Juízes, 17

1. Havia na montanha de Efraim um homem chamado Micas.

1. Volt Efraim hegyén egy ember, akit Michajehunak hívtak.

2. Ele disse um dia à sua mãe: “Os mil e cem siclos de prata que te roubaram e pelos quais lançaste uma maldição aos meus ouvidos, esse dinheiro está em meu poder; fui eu que os roubei”. Sua mãe respondeu: “Aben­çoado seja o meu filho pelo Senhor!”.

2. Így szólt anyjához: "Az az 1100 ezüst, amit elvettek tõled, s ami miatt te átkot mondtál, amihez - saját fülem hallatára - azt is hozzáfûzted: (2b) nézd, itt van a kezemben, én vettem el. (2c) Anyja így szólt: "Az Úr áldja meg az én fiamat!"

3. Devolveu, pois, os mil e cem siclos de prata à sua mãe, que lhe disse: “Da minha mão eu os consagro ao Senhor a favor de meu filho, para que se faça deles um ídolo fundido. Toma: ei-los aqui”.

3. Michajehu pedig visszaadta anyjának az 1100 ezüst pénzt. (3b) Ünnepélyesen kijelentem: ezt a pénzt az Úrnak szentelem, a saját kezembõl, hogy [öntött] istenszobor készüljön belõle, az (3c) S most visszaadom neked."

4. Micas entregou o dinheiro à sua mãe e ela tomou duzentos siclos de prata que mandou entregar ao fundidor. Fez o ourives com essa prata um ídolo fundido, que foi colocado na casa de Micas.

4. Anyja tehát fogott 200 sékel ezüstöt és odaadta az ezüstmûvesnek. Az csinált belõle egy faragott és egy öntött szobrot, ami aztán Michajehu házába került.

5. E Micas teve, assim, uma capela. Mandou fazer um efod e um terafim e consagrou um de seus filhos para servir-lhe de sacerdote.

5. Micha szentélyt készített neki, majd efodot és terafimot csinált, és az egyik fiát megtette papjává.

6. Naquele tempo não havia rei em Israel, e cada um fazia o que lhe parecia melhor.

6. Ebben az idõben nem volt király Izraelben, és mindenki azt tette, ami neki tetszett.

7. Ora, aconteceu que um adolescente de Belém de Judá, da tribo de Judá o qual era levita e morava ali,

7. Volt egy fiatal ember, aki a júdeai Betlehembõl, Júda nemzetségébõl származott és levita volt, s mint idegen élt ott.

8. partiu da cidade de Belém de Judá para procurar uma morada. Seguindo o seu caminho, chegou à montanha de Efraim, à casa de Micas.

8. Ez az ember elhagyta a júdeai Betlehem városát, hogy ott telepedjék meg, ahol tud. Vándorlása közben Efraim hegyére ért, Micha házához.

9. “De onde vens?” – perguntou-lhe este –. “De Belém de Judá – respondeu o levita – e via­jo em busca de um lugar onde me fixar.”

9. Micha így szólt hozzá: "Honnan jössz?" Így válaszolt neki: "Levita vagyok a júdeai Betlehembõl. Azért keltem útra, hogy letelepedjem ott, ahol tudok."

10. Micas disse-lhe: “Fica comigo. Serás para mim um pai e um sacerdote; te darei dez siclos de prata por ano, vestes suficientes e alimento”.

10. Micha azt mondta neki: "Telepedjél le nálam, légy atyám és papom. Adok neked 10 sékel ezüstöt évente, egy ruhát és teljes ellátást", és rá is beszélte a levitát.

11. O jovem levita condescendeu em habitar na casa daquele homem, que o tratou como um de seus filhos.

11. A levita úgy határozott, hogy ennél az embernél marad. A fiatalember olyan lett számára, mint valamelyik a fiai közül.

12. Micas pô-lo em suas funções e o jovem serviu-lhe de sacerdote, residindo em sua própria casa.

12. Micha beiktatta a levitát; a fiatalember a papjává lett és Micha házában maradt.

13. “Agora – disse Micas – estou seguro de que o Senhor me abençoará, tendo eu esse levita por sacerdote.”

13. "Most már tudom - mondta Micha -, hogy az Úr jót tesz velem, mert levita papom van."