1. Canticum ascensionum. Memento, Domine, David et omnis mansuetudinis eius,
2. quia iuravit Domino, votum vovit Potenti Iacob:
3. “Non introibo in tabernaculum domus meae, non ascendam in lectum strati mei,
4. non dabo somnum oculis meis et palpebris meis dormitationem,
5. donec inveniam locum Domino, tabernaculum Potenti Iacob”.
6. Ecce audivimus eam esse in Ephratha, invenimus eam in campis Iaar.
7. Ingrediamur in tabernaculum eius, adoremus ad scabellum pedum eius. -
8. Surge, Domine, in requiem tuam, tu et arca fortitudinis tuae.
9. Sacerdotes tui induantur iustitiam, et sancti tui exsultent.
10. Propter David servum tuum non avertas faciem christi tui.
11. Iuravit Dominus David veritatem et non recedet ab ea: “De fructu ventris tui ponam super sedem tuam.
12. Si custodierint filii tui testamentum meum et testimonia mea, quae docebo eos, filii eorum usque in saeculum sedebunt super sedem tuam”.
13. Quoniam elegit Dominus Sion, desideravit eam in habitationem sibi:
14. “Haec requies mea in saeculum saeculi; hic habitabo, quoniam desideravi eam.
15. Cibaria eius benedicens benedicam, pauperes eius saturabo panibus.
16. Sacerdotes eius induam salutari, et sancti eius exsultatione exsultabunt.
17. Illic germinare faciam cornu David, parabo lucernam christo meo.
18. Inimicos eius induam confusione, super ipsum autem efflorebit diadema eius”.
Lábjegyzetek:
132:1-5 - A zsoltár azzal a kéréssel kezdődik, hogy Isten emlékezzen Dávid megpróbáltatásaira és ígéretére, hogy helyet keres az Úrnak. Ez az elkötelezettség rávilágít arra, hogy Dávid prioritást tulajdonított Isten imádásának (lásd még 2Sámuel 7:1-2 és ApCsel 13:22).
132:6-9 - A zsoltáríró felidézi a bárkát Efratában, és azt a vágyát, hogy a templomba vigye. A bárka Isten jelenlétét jelképezi az emberek között, Jeruzsálembe való visszatérése pedig az igaz imádat helyreállítását jelképezi (lásd még 1Krónika 13:5-6 és Zsolt 24:7-10).
132:10-12 - Isten megígéri Dávidnak, hogy leszármazottai uralkodni fognak Izrael felett, ha hűségesek. Ez a Dáviddal kötött szövetség Krisztus messiási származására mutat rá, amely végérvényesen beteljesíti ezt az ígéretet (lásd még 2Sámuel 7:12-16 és Lukács 1:32-33).
132:13-14 - Az Úr Siont választotta, tükrözi Isten tervét, hogy Jeruzsálemet tegye lakóhelyévé. Ez a vers kiemeli Isten szeretetét és szuverén választását Izrael és a templom iránt (lásd még 2Krónika 6:6 és Zsolt 68:16).
132:15-18 - Isten megígéri, hogy ellátással megáldja Siont, megvédi népét, és megerősíti Dávid vonalát. Ezek az áldások magukban foglalják az anyagi és szellemi jólétet, és Krisztus örökkévaló uralmára utalnak (lásd még Ésaiás 9:6-7 és János 6:35).
Kapcsolódó versek Liber Psalmorum, 132:
A 132. zsoltár, a „Felemelkedés éneke” felidézi Dávid buzgóságát a szentélyért. Hogyan lehet tiszteletben tartani az Istennek tett fogadalmat? Ez a történelmi zsoltár elmeséli Dávid azon vágyát, hogy házat építsen a frigyláda számára. A szöveg megerősíti a Dávid leszármazásának és Sionnak adott isteni ígéreteket. Az olyan témák központi helyet foglalnak el, mint az odaadás, az isteni hűség és az istentisztelet fontossága. A 132. zsoltár visszhangzik azokkal, akik Isten jelenlétére vágynak. Fedezz fel velünk öt olyan részt, amelyek kibővítik ennek a szimbolikában és ígéretben gazdag zsoltár jelentését.
ApCsel 7:46: "Kegyet talált Istennél, és azt kérte, engedjék meg neki, hogy Jákób Istenének lakhelyet biztosítson." - Ez a vers Dávid azon vágyára utal, hogy templomot építsen Istennek, ami a 132. zsoltár központi témája.
2Sámuel 7:12-13: "Amikor az életed véget ér, és az őseidnél pihensz, kiválasztok egy fiadat, hogy utódja legyen, a saját tested gyümölcsét, és megalapítom az ő birodalmát. Templomot épít nevem tiszteletére, és megerősítem királyságának trónját mindörökre." - Ezt az Istentől Dávidnak adott ígéretet tükrözi a 132. zsoltár, amely a dávidi szövetségről beszél.
Lukács 1:32-33: "Nagy lesz, és a Magasságos Fiának fogják hívni. Neki adja az Úr Isten az ő atyjának, Dávidnak a trónját, és ő uralkodik Jákob népén mindörökké; Királyságának soha nem lesz vége." - Ez az angyal Máriának szóló bejelentése összekapcsolja Jézust a dávidi leszármazással, beteljesítve a 132. zsoltárban említett ígéretet.
1Királyok 8:27: "De vajon lehetséges-e, hogy Isten a földön lakjon? Az egek, még a legmagasabb mennyek sem képesek befogadni téged. Sokkal kevésbé ez a templom, amit én építettem!" - Salamon a 132. zsoltárhoz hasonló csodálatát fejezi ki Isten népe között lakója iránt.
Zsidók 1:8: "De a Fiúról ezt mondja: »Trónod, ó Isten, örökkön-örökké megmarad; a méltányosság jogara a te Királyságotok pálcája”." - Ez a vers Dávidnak az örök trónról szóló ígéretét alkalmazza Jézusra, a 132. zsoltár témájához kapcsolódóan.
FAQ:
Mit mond a 132. zsoltár Isten Dáviddal kötött szövetségéről?
A 132. zsoltár felidézi Isten Dávidnak tett ígéretét, miszerint leszármazottai örökké uralkodni fognak, kiemelve Isten hűségét a szövetségéhez. (Zsoltárok 132:11-12)
Hogyan írja le a 132. zsoltár Isten választott istentiszteleti helyét?
A 132. zsoltár leírja, hogyan választotta ki Isten Siont lakhelyéül, és azt kívánja, hogy az imádat és tisztelet helye legyen. (Zsoltárok 132:13-14)
Mit jelent „Dávid trónja” a 132. zsoltárban?
A 132. zsoltárban szereplő „Dávid trónja” Isten ígéretét jelképezi, miszerint Dávid és utódai uralma örökkévaló lesz, és Jézus Krisztusban teljesedik be. (Zsoltárok 132:11-12)
Mit tanulhatunk meg Isten hűségéről a 132. zsoltárból?
A 132. zsoltár azt tanítja nekünk, hogy Isten hűséges ígéreteihez, és mindig teljesíti, amit ígér, amint azt Dáviddal kötött szövetsége is megmutatja. (Zsoltárok 132:11-12)
Mit kér Istentől a 132. zsoltár?
A 132. zsoltár arra kéri Istent, hogy emlékezzen Dávidnak tett ígéreteire, és hozzon jólétet és áldásokat Sion városának, az Ő lakóhelyének. (Zsoltárok 132:1-9)
