Ezequiel, 8

1. No sexto ano, no quinto dia do sexto mês, estava eu sentado em minha casa, com os anciãos de Judá, quando a mão do Senhor baixou sobre mim.*

1. A 6. évben a hatodik hónapban, a hónap ötödik napján, amikor házamban voltam, Júda vénei meg elõttem ültek, fölöttem volt az Úr keze.

2. Olhei: enxer­guei algo como uma silhueta humana. Abaixo do que parecia serem seus rins, era fogo e, desde os rins até o alto, havia um clarão vermelho.*

2. Ezt láttam: egy emberhez hasonló lény jelent meg. Attól lefelé, ami a derekának látszott, tûz volt, a derekától fölfelé meg fénylett valami, mint az érc.

3. Estendeu uma espécie de mão, e agarrou-me pelos cachos dos cabelos. O espírito levantou-me entre o céu e a terra, e levou-me a Jerusalém, em visões divinas, à entrada da porta interior que olha para o norte, lá onde se erige o ídolo que provoca o ciúme do Senhor.

3. Egy kézhez hasonlót nyújtott felém, megragadott a fejem egyik hajfürtjénél fogva, aztán fölemelt a lélek ég és föld közé, s isteni látomásban elvitt Jeruzsálembe a belsõ kapu bejáratához, amely északra néz, ahol a féltékenység bálványa volt, amely féltékenységre ingerelt.

4. Lá se me manifestou a glória do Deus de Israel, tal como a visão que tive no vale.

4. S lám, ott volt Izrael Istenének dicsõsége, amelyet a síkságon láttam.

5. E ele me disse: “Filho do homem, ergue os olhos para o norte”. Levantei os olhos para o norte, e vi ao norte da porta do altar, à entrada, o ídolo que provoca o ciúme do Senhor.

5. Így szólt hozzám: "Emberfia, fordítsd tekintetedet észak felé!" Észak felé fordítom tekintetemet, s lám, az oltár kapujától északra a féltékenység bálványa állt, egészen a bejáratnál.

6. “Filho do homem” – disse-me –, “vês tu a abominação que praticam, como eles procedem na casa de Israel, para que eu me afaste do meu santuário? Verás, todavia, coisas muito mais graves.”

6. Így szólt hozzám: "Emberfia, látod mit mûvelnek? Szörnyûség, amit Izrael háza itt végbevisz, miatta el kell hagynom szentélyemet. De látsz még szörnyûbb dolgokat is."

7. Conduziu-me até a entrada do adro e, reparando, vi que havia um rombo no muro.

7. Ezután elvitt a templomtér bejáratához. Körülnéztem, és egy lyukat láttam a falban.

8. “Filho do homem” – disse-me ele –, “fura a muralha.” Quando a furei, divisei uma porta.

8. Így szólt hozzám: "Emberfia, törd át a falat!" Áttörtem a falat és ajtó tûnt elõ.

9. “Aproxima-te” – diz ele – “e contempla as horríveis abominações a que se entregam aqui.”

9. Ekkor azt mondta: "Lépj be és lásd azt a szörnyûséget, amit itt mûvelnek."

10. Fui até ali para olhar: enxerguei aí toda espécie de imagens de répteis e de animais imundos e, pintados em volta da parede, todos os ídolos da casa de Israel.

10. Bementem és körülnéztem: a falak körös-körül tele voltak mindenféle csúszómászó és visszataszító állat ábrázolásával és Izrael háza bálványainak képeivel.

11. Setenta anciãos da casa de Israel, entre os quais Jazanias, filho de Safã, se achavam de pé diante deles, segurando cada qual o seu turíbulo, do qual se elevava espessa nuvem de fumaça.

11. Izrael házának vénei, hetven férfi állt a bálványok elõtt - köztük Safán fia, Jaazanjahu is -, s mindegyiknek füstölõ volt a kezében, és szállt a tömjén füstje.

12. “Filho do homem” – disse-me ele –, “vês tu o que fazem os anciãos de Israel na obscuridade, cada um deles em sua câmara, guarnecida de ídolos, pensando que o Senhor não os vê, e que ele abandonou a terra?

12. Akkor ezt mondta nekem: "Láttad, emberfia, mit mûvelnek a sötétben Izrael házának vénei, ki-ki a maga képekkel díszített szobájában? Azt mondják: Az Úr nem lát minket, az Úr magára hagyta országát."

13. E ajuntou: Verás ainda abominações mais graves que eles estão cometendo.”

13. Majd így szólt hozzám: "Látsz még szörnyûbb dolgokat is, amiket mûvelnek."

14. Conduziu-me, então, para a entrada da porta setentrional da casa do Senhor: mulheres estavam assentadas, chorando Tamuz.*

14. Akkor levezetett az Úr temploma kapujának a bejáratához, amely északra néz. Ott asszonyok ültek, és Tammuzt siratták.

15. “Filho do homem” – falou-me –, “tu viste? Verás ainda abominações piores do que estas.”

15. Így szólt hozzám: "Láttad ezt, emberfia? Látsz még szörnyûbb dolgokat is."

16. Levou-me então ao interior do templo. À entrada do santuário do Senhor, entre o vestíbulo e o altar, avis­tei cerca de vinte e cinco homens, que, de costas para o santuário do Se­nhor, com a face voltada para o oriente, se prosternavam diante do sol.

16. Most bevitt az Úr templomának a belsõ udvarába. S lám, az Úr szentélyének a bejáratánál, az elõcsarnok és az oltár között mintegy huszonöt férfi állt az Úr szentélyének hátat fordítva; kelet felé néztek és leborultak kelet felé a Nap elõtt.

17. “Filho do homem” – disse-me ele –, “vês isto? Não basta à casa de Judá entregar-se a esses ritos abomináveis que aqui se praticam? Haverá ainda ela de encher a terra de violência, e não cessará de me irritar? Ei-los que trazem o ramo ao nariz.*

17. Így szólt hozzám: "Láttad ezt, emberfia? Hát nem elég még Júda házának, hogy ezeket az iszonyatos dolgokat mûvelik, amik itt folynak? Tele az ország erõszakkal, és folyton-folyvást haragra ingerelnek. Lám, ágat tartanak az orruk elé.

18. Está bem! Eu, de minha parte, procederei com furor, não terei condescendência, serei impiedoso. Inutilmente clamarão a meus ouvidos, não os ouvirei.”

18. Majd én is így teszek haragomban, szemem nem tekint rájuk könyörülettel és nem irgalmazok nekik. Hangosan szólítgatnak majd, de nem hallgatom meg õket."