Gênesis, 18

1. O Senhor apareceu a Abraão nos carvalhos de Mambré, quando ele estava assentado à entrada de sua tenda, no maior calor do dia.

1. Az Úr megjelent neki Mamre terebintjénél, amikor a meleg napszakban sátra bejáratánál ült.

2. Abraão levantou os olhos e viu três homens de pé diante dele. Levantou-se no mesmo instante da entrada de sua tenda, veio-lhes ao encontro e prostrou-se por terra.*

2. Fölemelte szemét és íme, három férfi állt elõtte. Mihelyt meglátta õket, sátra bejáratától eléjük sietett, földig meghajolt

3. “Meu Senhor – disse ele – se encontrei graça diante de vossos olhos, não passeis avante sem vos deterdes em casa de vosso servo.

3. és így szólt: "Uram, ha kegyelmet találtam színed elõtt, ne kerüld el szolgádat.

4. Vou buscar um pouco de água para vos lavar os pés.

4. Hoznak vizet, mossátok meg lábatokat és telepedjetek le a fa alatt.

5. Descansai um pouco sob esta árvore. Eu vos trarei um pouco de pão, e assim restaurareis as vossas forças para prosseguirdes o vosso caminho; porque é para isso que passastes perto de vosso servo.” Eles responderam: “Faze como disseste”.

5. Közben én hozok egy falat kenyeret, hogy felüdítsétek magatokat, aztán tovább mehettek. Hiszen ezért ejtettétek útba szolgátokat." Azok így válaszoltak: "Tedd, amit mondtál."

6. Abraão foi depressa à tenda de Sara: “Depressa – disse ele – amassa três medidas de farinha e coze pães”.

6. Ábrahám besietett sátrába Sárához, és így szólt: "Végy gyorsan három adag lisztet, keleszd meg, és süss lepényt."

7. Correu em seguida ao rebanho, escolheu um novilho tenro e bom, e deu-o a um criado que o preparou logo.

7. Azután kiment Ábrahám az állatokhoz, kiválasztott egy fiatal és erõs borjút, s odaadta a szolgának, hogy sietve készítse el.

8. Tomou manteiga e leite e serviu aos peregrinos juntamente com o novilho preparado, conservando-se de pé junto deles, sob a árvore, enquanto comiam.

8. Majd tejet és vajat hozott és meghozta az elkészített borjút is, és eléjük tette.

9. E disseram-lhe: “Onde está Sara, tua mulher?”. “Ela está na tenda” – respondeu ele.

9. Míg ettek, ott állt elõttük a fa alatt. Azok megkérdezték: "Hol van a feleséged, Sára?" Ezt válaszolta: "Itt a sátorban."

10. E ele disse-lhe: “Voltarei à tua casa dentro de um ano, a esta época; e Sara, tua mulher, terá um filho”. Ora, Sara ouvia por detrás, à entrada da tenda.*

10. Az folytatta: "A jövõ évben ez idõ tájt visszajövök, akkorra Sárának már fia lesz." Sára a sátor bejárata mögött hallgatózott.

11. (Abraão e Sara eram velhos, de idade avançada, e Sara tinha já passado da idade.)

11. Ábrahám és Sára azonban már korosak voltak, és Sárának már nem voltak asszonyi dolgai.

12. Ela pôs-se a rir secretamente: “Velha como sou – disse ela consigo – conhecerei ainda o amor? E o meu senhor também é já entrado em anos”.

12. Ezért Sára nevetett magában. Ugyanis erre gondolt: "Most legyen még szerelmi örömem, amikor már megöregedtem? Hiszen már férjem is öreg."

13. O Senhor disse a Abraão: “Por que se riu Sara, dizendo: ‘Será verdade que eu teria um filho, velha como sou?’.

13. Akkor Isten így szólt Ábrahámhoz: "Miért nevet Sára és miért gondolja: Valóban szülni fogok még, jóllehet öreg vagyok?

14. Será isso porventura uma coisa muito difícil para o Senhor? Em um ano, a esta época, voltarei à tua casa e Sara terá um filho”.

14. Van, ami az Úrnak lehetetlen? A jövõ évben ez idõ tájt újra eljövök hozzád és Sárának már fia lesz."

15. Sara protestou: “Eu não ri” – disse ela – pois tinha medo. Mas o Senhor disse-lhe: “Sim, tu riste”.

15. Sára tagadta, és azt mondta: "Nem nevettem." De õ így válaszolt: "Igenis, nevettél."

16. Os homens levantaram-se e partiram em direção de Sodoma, e Abraão os ia acompanhando.

16. A férfiak elindultak és Szodoma felé vették útjukat. Ábrahám velük ment, hogy elkísérje õket.

17. O Senhor disse então: “Acaso poderei ocultar a Abraão o que vou fazer?

17. Akkor az Úr így szólt: "Titokban tarthatom-e Ábrahám elõtt, amit tenni készülök?

18. Pois que Abraão deve tornar-se uma nação grande e poderosa, e todos os povos da terra serão benditos nele.

18. Ábrahám ugyanis nagy és erõs néppé lesz, s általa nyer áldást a föld minden népe.

19. Eu o escolhi para que ele ordene aos seus filhos e à sua casa depois dele, que guardem os caminhos do Senhor, praticando a justiça e a retidão, para que o Senhor cumpra em seu favor as promessas que lhe fez”.

19. Arra szemeltem ki, hogy fiainak, majd pedig házanépének megparancsolja: Járjatok az Úr útján jogot és igazságosságot gyakorolva, hogy az Úr megadhassa Ábrahámnak, amit ígért neki."

20. O Senhor ajuntou: “É imenso o clamor que se eleva de Sodoma e Gomorra, e o seu pecado é muito grande.

20. Ezért az Úr így szólt: "Szodoma és Gomorra miatt tetézõdött a panasz, és bûnük nagyon súlyos.

21. Eu vou descer para ver se as suas obras correspondem realmente ao clamor que chega até mim; se assim não for, eu o saberei”.

21. Lemegyek hát és megnézem, hogy mindenki úgy viselkedett-e vagy sem, ahogy az ellenük szóló panasz szava felhatolt hozzám, tudni akarom."

22. Os homens partiram, pois, na direção de Sodoma, enquanto Abraão ficou em presença do Senhor.

22. A férfiak Szodoma felé indultak, de Ábrahám megállt az Úr elõtt.

23. Abraão aproximou-se e disse: “Fareis o justo perecer com o ímpio?

23. Azután Ábrahám közelebb lépett és megszólalt: "Valóban el akarod pusztítani az igazakat is a gonoszokkal?

24. Talvez haja cinquenta justos na cidade: os farão perecer? Não perdoaríeis antes a cidade, em atenção aos cinquenta justos que nela se poderiam encontrar?

24. Talán ötven igaz is akad a városban. Igazán a vesztüket akarod, nem kegyelmezel meg inkább a helységnek az ötven igazért, aki ott lakik?

25. Não, vós não poderíeis agir assim, matando o justo com o ímpio, e tratando o justo como o ímpio! Longe de vós tal pensamento! Não exerceria o juiz de toda a terra a justiça?”.

25. Távol legyen tõlem, hogy az igazakat megöld a gonoszokkal együtt, s így egyenlõ legyen a sorsuk az igazaknak meg a gonoszoknak. Távol legyen ez tõled. Az egész föld bírája nem járna el igazságosan."

26. O Senhor disse: “Se eu encontrar em Sodoma cinquenta justos, perdoarei a toda a cidade em atenção a eles”.

26. Az Úr így válaszolt: "Ha ötven igazat találok Szodoma városában, értük megkegyelmezek az egész helységnek."

27. Abraão continuou: “Não leveis a mal, se ainda ouso falar ao meu Senhor, embora seja eu pó e cinza.*

27. Ábrahám folytatta és így szólt: "Vettem magamnak a bátorságot, hogy beszéljek Urammal, pedig csak por és hamu vagyok.

28. Se, porventura, faltarem cinco aos cinquenta justos, fareis perecer toda a cidade por causa desses cinco?”. “Não a destruirei – respondeu o Senhor – se nela eu encontrar quarenta e cinco justos.”

28. Lehet, hogy öt még hiányzik az ötven igazhoz. Az öt miatt elpusztítod az egész várost?" Így válaszolt: "Nem pusztítom el, ha csak negyvenöt igazat találok benne."

29. Abraão insistiu ainda e disse: “Talvez só haja aí quarenta”. “Não destruirei a cidade por causa desses quarenta.”

29. Erre õ folytatta beszédét: "De lehet, hogy csak negyven van." Ezt felelte: "Negyven miatt sem fogom megtenni."

30. Abraão disse de novo: “Rogo-vos, Senhor, que não vos irriteis se eu insisto ainda! Talvez só se encontrem trinta!”. “Se eu encontrar trinta – disse o Senhor – não o farei.”

30. Õ újra szólt: "Ne haragudj, Uram, ha beszélek, de lehet, hogy csak harmincan lesznek." Ezt válaszolta: "Ha harmincat találok, hát nem teszem meg."

31. Abraão continuou: “Desculpai, se ouso ainda falar ao Senhor: pode ser que só se encontre vinte”. “Em atenção aos vinte, não a destruirei.”

31. Aztán újra szólt: "Nos, ha már egyszer bátorkodtam Urammal beszélni: lehet, hogy csak húszat találsz." Így felelt: "Húsz miatt sem pusztítom el."

32. Abraão re­plicou: “Que o Senhor não se irrite se falo ainda uma última vez! Que será, se lá forem achados dez?”. E Deus respondeu: “Não a destruirei por causa desses dez”.

32. Õ folytatta: "Ne haragudj rám, Uram, ha még egyszer szólok: lehet, hogy csak tízen vannak."

33. E o Senhor retirou-se, depois de ter falado com Abraão, e este voltou para sua casa.

33. Ezt válaszolta: "Tíz miatt sem pusztítom el." Ezután Isten eltávozott, miután befejezte beszédét Ábrahámmal. Ábrahám pedig hazament.