Jób könyve, 21
1. Jób akkor válaszolt és így szólt:
2. Most hát hallgassatok szómra figyelmesen, ebben álljon mostan a vigasztalástok.
3. Hogyha elviseltek, akkor hát szólok, aztán ha szóltam, ám gúnyolódjatok.
4. Emberek ellen szól tán panaszom? Miért is ne volna fogytán a türelmem?
5. Forduljatok felém! És szörnyülködjetek! Szátokat tapassza be a kezetek!
6. Mikor rágondolok, biz" felháborodom, és egész testemet iszonyat fogja el.
7. Miért maradnak a gonoszok életben? Magas kort érnek meg erõ- s egészségben.
8. Jó erõben állnak elõttük fiaik, szemük elõtt virul minden sarjadékuk.
9. Házuk biztonságban minden veszély ellen, Isten verõ botja sose éri õket.
10. Fedez a bikájuk, s nem terméketlen, tehenük megellik, nem vetél el soha.
11. Fiaikat, mint a nyájat, szabadon engedik, és szarvasként ugrálnak gyermekeik.
12. Énekelnek a dob- és citeraszóhoz, a furulya hangjára meg ujjonganak.
13. Boldogság közepette töltik napjaikat, békességgel szállnak le az alvilágba.
14. Bár kérték az Istent: "Maradj tõlünk távol! Nem akarunk tudni semmit útjaidról!
15. Vajon ki a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, s mi haszonnal járna hozzá imádkozni?"
16. Nem saját kezükben van a szerencséjük? Gonoszoknak terve távol esik tõle.
17. Hányszor alszik ki a gonoszoknak fénye? Hányszor borítja el õket veszedelem? Hányszor pusztítja el mérgesen vagyonuk?
18. Legyenek olyanok, mint a pozdorja a szélben, vagy mint a pelyva, mit a vihar kerget?
19. Fiainak tartogatja Isten a büntetést? Neki fizessen meg, hogy megemlegesse!
20. Saját szeme lássa boldogtalanságát, neki kelljen inni a Mindenható haragjából!
21. Mit törõdik vele, mi lesz háznépével, ha hónapjainak már betelt a számuk.
22. Istent akarja tán oktatni valaki, aki ítélkezik az angyalok fölött is?
23. Az egyik, mikor meghal, boldogság övezi, nincsen semmi gondja és egészen nyugodt.
24. Pattanásig feszül ágyéka a hájtól, csontjának veleje jól át van itatva.
25. A másik, mikor meghal, keserû a szíve: soha életében nem volt része jóban.
26. Mind a ketten együtt fekszenek a porban, és együtt lepi el õket a rothadás.
27. Látjátok, tudom jól, miket gondoltok, és azt a tervet is, mit ellenem szõttök.
28. Biztos gondoljátok: Hol a nagyúr háza, és hol található a gonoszok sátra?
29. Vándor utasoktól nem kérdeztétek vagy nem értettétek meg a jeleiket?
30. "A bûnöst megkímélte a romlás napjáig, de haragjának napján elragadja."
31. Ki veti szemére az élete módját, az üzelmeiért ki fizet meg neki?
32. Díszes kísérettel viszik sírjába, és gondját viselik a sírhantjának.
33. Könnyûnek találja a völgy kavicsait, és felvonul mögötte az egész világ.
34. Csupa hiúsággal hogy vigasztalnátok? Végül is csak csalás, amit válaszoltok.