1. For every high priest taken from among men is ordained for men in things [pertaining] to God, that he may offer both gifts and sacrifices for sins:
2. Who can have compassion on the ignorant, and on them that are out of the way; for that he himself also is compassed with infirmity.
3. And by reason hereof he ought, as for the people, so also for himself, to offer for sins.
4. And no man taketh this honour unto himself, but he that is called of God, as [was] Aaron.
5. So also Christ glorified not himself to be made an high priest; but he that said unto him, Thou art my Son, to day have I begotten thee.
6. As he saith also in another [place], Thou [art] a priest for ever after the order of Melchisedec.
7. Who in the days of his flesh, when he had offered up prayers and supplications with strong crying and tears unto him that was able to save him from death, and was heard in that he feared;
8. Though he were a Son, yet learned he obedience by the things which he suffered;
9. And being made perfect, he became the author of eternal salvation unto all them that obey him;
10. Called of God an high priest after the order of Melchisedec.
11. Of whom we have many things to say, and hard to be uttered, seeing ye are dull of hearing.
12. For when for the time ye ought to be teachers, ye have need that one teach you again which [be] the first principles of the oracles of God; and are become such as have need of milk, and not of strong meat.
13. For every one that useth milk [is] unskilful in the word of righteousness: for he is a babe.
14. But strong meat belongeth to them that are of full age, [even] those who by reason of use have their senses exercised to discern both good and evil.
Lábjegyzetek:
5:1-4 - A szerző leírja a főpap szerepét, akit az emberek közül választanak ki, hogy közbenjárjon értük Isten előtt. Ez az isteni irgalmasság és könyörület tükröződése (lásd még 3Móz 16:6 és 1Timótheus 2:5).
5:5-6 - Jézust örökkévaló főpapként mutatják be Melkisédek rendje szerint, kiemelve isteni tekintélyét és közvetítői szerepét (lásd még Zsolt 110:4 és 1Mózes 14:18-20).
5:7-10 - Jézus szenvedése, aki elszenvedetten tanulta meg az engedelmességet, az alázatosság és az Istentől való függés leckéje. Teljes engedelmessége miatt tökéletes Megváltónk (lásd még Lukács 22:42 és Filippi 2:8).
5:11-14 - A szerző szemrehányást tesz a keresztényeknek lelki érettségük hiánya miatt, és olyan gyerekekhez hasonlítja őket, akiknek még mindig egyszerű ételre van szükségük. A Krisztusban való növekedéshez belátásra és gyakorlatra van szükség (lásd még 1Korinthus 3:1-2 és 1Péter 2:2).
Kapcsolódó versek Hebrews, 5:
A Zsidókhoz írt levél 5. fejezete Krisztus főpapságával foglalkozik. Jézus hogyan tölti be és győzi le ezt a szerepet? Ez a gazdag szöveg Krisztus papságát Áron papságával hasonlítja össze, kiemelve elhívásának isteni eredetét és a szenvedés által tanúsított tökéletes engedelmességét. A fejezet bemutatja Melkizedeket, és olyan témákkal foglalkozik, mint Krisztus könyörülete, örök üdvössége és a hívők lelki érettségének szükségessége. A szerző aggodalmát fejezi ki olvasói éretlensége miatt is. Vizsgáljunk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják e kinyilatkoztató fejezet mélyreható fogalmait.
Zsoltárok 2:7: "Kihirdetem az Úr rendeletét: Ő ezt mondta nekem: Az én fiam vagy; Ma szültelek." - Ezt a verset a Zsidók 5:5 idézi, hogy megmutassa Krisztus isteni kinevezését főpapnak.
1Móz 14:18-20: "Ekkor Melkisédek, Sálem királya és a Magasságos Isten papja kenyeret és bort hozott, és megáldotta Ábrámot, mondván: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, menny és föld Teremtőjétől. És áldott a Magasságos Isten, aki a te kezedbe adta ellenségeidet. Ábrám pedig mindenből tizedet adott neki." - Erre a szakaszra hivatkozik a Zsidókhoz írt levél 5:6,10, hogy megalapozza Krisztus papságát Melkisédek rendje szerint.
János 17:1-5: "Miután ezt mondta, Jézus felnézett az égre, és így imádkozott: „Atyám, eljött az idő. Dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad dicsőítsen téged. [...] Megdicsőítettelek téged a földön, elvégezve a munkát, amelyet rám bíztál." - Jézus imája tükrözi a Zsidókhoz írt levél 5:7-8-ban azt a koncepciót, amely szerint Krisztus nagy sírással és könnyekkel imádkozik és könyörög.
Filippi 2:8: "És mivel emberi alakban találták, megalázta magát, és engedelmes lett a halálig, méghozzá a kereszthalálig!" - Ez a vers a Zsidók 5:8 témáját visszhangozza, miszerint Krisztus engedelmességet tanul abból, amit elszenvedett.
1Korinthus 3:1-2: "Testvéreim, nem úgy szólhattam hozzátok, mint a lelki emberekhez, hanem mint a testiekhez, mint a Krisztusban élő gyermekekhez. Tejet adtam neked, nem szilárd ételt, mert nem voltál abban a helyzetben, hogy megkapd." - Pál ugyanazt a „tej” és „szilárd táplálék” metaforáját használja, amely a Zsidók 5:12-14-ben is megjelenik, a lelki érettségre utalva.
FAQ:
Mit jelent az, hogy Jézus a „Melkisédek rendje szerinti főpap”?
Jézus az örökkévaló főpap, akárcsak Melkisédek, kezdet és vég nélküli pap, ami az Ő közbenjárásának felsőbbrendűségét képviseli Isten előtt. (Zsidók 5:6)
Mi a főpap szerepe a Zsidók 5. fejezetében leírtak szerint?
A főpap feladata, hogy közbenjárjon az emberekért Isten előtt, áldozatot áldozva a bűnökért, és Jézus ezt a szerepet tökéletesen betölti. (Zsidók 5:1-3)
Miért buzdítja a Héberek levél szerzője a keresztényeket, hogy érjenek fel a hitben?
A szerző arra figyelmeztet, hogy növekedni kell a hitben, hogy a hívők jobban megértsék Isten mély dolgait, ne pedig a lelki éretlenség állapotában maradjanak. (Zsidók 5:12-14)
Hogyan tanult meg Jézus az engedelmességet?
Jézus a szenvedés által tanult meg engedelmességet, tapasztalatai által tökéletesedett, és teljesítette az emberiség megmentésének küldetését. (Zsidók 5:8-9)
Mi a fő tanulság, amit levonhatunk Jézustól, mint főpaptól?
Megtanulhatjuk, hogy tökéletessége és áldozata révén Jézus az egyetlen közvetítő Isten és az emberiség között, aki teljes és örök üdvösséget kínál. (Zsidók 5:9)
