São Marcos, 11
1. Jesus e seus discípulos aproximavam-se de Jerusalém e chegaram aos arredores de Betfagé e de Betânia, perto do monte das Oliveiras. Desse lugar Jesus enviou dois de seus discípulos,
1. Amikor Jeruzsálemhez közeledtek, Betfage és Betánia táján, az Olajfák-hegyénél elõreküldte két tanítványát
2. dizendo-lhes: “Ide à aldeia que está defronte de vós e, logo ao entrardes nela, achareis preso um jumentinho, em que não montou ainda homem algum; desprendei-o e trazei-mo.
2. ezzel az utasítással: "Térjetek be a szemközti faluba! Mindjárt amikor beértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen még nem ült ember. Oldjátok el és vezessétek ide!
3. E se alguém vos perguntar: Que fazeis?, dizei: O Senhor precisa dele, mas daqui a pouco o devolverá”.
3. Ha valaki szólna, hogy mit csináltok, mondjátok, hogy Urának van rá szüksége. Erre rögtön elengedi."
4. Indo eles, acharam o jumentinho atado fora, diante de uma porta, na curva do caminho. Iam-no desprendendo,
4. El is mentek és megtalálták a szamárcsikót, kint az úton egy kapuhoz kötve.
5. quando alguns dos que ali estavam perguntaram: “Ei, que estais fazendo? Por que soltais o jumentinho?”.
5. Eloldották. Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki megkérdezte: "Miért oldjátok el a szamarat?"
6. Responderam como Jesus lhes havia ordenado; e deixaram-no levar.
6. Úgy válaszoltak, ahogy Jézus meghagyta nekik. Erre elengedték õket.
7. Conduziram a Jesus o jumentinho, cobriram-no com seus mantos, e Jesus montou nele.
7. A szamárcsikót Jézushoz vezették, ráterítették köntösüket, és õ ráült.
8. Muitos estendiam seus mantos no caminho; outros cortavam ramos das árvores e espalhavam-nos, pelo chão.
8. Sokan a ruhájukat terítették az útra, mások meg lombos ágakat szórtak eléje, amelyeket a réten vágtak.
9. Tanto os que precediam como os que iam atrás clamavam: “Hosana! Bendito o que vem em nome do Senhor!
9. Az elõtte menõk, s akik kísérték, ezt zengték: "Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön!
10. Bendito o Reino que vai começar, o reino de Davi, nosso pai! Hosana no mais alto dos céus!”.
10. Áldott atyánknak, Dávidnak közelgõ országa! Hozsanna a magasságban!"
11. Jesus entrou em Jerusalém e dirigiu-se ao templo. Aí lançou os olhos para tudo o que o cercava. Depois, como já fosse tarde, voltou para Betânia com os Doze. (= Mt 21,18s)
11. Így vonult be Jeruzsálembe, a templomba. Ott körös-körül mindent szemügyre vett, aztán mivel már késõre járt az idõ, a tizenkettõvel kiment Betániába.
12. No outro dia, ao saírem de Betânia, Jesus teve fome.
12. Másnap, amikor Betániát elhagyták, megéhezett.
13. Avistou de longe uma figueira coberta de folhas e foi ver se encontrava nela algum fruto. Aproximou-se da árvore, mas só encontrou folhas pois não era tempo de figos.
13. Messzirõl látott egy zöldellõ fügefát. Elindult irányába, hátha talál rajta valamit. De odaérve semmit sem talált rajta, csak levelet, mert még nem volt itt a fügeérés ideje.
14. E disse à figueira: “Jamais alguém coma fruto de ti!”. E os discípulos ouviram essa maldição.* (= Mt 21,12-17 = Lc 19,45s)
14. Azt mondta neki: "Soha senki ne egyen rólad gyümölcsöt!" A tanítványok hallották.
15. Chegaram a Jerusalém e Jesus entrou no templo. E começou a expulsar os que no templo vendiam e compravam; derrubou as mesas dos trocadores de moedas e as cadeiras dos que vendiam pombas.
15. Megérkeztek Jeruzsálembe. Bement a templomba, s kiûzte, akik adtak-vettek a templomban, a pénzváltók asztalait és a galambárusok állványait pedig felforgatta.
16. Não consentia que ninguém transportasse algum objeto pelo templo.
16. Nem engedte meg senkinek, hogy valamit is keresztülvigyen a templom területén.
17. E ensinava-lhes nestes termos: “Não está porventura escrito: A minha casa será chamada casa de oração para todas as nações (Is 56,7)? Mas vós fizestes dela um covil de ladrões” (Jr 7,11).
17. Tanított, és mondta nekik: "Nemde meg van írva: Az én házamat az imádság házának fogják hívni minden nép számára? Ti meg rablók barlangjává tettétek."
18. Os príncipes dos sacerdotes e os escribas ouviram-no e procuravam um modo de o matar. Temiam-no, porque todo o povo se admirava da sua doutrina.
18. Amikor a fõpapok és írástudók értesültek a dologról, tanakodni kezdtek, miképp okozzák vesztét.
19. Quando já era tarde, saíram da cidade. (= Mt 21,20ss)
19. Féltek tõle, hiszen az egész nép csodálkozott tanításán. Amikor beesteledett, elhagyták a várost.
20. No dia seguinte pela manhã, ao passarem junto da figueira, viram que ela secara até a raiz.
20. Amikor másnap korán reggel elmentek a fügefa mellett, látták, hogy tövestül kiszáradt.
21. Pedro lembrou-se do que se tinha passado na véspera e disse a Jesus: “Olha, Mestre, como secou a figueira que amaldiçoaste!”
21. Péternek eszébe jutott (az átok): "Mester - mondta -, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt."
22. Respondeu-lhes Jesus: “Tende fé em Deus.
22. Jézus így felelt: "Ha hisztek Istenben,
23. Em verdade vos declaro: todo o que disser a este monte: Levanta-te e lança-te ao mar, se não duvidar no seu coração, mas acreditar que sucederá tudo o que disser, obterá esse milagre.
23. bizony mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel és vesd magad a tengerbe, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, akkor az csakugyan megtörténik.
24. Por isso, vos digo: tudo o que pedirdes na oração, crede que o tendes recebido, e vos será dado.*
24. Ezért mondom nektek, hogy ha imádkoztok és könyörögtök valamiért, higgyétek, hogy megkapjátok, és akkor valóban teljesül kérésetek.
25. E, quando vos puserdes de pé para orar, perdoai, se tiverdes algum ressentimento contra alguém, para que também vosso Pai, que está nos céus, vos perdoe os vossos pecados. [
25. Ám amikor imádkozni készültök, bocsássatok meg, ha nehezteltek valakire, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa bûneiteket."
26. Mas se não perdoardes, tampouco vosso Pai que está nos céus vos perdoará os vossos pecados.]”.* (= Mt 21,23-27 = Lc 20,1-8)
26. .
27. Jesus e seus discípulos voltaram outra vez a Jerusalém. E andando Jesus pelo templo, acercaram-se dele os príncipes dos sacerdotes, os escribas e os anciãos,
27. Ismét Jeruzsálembe mentek. Amikor a templomban járt, odamentek hozzá a fõpapok, írástudók és vének,
28. e perguntaram-lhe: “Com que direito fazes isto? Quem te deu autoridade para fazer essas coisas?”.
28. és megkérdezték: "Milyen hatalom birtokában teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél?"
29. Jesus respondeu-lhes: “Também eu vos farei uma pergunta; respondei-ma, e vos direi com que direito faço essas coisas.
29. Jézus így válaszolt: "Kérdezek tõletek valamit, s feleljetek rá nekem, aztán majd én is megmondom, milyen hatalom birtokában teszem, amit teszek.
30. O batismo de João vinha do céu ou dos homens? Respondei-me”.
30. János keresztsége az égbõl való volt, vagy pedig emberektõl származott? Feleljetek nekem!"
31. E discorriam lá consigo: “Se dissermos: Do céu, ele dirá: Por que razão, pois, não crestes nele?
31. Erre elkezdtek egymás közt tanakodni. Így okoskodtak: "Ha azt mondjuk: Az égbõl - azt fogja kérdezni: Akkor miért nem hittetek neki?
32. Se, ao contrário, dissermos: Dos homens, tememos o povo”. Com efeito, tinham medo do povo, porque todos julgavam ser João deveras um profeta.
32. Mondjuk talán azt, hogy az emberektõl." De féltek a tömegtõl, mert Jánosról mindenki azt tartotta, hogy valóban próféta volt.
33. Responderam a Jesus: “Não o sabemos” –. “E eu tampouco vos direi” – disse Jesus – “com que direito faço essas coisas”. (= Mt 21,33-46 = Lc 20,9-19)
33. Ezért így válaszoltak Jézusnak: "Nem tudjuk." Jézus azért ezt felelte: "Akkor én sem mondom meg nektek, milyen hatalom birtokában teszem ezeket."
Bíblia Ave Maria - Wszystkie prawa zastrzeżone.
