Biblia egy év alatt.

A 208. napon Ézsaiás 37-38 bizalmat mutat az Úrban a fenyegetések és az isteni beavatkozás ellenére is, hogy megszabadítsa a népet. Báruk 5-6 megerősíti a törvény betartásának és az Istenbe vetett bizalom fontosságát. A Példabeszédek 11:25-28 a nagylelkűséget, a kedvességet és a becsületes élet jutalmát hangsúlyozza, irányítva a hit mindennapi útját.

Fejezet 37

1. Amikor Hiszkija király ezeket meghallotta, megszaggatta ruháját, zsákruhát öltött magára, és elment az Úr templomába.

2. Majd elküldte Eljakim udvarnagyot, Sebna írnokot és a papok közül a véneket, akik szintén zsákruhába öltöztek, Izajás prófétához, Ámosz fiához.

3. Így szóltak hozzá: "Ezt üzeni Hiszkija: Ez a nap a szorongattatás, a büntetés és a megszégyenülés napja, mert eljött a magzatok megszülésének az ideje, de nincs erõ a szülésre.

4. De talán meghallja az Úr, a te Istened a fõpohárnok szavait, akit ura, az asszírok királya azért küldött ide, hogy gyalázza az élõ Istent, és talán bosszút áll az Úr, a te Istened azokért a szavakért, amelyeket hallott. Te magad meg imádkozzál a maradékért, amely még megvan."

5. Amikor Hiszkija király szolgái elmentek Izajáshoz,

6. az így válaszolt nekik: "Mondjátok meg uratoknak: Ezt üzeni az Úr: Ne félj azoktól a szavaktól, amelyeket hallottál, amelyekkel Asszíria királyának szolgái gyaláztak!

7. Íme, egy lelket adok bele; hírt hall és visszatér országába, aztán majd a saját országában juttatom kardélre."

8. A fõpohárnok visszatért, és Libnánál találta Asszíria királyát, amint épp ostromolta. Meghallotta ugyanis a fõpohárnok, hogy a király elvonult Lachisból,

9. mert jelentették neki Tirhakáról, Kus királyáról: "Kivonult, hogy ismét harcba szálljon veled!" Szancherib akkor újra követeket küldött Hiszkijához ezzel az üzenettel:

10. "Mondjátok meg Hiszkijának, Júda királyának: Nehogy csalódj Istenedben, akiben bizakodol, azt gondolván, hogy nem kerülhet Jeruzsálem az asszírok királyának a kezére!

11. Jól tudod, hogyan bántak el Asszíria királyai minden országgal: betöltötték rajtuk az átkot. Hát akkor te hogy szabadulhatnál meg?

12. Vajon megszabadították-e isteneik azokat a nemzeteket, amelyeket atyáim elpusztítottak: Gozánt, Háránt, Reszefet és Éden népét Tel Básárban?

13. Hol van Hamat királya, Arpád királya, Szefarvaim, Hena és Ivva királya?"

14. Amikor Hiszkija átvette a követek kezébõl a levelet és elolvasta, fölment az Úr házába és ott az Úr elé tárta.

15. Így imádkozott Hiszkija az Úrhoz:

16. "Seregek Ura, Izrael Istene, te a kerubok fölött trónolsz. Egyedül te vagy a föld minden országának Istene; te alkottad az eget és a földet.

17. Fordítsd ide, Uram, a füled és halld; nyisd ki, Uram, a szemed és lásd; halld meg Szancherib szavait, amelyeket üzent, hogy gyalázza az élõ Istent.

18. Igaz, Uram, hogy Asszíria királyai elpusztítottak minden nemzetet országukkal együtt,

19. isteneiket meg tûzre vetették, mert hiszen nem voltak istenek, csak emberi kéz alkotásai, fa és kõ, így elpusztíthatták õket.

20. Most tehát Urunk, Istenünk, szabadíts ki minket a kezébõl, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy csak te vagy Isten, az Úr."

21. Akkor Izajás, Ámosz fia, üzenetet küldött Hiszkijának: "Ezt mondja az Úr, Izrael Istene feleletül arra az imádságra, amelyet az asszírok királya, Szancherib miatt hozzám intéztél.

22. Ez az a szó, amelyet az Úr kimondott rá: Megvet és csúfot ûz belõled Sionnak szûzi leánya; a hátad mögött a fejét rázza Jeruzsálem leánya.

23. Kit gyaláztál és kit káromoltál? És kire vetetted gõgös tekinteted? Izrael Szentjére!

24. Szolgád szájával az Urat gyaláztad. Azt mondtad: Töméntelen szekeremmel fölmentem a magas hegyekre, a Libanon csúcsára. Kivágtam sudár cédrusait, válogatott ciprusfáit. A legtávolibb zugába is eljutottam, fáinak sûrû erdejébe.

25. Kutakat ástam ott, és így más vizét ittam. Lábammal taposva kiszárítottam Egyiptom minden folyóvizét.

26. Hallod-e? Már régóta elterveztem, régtõl fogva elhatároztam, és most végre is hajtom! Arra rendeltelek, hogy erõs városokat romhalmazzá tégy.

27. Lakóik tehetetlenül megrémültek és megszégyenültek. Olyanok lettek, mint a mezei fû, mint a zöld pázsit, mint a háztetõk és a sivatag füve a keleti szélben.

28. Tudok róla, ha fölkelsz, s ha leülsz, jártadat, keltedet jól ismerem.

29. Mivel ellenem lázadtál, és kevélységed a fülemig hatolt: azért karikát teszek az orrodba, zablát a szádba, és úgy vezetlek vissza azon az úton, amelyen idejöttél.

30. Neked meg ez szolgáljon jelül: Ebben az esztendõben azt eszitek, ami magától terem, a második esztendõben, ami a parlagon sarjad, de a harmadik esztendõben vethettek, arathattok, szõlõt ültethettek és ehetitek gyümölcsét.

31. Júda házának megmenekült maradéka gyökeret hajt alul és gyümölcsöt hoz felül.

32. Mert egy maradék rajzik ki Jeruzsálembõl, akik életben maradtak, a Sion hegyérõl. A Seregek Urának féltõ szeretete viszi ezt végbe.

33. Ezért az Úr ezt mondja Asszíria királya felõl: Nem hatol be ebbe a városba, nyilat sem lõ ki ellene. Pajzzsal sem támadja meg és sánccal se veszi körül.

34. Azon az úton, amelyen idejött, visszatér; a városba be nem hatol - ezt mondja az Úr.

35. Mert oltalmazom ezt a várost és meg is szabadítom, magamért és szolgámért, Dávidért."

36. Még azon az éjszakán kivonult az Úr angyala, és az asszírok táborában lesújtott száznyolcvanötezer emberre. Reggel, ébresztõkor mind ott feküdtek holtan.

37. Erre Szancherib fölkerekedett és elvonult. Visszatért hazájába és Ninivében maradt.

38. Egyszer, amikor éppen istenének, Niszroknak templomában imádkozott, fiai, Adrammelech és Szárezer kardot döftek bele. Aztán Ararát földjére menekültek. Fia, Azarhaddon követte a trónon.

Fejezet 38

1. Abban az idõben Hiszkija halálosan megbetegedett. Ámosz fia, Izajás próféta elment hozzá és így szólt: "Ezt mondja neked az Úr: Rendezd el ügyeidet, mert nemsokára meghalsz, s nem maradsz életben."

2. Erre Hiszkija arccal a fal felé fordulva így könyörgött az Úrhoz:

3. "Emlékezz, Uram, hogy hûségesen és egész szívvel jártam színed elõtt, és azt tettem, ami kedves neked." Aztán keserves sírásra fakadt Hiszkija.

4. Ekkor az Úr így szólt Izajáshoz:

5. "Menj, és mondd meg Hiszkijának: Ezt üzeni az Úr, atyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam könyörgésedet, és figyelembe vettem könnyeidet, úgyhogy meggyógyítalak: három nap múlva fölmész az Úr templomába és tizenöt esztendõvel megtoldom életedet.

6. Megmentelek Asszíria királyának kezétõl, sõt ezt a várost is megoltalmazom."

7. "Ez legyen neked a jel az Úrtól, hogy megtartja adott szavát:

8. Nos, visszatérítem az árnyékot annyi fokkal, amennyit már lement a nap az Acház-féle lépcsõfokokon, vagyis tíz fokkal." Vissza is tért a nap tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már lement.

9. Hiszkijának, Júda királyának éneke, amikor felépült betegségébõl:

10. Így szóltam: Életem napjainak közepén kell alászállnom az alvilág kapuihoz, életem hátralevõ éveitõl megrabolva.

11. Azt gondoltam: Nem látom többé az Urat az élõk földjén. És nem láthatok senkit azok közül, akik a földet lakják.

12. Sátramat lebontják és elveszik tõlem, mint ahogy lebontják sátrukat a pásztorok. Életemet, mint a takács, felgöngyölöd, hogy aztán levághasd a szövõszékrõl. Még mielõtt az éj felváltja a nappalt, már végzel velem.

13. Siránkozom egészen reggelig, hogy mint az oroszlán, összetöri minden csontomat. Még mielõtt az éj felváltja a nappalt, már végzel velem.

14. Mint a fecskefióka, úgy csipogok, nyögdécselek, mint a galamb. Szemem bágyadtan tekint a magasba: Végy gondjaidba, légy segítségem!

15. Mit is mondjak neki? Mirõl beszéljek vele? Õ tette ezt mind velem. Egész életemben dicsõítelek minden szenvedésemért!

16. Uram, érted él a szívem, és a lelkem is csak érted él. Meggyógyítottál és hagyod, hogy éljek,

17. még szenvedésem is áldássá vált. Megszabadítottad lelkemet a pusztulás vermébõl. Hátad mögé vetetted minden vétkemet.

18. Mert az alvilág nem dicsõít téged, és a halál nem magasztal; akik a sírgödörbe szállnak, már nem bíznak hûségedben.

19. Csak aki él, az magasztal, ahogy ma én magasztallak. Az apák hirdessék fiaiknak a hûségedet.

20. Uram, siess segítségemre! És engedd, hadd zengjük zsoltárainkat életünknek minden napján, az Úr házában.

21. Majd így rendelkezett Izajás: "Hozzatok ide egy fügés kalácsot, tegyétek rá a daganatra, s meg fog gyógyulni."

22. Hiszkija ekkor megkérdezte: "Mi lesz rá a jel, hogy fölmegyek az Úr templomába?" Izajás így válaszolt:

25. Aki máson segít, maga is meghízik, maga is jóllakik, aki mást jól tart.

26. Aki tartogatja gabonáját, azt átkozza a nép, ha áruba bocsátja, áldás száll fejére.

27. Aki jóra törekszik, az rokonszenvet arat, de ha rosszra tör valaki, visszaszáll rá.

28. Aki vagyonában bízik, az elbukik, az igaz kihajt, mint a zöld falevél.