Isaías, 27

1. Naquele dia, o Senhor ferirá, com sua espada pesada, grande e forte, Leviatã, o dragão fugaz, Leviatã, o dragão tortuoso; e matará o monstro que está no mar.*

1. Azon a napon az Úr meglátogatja kemény, nagy és erõs kardjával a leviatánt, a gyors kígyót, a leviatánt, a tekergõ kígyót, és megöli a tengeri sárkányt.

2. Naquele dia, se dirá: “Cantai a bela vinha!*

2. Azon a napon ez az ének hangzik a színbort termõ szõlõrõl:

3. Eu, o Senhor, sou o vinhateiro; no momento oportuno eu a rego, a fim de que seus sarmentos não murchem. Dia e noite eu a vigio,

3. Én, az Úr vagyok az õrzõje, folyton-folyvást öntözöm, nehogy lehulljon a lombja. Éjjel-nappal õrködöm felette.

4. e nada tenho contra ela. Se nela crescerem sarças e espinhos, eu lhes farei guerra e os queimarei a todos,

4. Harag már nincs bennem. De ha bogáncsot s bojtorjánt találnék benne, harcba szállnék ellene és felgyújtanám.

5. a menos que se coloquem sob minha proteção, que façam a paz comigo, que façam comigo a paz!

5. Igen, csak hogy oltalmat keressetek, s hogy békét kössetek velem, békét énvelem.

6. Um dia Jacó lançará raízes, Israel produzirá flores e botões, e eles cobrirão o mundo de frutos.

6. Az eljövendõ napokban gyökeret ver Jákob, Izrael kihajt és virágba borul, és betölti gyümölcsével az egész földet.

7. Porventura o Senhor os feriu como feriu aqueles que os feriam? Massacrou-os como massacrou aqueles que os massacravam?

7. Vajon úgy verte õt is az Úr, mint azokat, akik õt verték? Vagy úgy fenyítette tán meg, mint ahogy fenyítõit megfenyítette?

8. Ele operou justiça, mediante a expulsão e o exílio deles, arrebatando-os com seu sopro impetuoso como o vento do Oriente.

8. Bosszút áll rajtuk: elvetette s számûzte, heves viharával elfújta õket a keleti szél napján.

9. Assim foi expiado o crime de Jacó, e este é o resultado do perdão de seu pecado: ele quebrou as pedras dos altares, como se trituram as pedras de cal; as estacas sagradas e os monumentos ao sol não se erguem mais,

9. Úgy nyer bocsánatot Jákob gonoszsága, és vétke kiengesztelésének az lesz a gyümölcse, hogy minden oltárkövét, mint a mészkövet, porrá zúzza, és bálványok meg Nap-oszlopok sehol sem állnak többé.

10. porque a cidade forte é agora uma solidão, uma morada abandonada como o deserto. Aí vêm pastar os bois e aí pernoitam e comem os seus ramos.

10. Mert az erõs város pusztasággá lett, és elhagyatott, akár a sivatag. Borjú legelészik benne, s olykor elhever, majd lerágja gyér hajtásait.

11. Tão logo os galhos secos se quebram, as mulheres vêm e lhes põem fogo. É um povo sem compreensão, por isso, seu Criador não tem piedade dele, aquele que o formou não lhe dá nenhum perdão.

11. Ha elszáradnak a gallyai, letörik õket, aztán jönnek az asszonyok, s tûzre vetik. Mert érteni nem tudó nép ez, ezért Teremtõje nem is kegyelmez neki, és aki alkotta, nem lesz hozzá irgalmas.

12. Naquele tempo, o Senhor malhará o trigo desde o leito do rio até a torrente do Egito. E vós sereis apanhados um a um, filhos de Israel.*

12. Azon a napon majd cséplést tart az Úr a Folyam medrétõl Egyiptom patakjáig. Aztán összegyûjt benneteket egyenként, Izrael fiai.

13. Naquele tempo, soará a grande trombeta. E serão vistos chegar os exilados da terra da Assíria, e os fugitivos espalhados pela terra do Egito. Eles adorarão o Senhor no monte santo, em Jerusalém”.

13. Azon a napon megfújják majd a nagy harsonát, erre eljönnek, akik Asszíria földjén vesztek el, és azok is, akiket Egyiptomba számûztek, és imádják az Urat a szent hegyen, Jeruzsálemben.