1. melior est generatio cum claritate inmortalitas est enim in memoria illius quoniam et apud Deum nota est et apud homines
2. cum præsens est imitantur illam et desiderant eam cum se duxerit et in perpetuum coronata triumphat incoinquinatorum certaminum præmium vincens
3. multigena autem impiorum multitudo non erit utilis et spuria vitulamina non dabunt radices altas nec stabile firmamentum conlocabunt
4. et si in ramis in tempore germinaverint infirmiter posita a vento commovebuntur et a nimietate ventorum eradicabuntur
5. confringentur rami inconsummati et fructus illorum inutilis et acerbi ad manducandum et ad nihilum apti
6. ex iniquis enim omnes filii qui nascuntur testes sunt nequitiæ adversus parentes in interrogatione sua
7. justus autem si morte præoccupatus fuerit in refrigerio erit
8. senectus enim venerabilis est non diuturna neque numero annorum conputata cani sunt autem sensus hominibus
9. et ætas senectutis vita inmaculata
10. placens Deo factus dilectus et vivens inter peccatores translatus est
11. raptus est ne malitia mutaret intellectum illius aut fictio decipiat animam illius
12. fascinatio enim nugacitatis obscurat bona et inconstantia concupiscentiæ transvertit sensum sine malitia
13. consummatus in brevi explevit tempora multa
14. placita enim erat Deo anima illius propter hoc properavit educere illum de medio iniquitatum populi autem videntes et non intellegentes nec ponentes in præcordiis talia
15. quoniam gratia Dei et misericordia in sanctos illius et respectus in electos illius
16. condemnat autem justus mortuus vivos impios et juventus celerius consummata longam vitam iniusti
17. videbunt enim finem sapientis et non intellegent quid cogitaverit de illo Deus et quare munierit illum Dominus
18. videbunt enim et contemnent illos autem Dominus inridebit
19. et erunt post hæc decidentes sine honore et in contumelia inter mortuos in perpetuum quoniam disrumpet illos inflatos sine voce et commovebit illos a fundamentis et usque ad supremum desolabuntur et erunt gementes et memoria illorum periet
20. venient in cogitatione peccatorum suorum timidi et traducent illos ex adverso iniquitates ipsorum
Lábjegyzetek:
4:1-3 - A bölcsesség értékesebb, mint a gazdagság és a szépség. A szerző hangsúlyozza az igazlelkű és erényes élet fontosságát, ahol az igazi gazdagság a bölcsességben lakozik (lásd még Példabeszédek 8:10-11 és Prédikátor 21:11-12).
4:4-6 - Az igazakat Isten értékeli és szereti, még ha rövid is az életük. Az a felismerés, hogy Isten értékeli az igaz életet, a remény és a vigasztalás üzenete azoknak, akik az igazságot keresik (lásd még Zsolt 116:15 és Lukács 12:6-7).
4:7-10 - A szerző hangsúlyozza, hogy az igazak halála átmenet az örökkévalóságba, nem pedig vég. Az a nézet, hogy Isten törődik igazaival, még a halálban is, vigasztalás és bizonyosság forrása (lásd még 2 Korinthus 5:1 és Filippi 1:21-23).
4:11-14 - Az igazak élete tanúbizonyság a gonoszokról, akik felismerik az igazak erényét, de gyakran szembeszállnak velük. Ez kiemeli az igazságosság és a gonoszság közötti ellentétet, valamint az egyes döntéseket (lásd még Zsoltárok 37:32-33 és János 15:18-19).
4:15-17 - A szerző hangsúlyozza, hogy a bölcsesség békéhez és élethez, míg a gonoszság romláshoz vezet. Ez a választás alapvető az emberi tapasztalat és a lelki élet szempontjából (lásd még Példabeszédek 3:1-2 és Róma 6:21-23).
Kapcsolódó versek Liber Sapientiae, 4:
A Bölcsesség 4. fejezete az erényt ünnepli a hosszú életnél. Hogyan tekint Isten a jól megélt életre? Ez a mély szöveg szembeállítja a rövid, de erényes életet a hosszú, istentelen léttel. A fejezet azt tanítja, hogy a lelki érettség nem az életkortól, hanem az igazságosságtól függ. A 4. Bölcsesség az igazak korai halálának misztériumával is foglalkozik, felfedi az isteni védelmet ebben a cselekedetben. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek összhangban állnak e fejezet erőteljes témáival az élet valódi értékéről.
Máté 19:14: "De Jézus ezt mondta: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne akadályozzák őket; mert a mennyek országa a hozzájuk hasonlóké." - Kiegészíti a Bölcsesség 4:1 versét az erény szépségéről.
2Korinthus 6:9: "Ismeretlenek vagyunk, de jól ismertek; halottnak hittük, de íme, élünk; megverték, de nem ölték meg;" - A Bölcsesség 4:7 témáját visszhangozza arról, hogy az igazak, bár fiatalon halnak meg, megnyugvást találnak.
Zsidók 12:23: "Az elsőszülöttek gyülekezetébe, akiknek a neve fel van írva a mennyben. Istenhez, minden ember bírájához jöttél, a tökéletessé tett igazak szellemeihez," - A Bölcsesség 4:10-11-hez kapcsolódik, hogy Isten hogyan távolítja el az igazakat a gonosz jelenlétéből.
Ésaiás 57:1: "Az igaz elvész, és senki sem törődik vele; a jámbor embereket elviszik, és senki sem érti, hogy az igaz embert azért veszik el, hogy megszabadítsa a gonosztól." - A Bölcsesség 4:14 témáját tükrözi az igazak korai haláláról.
Lukács 16:23-24: "Hádészben, ahol kínozták, felnézett, és meglátta a távolban Ábrahámot, oldalán Lázárral. Aztán így szólt hozzá: „Ábrahám atyám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy mártsa be az ujja hegyét vízbe, és hűtse le a nyelvemet, mert nagyon szenvedek ebben a tűzben”." - Kapcsolódik a Bölcsesség 4:19-20-hoz a gonoszok végső sorsáról.
FAQ:
Mit tanít a bölcsesség az igazak életéről és haláláról?
A bölcsesség azt tanítja, hogy az igazak élete örök, és haláluk megkönnyebbülés a földi megpróbáltatások alól. (Bölcsesség 4:7-9)
Hogyan írja le a bölcsesség az igazak boldogságát?
A bölcsesség úgy írja le az igazak boldogságát, mint Isten jutalmát, ahol elnyeri az igazi békét és örömet. (Bölcsesség 4:1-3)
Mit mond a bölcsesség a gonoszok sorsáról?
A bölcsesség arra figyelmeztet, hogy a gonoszok el fognak pusztulni gonoszságuk miatt, és a lelki élettel kapcsolatos tudatlanságuk elítéli őket. (Bölcsesség 4:19)
Mit jelent az, hogy az igazak „Isten utánzói”?
Az igazak utánozzák Istent azáltal, hogy bölcsessége szerint élnek, jót tesznek, igazságosak és szeretik felebarátjukat. (Bölcsesség 4:14-15)
Mi a különbség az igazak és a gonoszok bölcsessége között?
Az igazak bölcsessége Istentől származik, és az örök élet, míg a gonoszok bölcsessége hiábavaló és lelki halálhoz vezet. (Bölcsesség 4:16-18)
