Isaías, 26

1. Naquele tempo, será cantado este cântico na terra de Judá: “Nós vimos uma cidade forte, em que se pôs por proteção muro e antemuro.

1. Azon a napon ezt az éneket éneklik Júda földjén: Erõs várunk van, védelmül kõfal és bástya szolgál.

2. Abri as portas, deixai entrar um povo justo, que respeita a fidelidade,

2. Nyissátok ki a kapukat! Hadd vonuljon be az igaz nemzet, amely mindvégig hûséges,

3. que tem caráter firme e conserva a paz, porque tem confiança em vós.

3. amelynek szíve állhatatos és megõrzi a békét, mert benned van bizalma.

4. Tende sempre confiança no Senhor, porque o Senhor é o rochedo perene.

4. Bízzatok az Úrban örökkön-örökké, mert az Úr örökké megmaradó Szikla!

5. Ele derrubou os que habitavam nas alturas e destruiu a cidade soberba; derrubou-a por terra e ao nível do chão a reduziu.

5. Letaszította a magasban lakókat, és a büszke várost megalázta, és földig alázta, a porba sújtotta,

6. Ela é calcada aos pés pela plebe, sob os passos dos indigentes.

6. úgyhogy most láb tiporja, a szegények lába, a szûkölködõk talpa.

7. O caminho do justo é reto; vós aplanais a senda do justo.

7. Egyenes az igazak útja, az igaz ember ösvényét te egyengeted.

8. Seguindo a vereda de vossos juízos, Senhor, nós vos esperamos; por vosso nome e vossa memória nossa alma aspira.

8. Ítéleteid útját jártuk s benned reméltünk, Urunk. Neved és emlékezeted után vágyódott a lelkünk.

9. Minha alma vos deseja durante a noite e meu espírito vos procura desde a manhã. Quando vossos juízos se exercem sobre a terra, os habitantes do mundo aprendem a justiça.

9. Utánad vágyódik éjszaka a szívem, s téged keres a lelkem bensõmben. Mert ha ítéleted utoléri a földet, a mindenség lakói megtanulják az igazságot.

10. Porém, se se perdoar o ímpio, ele não aprenderá a justiça; na terra da retidão ele se entregará ao mal e não verá a majestade do Senhor.

10. Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot mûvel, s nem törõdik az Úr fölségével.

11. Senhor, vossa mão está levantada sem que o percebam. Que vejam vosso ardente amor por vosso povo, e sejam confundidos; e que o fogo, bom para os vossos inimigos, os devore.

11. Uram, magasra emeled a kezed, de õk nem látják meg. Majd egyszer meglátják, mennyire szereted ezt a népet, és megszégyenülnek; az ellenségeidnek készített tûz megemészti õket.

12. Senhor, proporcionai-nos a paz! Pois vós nos tendes tratado segundo o nosso procedimento.*

12. Uram, te békességet adsz nekünk, mert ahogy tetteinkkel megérdemeljük, úgy bánsz velünk.

13. Senhor, nosso Deus, outros senhores, além de vós, nos têm dominado, mas não queremos reconhecer outro senão vós.

13. Urunk, Istenünk! Más urak parancsoltak nekünk, nem te, de mi csak a te nevedet dicsérjük.

14. Os mortos não reviverão, as sombras não ressuscitarão, porque vós os castigastes e destruístes e apagastes até sua memória.

14. A holtak nem kelnek életre s az árnyak nem támadnak fel, mert megbüntetted s megsemmisítetted õket, még az emléküket is eltörölted.

15. Aumentai a nação, Senhor, aumentai a nação, manifestai vossa grandeza, e dilatai as fronteiras da nação.

15. Gyarapítsd, Uram népedet, gyarapítsd! Adj dicsõséget népednek, s terjeszd ki országa határait!

16. Senhor, na tribulação, nós vos buscamos, e clamamos a vós na angústia em que vosso castigo nos abate.

16. A szorongattatásban téged keresünk, Urunk, az elnyomatás nyomorával te fenyítettél meg minket.

17. Como uma mulher grávida, prestes a dar à luz, se retorce e grita em suas dores, assim estamos diante de vós, Senhor:

17. Amint a vajúdó asszony, aki közel van a szüléshez, felkiált gyötrõ fájdalmában, úgy voltunk mi is, Uram színed elõtt.

18. nós concebemos e sofremos para dar à luz ao vento, sem poder dar a salvação à nossa terra; não nasceram novos habitantes no mundo.*

18. Terhesek voltunk, s vajúdtunk, de csak szelet szültünk: szabadulást nem szereztünk az országnak, s nem születtek új lakói a földnek.

19. Que os vossos mortos revivam! Que seus cadáveres ressuscitem! Que despertem e cantem aqueles que jazem sepultos, porque vosso orvalho é um orvalho de luz e a terra restituirá o dia às sombras.”

19. Életre kelnek majd halottaid, és holttestük feltámad. Keljetek föl, és ujjongjatok mind, akik a porban nyugosztok! Mert világosság harmata a te harmatod, és az árnyak országa szülni fog.

20. “Vai, povo meu, entra nos teus quartos, fecha atrás de ti as portas. Esconde-te por alguns instantes até que a cólera passe,

20. Menj be kamrádba, én népem, s zárd magadra az ajtót! Rejtõzz el egy rövid idõre, míg el nem múlik a harag.

21. porque o Senhor vai sair de sua morada para punir os crimes dos habitantes da terra; porque a terra fará brotar o sangue que ela bebeu, e não ocultará mais os corpos dos assassinados.”*

21. Mert az Úr hamarosan kilép hajlékából, és megbünteti a föld lakóit gonoszságukért. A föld felfedi a vért, és nem rejti tovább a megölteket.