Biblia egy év alatt.

A 272. napon Nehémiás buzgó imáját követjük Jeruzsálemért és a város helyreállítására vonatkozó tervét. Zakariás 12-13 látomásokat kínál a védelemről, a megtisztulásról és a reményről, a Példabeszédek 20:20-22 pedig az okosságra, a barátságra és az igazságos megtorlásra vezet minket.

Fejezet 1

1. Nehemiásnak, Hakalja fiának szavai. Amikor Artaxerxész király huszadik évének Kiszleu hónapjában Szuza várában voltam,

2. fölkeresett egyik testvérem, Hanani, Júdeába való emberekkel. Érdeklõdtem tõlük a zsidók felõl, a fogságtól megmenekült maradék és Jeruzsálem felõl.

3. Így válaszoltak nekem: "Akik a fogságot elkerülték s ott maradtak abban a tartományban, azok nagy nyomorúságban és megalázottságban élnek. Jeruzsálem bástyája romokban hever, kapuit pedig tûz emésztette meg."

4. Amikor ezeknek hírét vettem, leültem, sírtam és napokig gyászoltam, böjtöltem és könyörögtem az ég Istenének színe elõtt.

5. Így szóltam: "Ó, Uram, égnek Istene, nagy és félelmetes Isten, te megtartod a szövetséget, és irgalmas vagy azokhoz, akik szeretnek és megtartják parancsaidat.

6. Figyeljen füled és legyen nyitva a szemed, s hallgasd meg szolgád imáját, amelyet szolgáidért, Izrael fiaiért most éjjel és nappal hozzád intézek. Megvallom Izrael fiainak vétkeit, amelyeket elkövettünk ellened. Én is, atyám háza is vétkeztünk.

7. Súlyosan vétettünk ellened, nem tartottuk meg parancsaidat, törvényeidet és rendelkezéseidet, amelyeket szolgádnak, Mózesnek adtál.

8. Emlékezz szavadra, amelyet Mózes szolgádnak jelentettél ki, amikor azt mondtad: Ha hûtlenné váltok, szétszórlak benneteket a népek közé.

9. Ha azonban visszatértek hozzám, megtartjátok parancsaimat és teljesítitek õket, még ha az ég széléig szét lesztek szórva, onnan is összegyûjtlek benneteket, és visszahozlak arra a helyre, amelyet nevem hajlékául kiválasztottam.

10. A te szolgáidat és népedet nagy hatalmaddal és erõs karoddal megmentetted.

11. Ó, Uram, halld meg szolgád könyörgését, s szolgáidnak a kérését, akik szívesen félik nevedet. Hadd legyen ma szerencséje szolgádnak, engedd, hogy kegyelmet találjon ez elõtt az ember elõtt!"

Fejezet 2

1. Artaxerxész király huszadik évének Niszán hónapjában egyszer éppen borról kellett gondoskodnom. Fogtam a bort és odanyújtottam a királynak. Azelõtt sohasem voltam szomorú.

2. De a király akkor megkérdezte: "Miért szomorú a tekinteted? Beteg vagy talán? Nem, biztosan csak a szíved fáj." Nagyon megijedtem,

3. és így szóltam a királyhoz: "Örökké éljen a király! De miért is ne volna szomorú az arcom, amikor az a város, ahol atyáim sírjai vannak, romokban hever, és kapuit tûz emésztette meg."

4. A király erre így szólt hozzám: "Mi a kívánságod?" Segítségül hívtam az ég Istenét,

5. és így válaszoltam a királynak: "Ha jónak látja a király, és szolgája kedves elõtte, akkor küldj el Júdeába, abba a városba, ahol atyáim sírjai vannak, hogy fölépíthessem."

6. A király, aki mellett ott ült a királyné, megkérdezte tõlem: "Mennyi idõre tervezed utadat, és mikor térnél vissza?" Meghatároztam egy idõpontot. Ez megfelelt a királynak, s megengedte, hogy elmenjek.

7. Akkor így szóltam a királyhoz: "Ha úgy tetszik a királynak, adjon nekem leveleket a folyamon túli kormányzók számára, hogy engedjék meg nekem az átvonulást, amíg el nem jutok Júdeáig,

8. továbbá levelet Aszafhoz, a királyi erdõk felügyelõjéhez, hogy adjon nekem épületfát a templomhoz tartozó erõd kapuihoz, valamint a város falához, s ahhoz a házhoz, ahol majd lakni fogok." A király mindent megadott, mert fölöttem volt Istenem jóságos keze.

9. Megérkeztem a folyamon túli helytartókhoz, és átadtam nekik a király írását. A király fegyveres és lovas tiszteket rendelt mellém kíséretül.

10. Amikor a horonita Szanaballat és az ammonita szolga, Tóbiás errõl értesült, nem tetszett nekik, hogy olyan ember érkezett, aki Izrael fiainak javán akar fáradozni.

11. Megérkeztem Jeruzsálembe, és három napig ott maradtam.

12. Akkor éjnek idején fölkeltem. Néhány ember elkísért, de nem mondtam meg senkinek, hogy Isten Jeruzsálem ügyében tettekre indított. Más állat nem volt velem, csak amelyen ültem.

13. Éjnek idején kimentem a Sárkány-forrással szemben a Völgy-kapun a Szemét-kapuig és szemügyre vettem Jeruzsálem lerombolt falát és kapuit, amelyeket tûz emésztett meg.

14. Aztán továbbmentem a Forrás-kapu és a királyi vízvezeték felé. Innen az állat már nem tudott továbbmenni.

15. Így éjnek idején fölmentem végig a Völgyön, és megvizsgáltam a falat, aztán visszatértem a Völgy-kapuhoz, s hazatértem.

16. A vezetõk nem tudtak róla, hova mentem, sem arról, hogy mit akarok tenni. Egészen addig senkivel nem közöltem a zsidók közül: sem a papokkal, sem az elõkelõkkel, sem az elöljárókkal, sem pedig a többiekkel.

17. De akkor így szóltam hozzájuk: "Látjátok, milyen nyomorúságban vagyunk. Jeruzsálem romokban hever, kapuit tûz emésztette meg. Gyertek, építsük fel Jeruzsálem falát, és többé nem gúnyolnak bennünket miatta!"

18. Elbeszéltem nekik, hogy fölöttem volt Istenem jóságos keze, s a király hozzám intézett szavait is. Így válaszoltak: "Menjünk és fogjunk hozzá az építkezéshez!" S nekiláttak ennek a derék munkának.

19. Amikor a horonita Szanaballat és az ammonita szolga, Tóbiás, meg az arab Gesem megtudta, gúnyolódott rajtunk és megvetett minket. "Mit mûveltek ott?" - kérdezték. "Tán föl akartok lázadni a király ellen?"

20. De így válaszoltam nekik: "Az ég Istene sikerre viszi ügyünket. S mi az õ szolgái nekilátunk és építünk. Nektek meg nincs Jeruzsálemben sem részetek, sem jogotok, sem emléketek."

Fejezet 12

1. Jövendölés. Az Úr szava Izraelrõl. Ezt mondja az Úr, aki kifeszítette az egeket, megvetette a föld alapjait, és aki lelket alkotott az emberbe.

2. Lám, Jeruzsálemet mámorító serleggé teszem minden környezõ nemzet számára...

3. Azon a napon Jeruzsálemet kõvé teszem, amelyet föl kell emelni a többi népnek. Aki föl akarja emelni, az mind megszakad. [És a föld minden népe egybegyûlik ellene.]

4. Azon a napon - mondja az Úr - rémülettel sújtok minden lovat, és tébollyal minden lovast. [Júda házára nyitott szemmel tekintek.] Vaksággal sújtom a népnek minden lovát.

5. Akkor így szólnak majd szívükben Júda törzsei: "Jeruzsálem lakóinak Istenükben, a Seregek Urában van az erejük."

6. Azon a napon olyanná teszem Júda törzseit, mint a forró serpenyõ a fadarabok tetején, és mint az égõ csóva a szalmában: jobb felé is, bal felé is minden népet körös-körül. De Jeruzsálem megmarad a maga helyén.

7. Az Úr elõször Júda sátrait menti meg, hogy Dávid házának dicsõsége és Jeruzsálem lakóinak dicsõsége ne múlja felül Júdáét.

8. Azon a napon az Úr védelmébe veszi Jeruzsálem lakóit. Azon a napon még a botladozó is olyan lesz közöttük, mint Dávid, és Dávid háza, mint az Isten [mint az Úr angyala] fog állni az élükön.

9. Azon a napon hozzálátok, és mind kiirtom azokat a népeket, amelyek Jeruzsálem ellen kivonulnak.

10. Dávid házára és Jeruzsálem lakóira kiárasztom a jóindulat és az imádság lelkét. Arra emelik majd tekintetüket, akit átszúrtak; gyászolják, mint az egyszülött fiút szokás, megsiratják, mint az elsõszülöttet.

11. Azon a napon olyan nagy gyász lesz Jeruzsálemben, mint Hadad-Rimmon gyásza Megiddó mezején.

12. Gyászolni fog az ország, gyászolni fog minden törzs: Dávid házának törzse és külön az asszonyok; Nátán házának törzse és külön az asszonyok;

13. Lévi házának törzse és külön az asszonyok;

14. Simi házának törzse és külön az asszonyok; és az összes többi törzs, külön-külön és asszonyaik is külön.

Fejezet 13

1. Azon a napon forrás fakad Dávid háza és Jeruzsálem lakói számára, hogy megtisztuljanak a bûntõl és a tisztátalanságtól.

2. Azon a napon - mondja a [Seregek] Ura - kiirtom a bálványok nevét az országból, úgyhogy nem is említik õket többé. Kiirtom az országból a prófétákat és a tisztátalanság lelkét is.

3. Ha valaki jövendölni akar, a szülei, az apja és az anyja azt mondja majd neki: Nem maradhatsz életben, mert hazugságot beszéltél az Úr nevében. Ezért amikor jövendöl, a szülei, az apja és az anyja átszúrják.

4. Azon a napon minden próféta szégyelli majd a látomását. Nem öltenek zsákruhát, hogy hazudjanak,

5. hanem azt mondja mindegyikük: "Nem vagyok próféta! Földmûves vagyok, földem van gyeremekkorom óta."

6. Ha akkor valaki megkérdezi tõle: "Mik ezek a sebek a testeden?", azt feleli: "Ezeket barátaim házában szereztem."

7. Kelj fel, kard, pásztorom és társam ellen - mondja a Seregek Ura. Lesújtok a pásztorra, és szétszélednek a juhok: kezem a gyöngék ellen fordul.

8. Ezen az egész földön - mondja az Úr - két rész elpusztul [és elvész], a harmadik rész megmarad.

9. Ezt a harmadik részt tûzbe vetem, és kiégetem, amint az ezüstöt is kiégetik; megtisztítom õket, amint az aranyat is megtisztítják. S majd segítségül hívja nevemet, én pedig meghallgatom, és azt mondom: "Ez az én népem!" Õ meg azt mondja: "Az Úr az én Istenem!"

20. Annak, aki elátkozza az apját és az anyját, alkonyatkor kialszik lámpása.

21. Ha kezdetben hajszoltad a vagyont, a végén majd nem lesz rajta áldás.

22. Ne mondd: "Csak a rosszat fizetem vissza!" Hagyatkozz az Úrra, õ majd kártalanít.