1 Az Egyiptomból való kivonulás után három hónapra ugyanazon a napon érkeztek meg a Sínai pusztába.
2 Refidimbõl indultak el, a Sínai pusztába érkeztek, és a pusztaságon táboroztak le. Az izraeliták táborukat a heggyel szemben ütötték fel.
3 Mózes elindult Isten elé, az Úr pedig a hegyrõl így szólt hozzá: "Ezt közöld Jákob házával: és hirdesd Izrael fiainak.
4 Láttátok, mit tettem az egyiptomiakkal, s hogy mintegy sasszárnyon hordoztalak benneteket, s ide hoztalak magamhoz.
5 Ha tehát hallgattok szavamra és megtartjátok szövetségemet, akkor az összes népek között különleges tulajdonommá teszlek benneteket, hiszen az egész föld az enyém.
6 Papi királyságom és szent népem lesztek. Ezeket a szavakat add tudtára Izrael fiainak."
7 Mózes elment és összehívta a nép véneit, s közölte velük mindazokat a szavakat, amelyeket az Úr reá bízott.
8 Az egész nép egy szívvel válaszolt: "Mindent megteszünk, amit az Úr parancsol." Mózes megvitte az Úrnak a nép feleletét.
9 Ezután az Úr így szólt Mózeshez: "Sûrû felhõben jövök hozzád, hogy a nép hallja, amikor veled beszélek, s így mindenkor higgyen neked." Mózes elmondta az Úrnak a nép feleletét.
10 Erre az Úr így szólt Mózeshez: "Menj vissza a néphez. Ma és holnap készüljenek elõ, mossák ki ruhájukat,
11 és harmadnapra legyenek készen. Holnapután az Úr az egész nép szeme láttára leszáll a Sínai-hegyre.
12 Te pedig határold körül a hegyet, és parancsold meg: óvakodjatok attól, hogy fölmenjetek a hegyre, vagy a lábához közeledjetek. Aki hozzáér a hegyhez, annak meg kell halnia:
13 egyetlen kéz sem érintheti; azt meg kell kövezni vagy le kell nyilazni. Sem ember, sem állat nem maradhat életben. Csak akkor mehetnek fel a hegyre, ha majd a kosszarvat hosszan megfújták."
14 Mózes lement a hegyrõl, felszólította a népet, hogy készülõdjék és mossa ki a ruháját.
15 Megparancsolta a népnek: "Holnaputánra legyetek készen. Ne közeledjetek asszonyhoz."
16 Harmadnap virradatkor mennydörgés és villámlás tört ki, sötét felhõ telepedett a hegyre és hatalmas harsonazúgás hangzott fel. A táborban az egész nép remegett.
17 Mózes kivezette a népet a táborból Isten elé, s azok a hegy lábánál helyezkedtek el.
18 Az egész Sínai-hegyet beborította a füst, mivel az Úr tûzben szállt le rá. A füst úgy szállt fel, mint az olvasztókemence füstje, s az egész hegy hevesen megrendült.
19 A trombitaharsogás egyre erõsödött. Mózes beszélt, és az Úr felelt neki a mennydörgésben.
20 Az Úr leszállt a Sínai-hegyre, a hegy csúcsára, Mózes pedig fölment.
21 Az Úr így szólt Mózeshez: "Menj le és figyelmeztesd a népet: ne lépje át a határt, és ne akarja látni az Urat, mert sokan meghalnának közülük.
22 A papoknak is, akik különben közeledhetnek az Úrhoz, meg kell szentelõdniük, nehogy az Úr haragra gerjedjen ellenük."
23 Mózes ezt felelte az Úrnak: "A nép nem mehet fel a Sínai-hegyre, hiszen te magad figyelmeztettél bennünket: határold körül a hegyet és jelentsd ki szentnek."
24 Az Úr még ezt mondta: "Menj le és Áron kíséretében jöjj fel újra. A papok és a nép azonban ne lépjék át a határt, ne jöjjenek fel az Úrhoz, nehogy elpusztítsa õket".
25 Mózes tehát lement és közölte velük.
Versículos relacionados com Kivonulás könyve, 19:
Az Exodus 19 azzal a pillanattal foglalkozik, amikor Isten kinyilatkoztatja magát Izrael népének a Sínai -hegyen. Arra utasítja Mózeset, hogy mászjon fel a hegyre, és fogadja el a törvény parancsolatait, hogy az emberek tudják, hogyan kell viselkedni az isteni jelenlét előtt. A fejezetet a szentség és a félelem erős érzése jellemzi, és megmutatja, hogy Isten miként kommunikál az embereivel közvetlenül és erőteljesen. Ebből a feltevésből a következő kapcsolódó verseket találhatjuk:
Zsoltár 68:8: "A föld megrázkódott, és az ég csepegtetett Isten arca előtt; maga a Sínai remegtek Isten arca, Izrael Istene előtt." Ez a vers leírja az isteni jelenlét intenzitását a Sínai -hegyen, mintha egy szeizmikus esemény rázta meg az egész régiót.
Máté 5:17: "Ne gondolja, hogy a törvényt vagy a prófétákat visszavonom; nem jöttem visszavonni, én teljesítettem." Jézus prédikációjában megerősíti Isten törvényének mint az emberi magatartás útmutatójának fontosságát, amint azt Mózesnek a Sínai -hegységben kiderítették.
Zsidók 12:18-21: "Mert nem érkezett tapintható tűzbe, sem a sötétségre, sem a viharra, sem a trombita hangjára, sem a szavak hangjára, amelyet hallottak. Már többé; nem tudták elviselni azt, amit nekik rendeltek: ha addig, amíg egy állat meg nem érinti a dombot, akkor megkövezik. " Ez az Újszövetségből származó kivonat arra a pillanatra utal, amikor Isten Mózeshez fordult a Sínai -hegynél, leírva azt a szentséget és félelmet, amely ezt az élményt tartalmazza.
ApCsel 7:38: "Ez volt a sivatagi gyülekezet között, azzal az angyalmal, aki beszélt vele a Sínai -hegyen és a szüleinkkel, és élő szavakat fogadott, hogy ne továbbítsák őket." Ez a vers Mózesre utal, mint az Isten és az Izrael népének közvetítőjére, akik az isteni törvényeket közvetlenül a Sínai -hegyen fogadták el, és másoknak továbbították őket.
Jelenések 19:16: "Szerepében és combjában ezt a nevet írta: Királyok királya és Lordok Ura." Ez a vers Jézus isteni alakját írja le, amelyet a legfelsõbb királynak képviselnek, aki az összes teremtés felett uralkodik, ideértve a Mózesnek a Sínai -hegyre való kiderült törvényt is.
Rozdziały: