Deuteronômio, 32

1. “Estai atentos, ó céus, eu vou falar. E a terra ouça as palavras de minha boca.

1. Halljátok, egek, szólni szándékozom! A föld figyeljen ajkam szavára!

2. Derrame-se como chuva a minha doutrina, espalhe-se como orvalho a minha palavra, como aguaceiro sobre os campos verdejantes, como chuvarada sobre a relva.

2. Esõként permetezzen tanításom, Harmatként hulljon a szavam, Mint a zápor a sarjadó fûre, A záporesõ a lankadt gyepre.

3. Porque vou proclamar o nome do Senhor, dar glória ao nosso Deus!

3. Mert az Úr nevét hirdetem, Dicsõítsétek Istenünket.

4. Ele é o Rochedo, perfeita é a sua obra, justos, todos os seus caminhos; é Deus de lealdade, não de iniquidade, ele é justo, ele é reto.*

4. Kõszikla! Amit csak tesz, tökéletes, Mert igazság minden útja, Igaz és egyenes.

5. Pecaram contra ele; já não são seus filhos, mas raça degenerada, geração perversa, depravada.

5. Vétkeztek ellene, akiket hibátlannak alkotott, Gonosz és elvetemült nemzedék!

6. É assim que agradeceis ao Senhor, povo frívolo e insensato? Não é ele teu Pai, teu Criador, que te fez e te estabeleceu?

6. Ezzel fizettek az Úrnak, Te ostoba és balga nép? Hát nem atyád és teremtõd? Hûséges Isten, ment minden álnokságtól, Létet adott neked és életben tart!

7. Lembra-te dos dias antigos, considera os anos das gerações passadas. Interroga teu pai e ele te contará; teus anciãos e eles te dirão.

7. Emlékezzél a rég letûnt napokra, Vedd fontolóra az esztendõket nemzedékrõl nemzedékre! Kérdezd meg atyádat, majd elmondja, Véneidet, õk majd elbeszélik!

8. Quando o Altíssimo dividia os povos e dispersava os filhos dos homens, fixou limites aos povos, segundo o número dos filhos de Deus.

8. Amikor kiadta a Fönséges a népnek örökségét, Amikor az emberek fiait különválasztotta, A népeknek határokat Az Isten fiainak számához mérten szabott.

9. Entretanto, a parte do Senhor era o seu povo, Jacó, a porção de sua herança.

9. Mert az Úrnak a népe lett a része, Jákob jutott neki örökségül.

10. Em terra deserta o encontrou, entre bramidos de regiões desoladas, e o cercou de cuidados e o acalentou, e o guardou como a menina dos olhos!

10. A pusztában sajátjává fogadta, A sivatag kietlenségében és éjszakájában. Védõn körülvette, oltalmazta, Óvta, mint szeme világát.

11. Tal qual águia vigilante sobre o ninho, voando sobre os filhotes, ele estendeu as asas e o tomou e o transportou sobre sua plumagem.

11. Mint a sas, amelyik a fészkét védi, Ott lebeg a fiókja fölött, Kiterjeszti szárnyát, felkapja, Tulajdon szárnyán hordozza.

12. Só o Senhor foi o seu guia; nenhum outro deus estava com ele.

12. Az Úr vezérelte egymaga, Idegen isten nem volt vele.

13. Fê-lo galgar às alturas da terra, alimentou-o com os frutos do campo, deu-lhe a beber mel da rocha, óleo de pedra duríssima.

13. Fölvezette az ország magaslataira, A földnek gyümölcseivel táplálta. Mézet szívhatott a sziklából, Olajat a kemény kõbõl.

14. A manteiga das vacas, o leite das ovelhas, a carne gorda dos cordeiros, dos carneiros de Basã e dos cabritos, com a fina flor do trigo. E bebeste como vinho puro o sangue das uvas.

14. Aztán a tehén teljes teje és a juhtej, Meg a bárányok és kosok kövérsége. Básán barmai és bakjai, Hozzá a búza java És a szõlõ vére, a mámorító ital.

15. Todavia, Jesurun engordou e recalcitrou. Estás gordo, robusto, vigoroso! E abandonou Deus que o criou, e desprezou o Rochedo de sua salvação.*

15. Jákob evett a jóllakásig, Telt lett Jesurun és kirúgott a hámból. Eltaszította Istenét, aki teremtette, Üdvössége szikláját megvetette.

16. Provocaram-lhe o ciúme com deuses estranhos, irritaram-no com abominações.

16. Fölkeltették idegenekkel féltékenységét, Undoksággal haragra ingerelték.

17. Sacrificaram a gênios que não são Deus, a divindades desconhecidas, novas, recém-chegadas, que vossos pais não veneraram.

17. Gonosz szellemeknek áldoztak, nem Istennek, Ismeretlen isteneknek, Újaknak - akkor bukkantak fel, Atyáik nem félték õket.

18. Abandonaste o Rochedo que te gerou e esqueceste Deus que te formou!

18. Nem gondoltál többé teremtõ szikládra, Istent, aki életet adott neked, elfeledted.

19. Ao ver tais coisas, o Senhor indignou-se com seus filhos e suas filhas,

19. Az Úr látta, s fiai, lányai fölkeltette haragjában Kimondta, hogy elveti õket.

20. e disse: ‘Vou ocultar-lhes o meu rosto e ver o que lhes sucederá... Pois são uma geração perversa, filhos sem lealdade.

20. Így szólt: Elrejtem elõlük arcomat, Hadd lám, mi lesz velük. Mert telve csalárdsággal ez a nemzedék, A fiakban nincsen semmi hûség.

21. Excitaram o meu ciúme com coisas que não são deus, magoaram-me com suas idolatrias; também eu excitarei o seu ciúme com gente que não constitui um povo e os magoarei com uma nação insensata.*

21. Nem létezõ istennel féltékennyé tettek, Kivetni való bálványaikkal ingereltek. Nos, én is féltékennyé teszem õket egy nem néppel, Istentelen, pogány hordákkal bõszítem õket.

22. Sim, acendeu-se o fogo da minha cólera, que arde até o mais profundo da habitação dos mortos; devora a terra e os seus produtos, e consome os fundamentos das montanhas.

22. Haragomban lángra lobban a tûz, Elhatol az alvilág mélyéig. Elpusztítja a földet és hozamát, Megemészti a hegyek alapját.

23. Acumularei desgraças sobre eles, contra eles esgotarei minhas flechas.

23. Elhalmozom õket bajjal, Kilövöm rájuk minden nyilam.

24. Serão extenuados pela fome, devorados pela febre e pela peste mortal. Incitarei contra eles o dente das feras e o veneno dos animais que rastejam pelo chão.

24. Éhséggel rakott csûr lesz majd az íj, Láz és sorvadás a méreg. Rájuk küldöm a fenevadak fogát, A földön kúszók mérgével együtt.

25. Fora, a espada a semear a orfandade; dentro, um pavor de estarrecer tanto o adolescente como a jovem, tanto o menino de peito como o ancião.

25. Kívül kard ragadja el a fiakat, Belül a rettenet. (Utolér) ifjat és leányt, Csecsemõt és õsz öreget.

26. Eu teria prometido reduzi-los a pó, apagar sua lembrança do meio dos homens,

26. Azt mondanám: "Megsemmisítem õket, Kitörlöm emlékezetüket az emberek közül,"

27. caso não temesse (favorecer) os insultos do inimigo, e que seus adversários, iludindo-se, viessem a exclamar: ‘Poderosa é nossa mão; não foi o Senhor quem fez tudo isso!’.

27. Ha nem félnék az ellenség gõgjétõl: Másban keresnék a támadót. Azt mondanák: "A mi hatalmas karunk, Nem az Úr tette ezt mind!"

28. Porque é uma nação insensata, desprovida de inteligência.

28. Rövidlátó nép ez, nincs benne belátás.

29. Se fossem sábios, compreenderiam, e discerniriam aquilo que os espera.

29. Ha bölcsek volnának, felfognák, Fontolóra vennék sorsukat.

30. Como poderia um só homem perseguir mil, e dois pôr em fuga dois mil, se seu Rochedo não os tivesse vendido, se o Senhor não os tivesse entregado?

30. Hogy üldözhetne ezret egy, Mint szalaszthatna meg kettõ tízezret? Csak úgy, hogy sziklájuk eladta, Az Úr kiszolgáltatta õket!

31. Porque o rochedo deles não é como o nosso Rochedo; disso os nossos inimigos são testemunhas.

31. Mert az õ sziklájuk nem olyan, mint a mi sziklánk, Nem ellenségeink dolga, hogy közbenjárjanak értünk.

32. Suas videiras são das plantações de Sodoma e dos terrenos de Gomorra; suas uvas são venenosas, seus cachos, amargosos.

32. Mert szõlõtövük Szodoma szõlõtövérõl való, Szõlõvesszejük meg Gomorra kertjeibõl. A szõlõszemek mérgezettek, Keserû bogyók.

33. O seu vinho é veneno de serpente, o mais terrível veneno de cobra!

33. Boruk sárkánytajték, Viperának gyilkos mérge.

34. Eis uma coisa que está guardada comigo, consignada nos meus segredos:

34. Nincs-e nálam, mint drágakõ, Pecsét alatt kincstáramban?

35. a mim me pertencem a vingança e as represálias, para o instante em que o seu pé resvalar. Porque está próximo o dia da sua ruína e o seu destino se precipita.*

35. Enyém a bosszúállás és a jutalmazás, Arra az idõre, mikor meginog lábuk. Mert közel van pusztulásuk napja, Sorsuk hamarosan utoléri õket.

36. O Senhor fará justiça ao seu povo e terá compaixão dos seus servos, ao vê-los extenuados, desfeitos tanto o escravo como o homem livre.

36. (Mert az Úr igazságot szolgáltat népének, Megkönyörül szolgáin.) Látja, hogy minden erejük elhagyta õket, Nincs többé sem szolga, sem szabad.

37. Dirá: ‘Onde estão os seus deuses – o rochedo em que confiavam –,

37. Így szól: Hova lettek isteneik? A szikla, amelyben bizakodtak?

38. que comiam a gordura dos seus sacrifícios e bebiam o vinho das suas libações? Levantem-se para vos socorrer; sejam eles vosso abrigo!

38. Akik ették áldozataik kövérjét, S itták italáldozataik borát? Keljenek fel és segítsenek! Szolgáljanak menedékül nektek!

39. Reconhecei agora: eu só, somente eu sou Deus, e não há outro além de mim. Eu extermino e chamo à vida, eu firo e curo, e não há quem o arranque de minha mão.

39. Lássátok végre, hogy én vagyok, csak én, S nincs más Isten rajtam kívül! Ölök és életre keltek, Lesújtok és gyógyítok. (Nincs, aki kimenthetne kezembõl!)

40. Levanto a minha mão para o céu e digo: tão certo como eu vivo eternamente,

40. Igen, az égre emelem kezem S mondom: Úgy éljek örökké, ahogy igaz!

41. quando afiar a minha espada reluzente e tomar a minha aljava, me vingarei dos meus inimigos e darei a paga aos que me odeiam;

41. Ha kiélezem villámló kardom, Érvényt szerzek a jognak, Bosszút állok ellenségeimen, S megfizetek gyûlölõimnek.

42. embriagarei de sangue as minhas flechas, minha espada se saciará de carne, do sangue das vítimas e dos prisioneiros, das cabeças dos chefes inimigos’.

42. Nyilamat vérrel itatom részegre, Kardom hússal lakatom jól - Az elesettek és a sebesültek vérével, Az ellenséges vezérek fejével.

43. Louvai, ó nações, o seu povo, porque vingará o sangue dos seus servos; tomará vingança dos seus adversários e purificará a sua terra e o seu povo.”*

43. Ti egek, ujjongjatok, Istennek fiai, imádjátok! Ti népek, ujjongjatok népével, Istennek küldöttei, magasztaljátok hatalmát! Mert megtorolja szolgáinak vérét, Hasonlóval fizet ellenségeinek. Bosszút áll gyûlölõin, Népének földjét megtisztítja a bûntõl.

44. Moisés, juntamente com Josué, filho de Nun, veio e proferiu todas as palavras desse cântico aos ouvidos do povo.

44. Mózes tehát ment, s hangosan elõadta a népnek ennek az éneknek minden szavát, õ és Józsue, Nun fia.

45. Quando acabou de proferir todas as palavras a todo o Israel,

45. Amikor Mózes elkészült vele, hogy ezeket a szavakat mind egész Izrael elé tárja,

46. disse-lhes: “Aplicai os vossos corações a todos os preceitos que hoje vos dou, prescrevei-os a vossos filhos, a fim de que pratiquem cuidadosamente todas as palavras desta lei.

46. ezt mondta nekik: "Vegyétek fontolóra ezeket a szavakat mind, amelyeket ma ünnepélyesen a szívetekbe vések. Parancsoljátok meg gyermekeiteknek, ügyeljenek rá, hogy a törvénynek ezeket a szavait mind valóra váltsák.

47. Ela não é para vós coisa de somenos importância, mas é vossa própria vida. É por ela que prolongareis os vossos dias na terra que ides possuir, depois de passardes o Jordão”.

47. Mert nem üres szóbeszéd az, hanem maga az élet a számotokra! Ennek a törvénynek a jóvoltából ugyanis hosszú életetek lesz azon a földön, amelyre most a Jordánon átkelve elérkeztek, hogy birtokba vegyétek."

48. Nesse mesmo dia, o Senhor disse a Moisés:

48. Ugyanezen a napon így szólt az Úr Mózeshez:

49. “Sobe à montanha de Abarim, o monte Nebo, que está na terra de Moab, defronte de Jericó, e contempla a terra de Ca­naã, cuja posse dou aos filhos de Israel.

49. "Menj fel az Abarim-hegységbe, Nebo hegyére, amely Moáb földjén Jerikóval szemben van, s nézd meg Kánaán földjét, amelyet Izrael fiainak adok birtokul.

50. Morrerás sobre essa montanha em que vais subir, e serás reunido aos teus, como o teu irmão Aarão morreu sobre o monte Hor e foi reunido aos seus,

50. Azon a hegyen, amelyre most fölmész, meghalsz - megtérsz törzsed tagjaihoz, amint testvéred, Áron is meghalt, s megtért törzse tagjaihoz Hor hegyén,

51. porque pecastes contra mim no meio dos israelitas, nas águas de Meriba, em Cades, no deserto de Sin, e não me santificastes no meio dos filhos de Israel.

51. mivel Kádesban, Cin pusztájában, a viszály vizénél vétettetek ellenem Izrael fiai között: nem vallottatok szentnek Izrael fiai elõtt.

52. Verás, pois, defronte de ti a terra que darei aos israelitas, mas não entrarás nela”.

52. Ezért csak szemközt láthatod az országot, de nem léphetsz be a földre, amelyet Izrael fiainak adok."