségem jelvényét, amelyet homlokomon hordok azokon a napokon, amikor meg kell jelennem, mennyire szégyellem. Utálom, mint a havi tisztuláskor beszennyezett ruhát, s nem is viselem nyugalmam napjaiban. (x) Szolgálód nem evett Ámán asztalánál, nem tartotta sokra a király lakomáit, s nem ivott az italáldozatok borából. (y) Szolgálód nem találta örömét másban, attól a naptól kezdve, hogy idehozták, mind a mai napig, csak tebenned, Uram. (z) Ábrahám Istene! Ó Istenem, te erõsebb vagy mindenkinél, hallgasd meg a kétségbeesettek szavát, szabadíts ki minket a gonoszok kezébõl! Szabadíts meg a félelemtõl!" (Eszter könyve 4, 17)
Ez hamuba ült, s egy cserépdarabot vett a kezébe, hogy azzal vakargassa magát. (Jób könyve 2, 8)
A földet a bûnösök kezébe adta, maga fogta be bíráiknak szemét. Vagy talán nem õ az? Ki volna, ha nem õ? (Jób könyve 9, 24)
Isten kiszolgáltat a gonosztevõknek, a bûnösök kezébe hagy esnem. (Jób könyve 16, 11)
A két kezébe fogja a villámot, aztán megszabja, hová essen. (Jób könyve 36, 32)
A pogányok kezébe adta õket, s gyûlölõik uralkodtak rajtuk. (Zsoltárok könyve 106, 41)
Ha majd bíráik a szikla kezébe esnek, meglátják majd, mily szelídek voltak szavaim: (Zsoltárok könyve 141, 6)
