Fejezet 15
1. Nekünk, erõseknek az a kötelességünk, hogy elviseljük a gyengék gyarlóságát, és ne a magunk javát keressük.
2. Törekedjék mindegyikünk embertársa javára és épülésére.
3. Hiszen Krisztus sem a maga javát kereste, hanem ahogy írva van róla: "Gyalázóid szidalmai rám hullottak."
4. Amit hajdan megírtak, azt tanulságul írták, hogy az Írásból türelmet és vigasztalást merítsünk reményünk megõrzésére.
5. Adja meg nektek a béketûrés és vigasztalás Istene, hogy Krisztus Jézus akarata szerint egyetértsetek,
6. hogy egy szívvel, egy szájjal magasztaljátok az Istent, Urunk, Jézus Krisztus Atyját.
7. Karoljátok fel tehát egymást, amint Krisztus is felkarolt benneteket Isten dicsõségére.
8. Állítom ugyanis: Krisztus vállalta a zsidóság szolgálatát, hogy bebizonyítsa Isten igazmondását, és valóra váltsa az atyáknak tett ígéreteket.
9. A pogányok pedig irgalmasságáért magasztalják Istent, amint írva van: Azért magasztallak a pogányok között, és zsoltárt zengek nevednek.
10. Majd pedig: Örüljetek népével együtt, ti pogányok!
11. S ismét: Dicsõítsétek az Urat, ti népek, mind, magasztaljátok minden nemzetek!
12. Izajás meg ezt mondja: Sarja támad Izájnak, aki a népek uralkodójává emelkedik. Benned bíznak majd a nemzetek.
13. Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes örömmel és békével a hitben, hogy a Szentlélek erejével bõvelkedjetek a reményben.
14. Meg vagyok róla gyõzõdve, testvéreim, hogy tele vagytok jóindulattal, s bõvelkedtek minden tudással, hogy egymást figyelmeztessétek.
15. Helyenként merészebben írtam nektek, hogy egyet-mást emlékezetetekbe idézzek az Istentõl kapott kegyelem alapján.
16. Krisztus Jézus szolgájának kell lennem a pogányok között, és Isten evangéliumának szent szolgálatát kell ellátnom, hogy a pogány népek a Szentlélektõl megszentelt kedves áldozati ajándékká legyenek.
17. Ezzel tehát dicsekedhetem Jézus Krisztusban Isten elõtt.
18. Nem merek ugyanis beszélni, csak arról, amit Krisztus vitt végbe általam szóval és tettel a pogányok megtérítésére, jelek és csodák hatásával és a Szentlélek erejével.
19. Így jártam be az egész vidéket Jeruzsálemtõl Illíriáig, és hirdettem Krisztus evangéliumát.
20. De önérzetbeli dolognak tartottam, hogy ne ott hirdessem az evangéliumot, ahol Krisztus nevét már ismerték, s ne a mások rakta alapra építsek, hanem ahogy írva van:
21. Akiknek nem hirdették, majd meglátják, s megértik majd, akik hírét sem hallották.
22. Ez gátolt sokszor benne, hogy hozzátok menjek.
23. De minthogy ezen a tájon már nem akad tennivalóm, s már több éve készülök hozzátok, remélem, hogy amikor átkelek Hispániába,
24. átutazóban láthatlak benneteket, és útbaigazítást kaphatok tõletek, ha majd egy kissé felüdülök köztetek.
25. Most azonban Jeruzsálembe indulok a szentek szolgálatára.
26. Macedónia és Achája ugyanis jónak látták, hogy gyûjtést rendezzenek a jeruzsálemi szegény hívek javára.
27. Jónak látták, de tartoznak is vele nekik, mert ha lelki javaikban osztoznak a pogányok, kötelesek anyagiakban segítségükre lenni.
28. Amikor ezt befejezem, és a gyûjtött adományt átadom nekik, Hispániába utazom.
29. Meg vagyok róla gyõzõdve, hogy amikor elmegyek hozzátok, Krisztus bõ áldásával érkezem.
30. Kérlek benneteket, testvérek, a mi Urunk, Jézus Krisztusra s a Szentlélek szeretetére, legyetek segítségemre: imádkozzatok értem Istenhez,
31. hogy megszabaduljak a júdeai hitetlenektõl, és hogy a szentek szívesen vegyék Jeruzsálemnek tett szolgálatomat.
32. Akkor, ha Isten akarja, örömmel mehetek hozzátok, hogy körötökben felüdüljek.
33. A békesség Istene legyen mindnyájatokkal! Amen.
Fejezet 16
1. Ajánlom nektek Fõbe nõvérünket, aki a kenkreai egyház szolgálatában áll.
2. Fogadjátok szentekhez méltóan az Úrban, és támogassátok, amiben csak rátok szorul, mert õ is sokaknak volt támasza, nekem magamnak is.
3. Köszöntsétek Priszkát és Aquilát, munkatársaimat Krisztus Jézusban.
4. Õk életüket kockáztatták értem. Ezért nem csupán én vagyok nekik hálás, hanem a pogányságból megtért minden egyházközség.
5. Köszöntsétek a házukban összejövõ közösséget. Köszöntsétek kedves Epenétuszomat, Ázsia zsengéjét Krisztusban.
6. Köszöntsétek Máriát, aki sokat fáradt értetek.
7. Köszöntsétek rokonaimat és fogolytársaimat, Andronikuszt és Juniát, akiket az apostolok körében nagyra becsülnek, s akik elõttem lettek kereszténnyé.
8. Köszöntsétek Ampliátuszt, aki nekem kedves az Úrban.
9. Köszöntsétek Urbánuszt, munkatársunkat Krisztusban, és az én kedves Sztakiszomat.
10. Köszöntsétek Apelleszt, aki helytállt Krisztusért. Köszöntsétek Arisztobolusz háza népét.
11. Köszöntsétek rokonomat, Herodiont. Köszöntsétek Narcisszus háza népét, akik hívõk az Úrban.
12. Köszöntsétek Trifénát és Trifoszát, akik az Úrért fáradnak. Köszöntsétek a szeretett Perziszt, aki sokat fáradozott az Úrért.
13. Köszöntsétek az Úr választottját, Rufuszt és anyját, aki nekem is anyám.
14. Köszöntsétek Aszinkrituszt, Flegont, Hermeszt, Patrobászt, Hermászt és a náluk levõ testvéreket.
15. Köszöntsétek Filológuszt és Júliát, Néreuszt és nõvérét, meg Olimpiát és az összes szentet náluk.
16. Köszöntsétek egymást szent csókkal! Krisztus minden egyháza köszönt titeket.
17. Kérlek azonban titeket, testvérek, tartsátok szemmel azokat, akik ellentétben a kapott tanítással széthúzást és botrányt okoznak. Kerüljétek õket.
18. Az ilyenek nem Krisztus Urunknak szolgálnak, hanem a hasuknak, és szép szavakkal meg hízelgéssel megtévesztik a gyanútlanok szívét.
19. Engedelmességetek híre ugyanis mindenhová eljutott: örömöm is telik bennetek. Mégis szeretném, hogy a jóban járatosak legyetek, a rosszban ellenben járatlanok.
20. A békesség Istene hamarosan összetiporja lábatok alatt a sátánt. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek!
21. Üdvözölnek titeket: munkatársam, Timóteus és rokonaim: Lúciusz, Jázon meg Szoszipater.
22. Üdvözöllek titeket az Úrban én, Terciusz is, aki a levelet írtam.
23. Üdvözöl titeket Gájusz, aki nekem és az egész közösségnek házigazdája. Üdvözöl titeket Erasztus, aki a város vagyonát kezeli és Quartusz testvér.
24. Az Úr Jézus kegyelme mindnyájatokkal!
25. Annak pedig, akinek hatalmában áll megerõsíteni benneteket evangéliumomban, a Jézus Krisztusról szóló tanításban, annak a titoknak kinyilvánításában, amelyre õsidõk óta csend borult,
26. de amelyet most az örök Isten parancsára a próféták írásai kinyilatkoztattak, és minden nemzet elõtt ismertté tettek, hogy így a hit befogadására eljussanak:
27. neki, az egyedül bölcs Istennek legyen dicsõség Jézus Krisztus által örökkön-örökké! Amen.
