Fejezet 13
1. Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Mert nincs hatalom, csak az Istentõl, ami van, azt Isten rendelte.
2. Ezért aki a hatósággal szembeszáll, Isten rendelésének szegül ellene. Az ellenszegülõ pedig magára vonja az ítéletet.
3. A felsõbbség nem arra való, hogy a jótettõl ijesszen el, hanem a rossztól. Azt szeretnéd tehát, hogy ne kelljen a hatalomtól tartanod? Tedd a jót és megdicsér:
4. Mert az Isten eszköze a javadra. De ha gonoszságot mûvelsz, rettegj, mert nem hiába viseli a kardot. Isten eszköze, hogy a gonosztevõt megbüntesse.
5. Alá kell tehát magadat vetned neki, nemcsak a megtorlás miatt, hanem a lelkiismeret szerint is.
6. Ezért fizettek adót is, hiszen akik behajtják, Isten szolgái.
7. Adjátok meg mindenkinek, ami jár neki: akinek adó, annak az adót, akinek vám, annak a vámot, akinek hódolat, annak a hódolatot, akinek tisztelet, annak a tiszteletet.
8. Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja.
9. Hiszen a parancs: ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még van, mind ebben az egyben tetõzõdik: Szeresd embertársadat, mint saját magadat.
10. A szeretet nem tesz rosszat az embertársnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet.
11. Ehhez tartsátok magatokat, felismerve az idõt. Itt az óra, hogy fölébredjünk az álomból: üdvösségünk közelebb van, mint amikor hívõk lettünk.
12. Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.
13. Éljünk tisztességesen, mint nappal, ne evés-ivásban és részegeskedésben, ne kicsapongásban és tobzódásban, ne civakodásban és versengésben.
14. Inkább öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket, nehogy bûnös kívánságokra gerjedjen.
Fejezet 14
1. Karoljátok fel a hitben gyengét, anélkül, hogy felfogását elítélnétek.
2. Némelyik azt hiszi, hogy mindenfélét ehet, az aggályos azonban csak zöldségfélével táplálkozik.
3. Aki eszik, ne nézze le azt, aki nem eszik. Aki meg nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik. Hiszen Isten azért a magáénak tekinti.
4. Ki vagy te, hogy más szolgája fölött bíráskodol? Saját ura elõtt áll, vagy bukik. De állni fog, mert elég hatalmas az Isten, hogy fenntartsa.
5. Van, aki különbséget tesz a napok között, a másik meg minden napot jónak tart. Kövesse mindegyik a meggyõzõdését.
6. Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi, aki meg eszik, az Úrra való tekintettel eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszik, és õ is hálát ad az Istennek.
7. Senki közülünk nem él önmagának, és senki nem hal meg önmagának.
8. Míg élünk, Istennek élünk, s ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk.
9. Krisztus ugyanis azért halt meg és támadt fel, hogy halottnak, élõnek ura legyen.
10. Miért ítéled el tehát testvéredet vagy miért nézed le embertársadat? Hiszen mindnyájan Isten ítélõszéke elé jutunk.
11. Ezt mondja az Írás: Amint igaz, hogy élek - mondja az Úr -, elõttem meghajlik minden térd, s minden nyelv magasztalja az Istent.
12. Tehát mindegyikünk magáról ad számot Istennek.
13. Ezért többé ne ítélkezzünk egymás fölött, inkább legyetek azon, hogy a testvér miattatok ne ütközzék meg s ne botránkozzék.
14. Tudom, s meg vagyok róla gyõzõdve Urunk Jézusban, hogy magától semmi sem tisztátalan, csak annak, aki tisztátalannak tartja.
15. De ha testvéred elszomorodik az ételed miatt, nem jársz el a szeretet szellemében. Ne okozd ételeddel annak vesztét, akiért Krisztus meghalt.
16. Ne engedjétek tehát ócsárolni szabadságotokat.
17. Hiszen az Isten országa nem eszem-iszom, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.
18. Aki így szolgál Krisztusnak, az kedves Isten elõtt, és rokonszenves az embereknek.
19. Ezért arra törekedjünk, ami a békességre és kölcsönös épülésünkre szolgál.
20. Étel miatt ne rontsd le Isten mûvét. Minden tiszta ugyan, de ártalmára lesz annak az embernek, aki botrányt okozva eszik.
21. Jobb, ha nem eszel húst, nem iszol bort, és egyebet sem teszel, ami miatt testvéred megütközik, megbotránkozik vagy meginog.
22. Meggyõzõdésedet tartsd meg magadnak Isten elõtt. Boldog az, akinek nem kell visszavonnia, amit helyesnek tart.
23. Akinek azonban kétsége támad, és mégis eszik, ítéletet von magára, mert nem járt el jóhiszemûen. Ami nem meggyõzõdésbõl fakad, az mind bûn.
