1 (A karvezetõnek - Dávid zsoltára.)
2 Hozzád menekülök, Uram, ne hagyd, hogy szégyent valljak! Igazságodban szabadíts és ments meg engem,
3 hallgass meg és siess hozzám! Légy megmentõ sziklám, erõs, szabadító váram!
4 Valóban te vagy a sziklám és váram, nevedért vezess és irányíts engem!
5 Kimentesz a hálóból, amit elém vetnek, te vagy szabadulásom.
6 Kezedbe ajánlom lelkemet, te megváltasz, Uram. Te, hûség Istene,
7 te gyûlölöd a silány bálványok tisztelõit, én azonban az Úrban bízom.
8 Ujjonghatok és örülhetek jóságodon, mert kegyesen tekintettél nyomorúságomra, és segítettél kínjaimban.
9 Nem szolgáltattál ki ellenségem hatalmának, lábamat tágas helyre állítottad.
10 Könyörülj rajtam, Uram, tele vagyok félelemmel, tekintetem komor a gondtól, testem, lelkem összetörve.
11 Gondokban múlik életem, éveim sóhajokkal vannak tele. Erõm megtört a nyomorúságban, csontjaim mind megroppantak.
12 Gúny tárgya lettem ellenségeimnek, szomszédaimnak szégyenük, barátaimnak félelmük. Akik az utcán látnak, kitérnek elõlem.
13 A szívek elfeledkeznek rólam, mintha halott volnék. Olyan lettem, mint összetört edény.
14 Hallottam a tömeg suttogását, körülöttem csupa borzadály, csoportokba verõdtek, és meg akartak ölni.
15 De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem!
16 Az idõm a te kezedben van, ragadj ki ellenségeim és üldözõim hatalmából!
17 Derítsd szolgádra arcodat, ments meg irgalmasságodban!
18 Uram, ne hagyd, hogy szégyent valljak, hiszen téged hívlak! A gonoszok valljanak szégyent, némuljanak el és szálljanak sírba!
19 Némuljanak el a hazug ajkak, amelyek az igaz ellen szólnak, rátarti gõggel és megvetéssel!
20 Mily nagy a te jóságod, Uram, amit azoknak tartogatsz, akik félnek téged! Ki is nyilvánítod az emberek szeme láttára, azokon, akik hozzád menekülnek.
21 Tekinteted pajzsával befödöd õket az emberek támadása elõl. Sátradban megvéded õket a nyelvek rágalma elõl.
22 Áldott legyen az Úr (az erõs városban)! Csodálatosan megmutatta nekem irgalmát.
23 Ijedtemben így beszéltem: "Elutasítottál szemed elõl." De te meghallottad könyörgõ szavam, amikor hozzád kiáltottam.
24 Szeressétek az Urat mind, ti övéi! Akik hûek hozzá, azokat az Úr oltalmazza, de bõven megfizet azoknak, akik elbizakodva cselekszenek.
25 Legyetek erõsek és bátor lelkûek, mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek!
Versículos relacionados com Zsoltárok könyve, 31:
A 31. zsoltár a bizalom ima, és a hátrányok közepette adja Istennek. A Zsoltár Isten védelmének, üdvösségének és ellenségek megszabadulásának keresése érdekében hívja Istent, miközben kifejezi bizalmát Isten hűségében és jóságában. Az alábbiakban felsoroljuk a többi Biblia könyv öt versét, amelyek a 31. zsoltárban szereplő témákra vonatkoznak.
Ézsaiás 25:9: "És azt fogja mondani, hogy az a nap, íme, ez a mi Istenünk, akit várnánk, és megment minket; ez az Úr, akit várunk; üdvösségében örülünk és örülünk. " Ez a vers arról a reményről szól, amelyet Isten kínál népének. Az Isten üdvösségébe vetett bizalom visszatérő téma a 31. zsoltárban.
Jeremiah 17:7-8: "Áldott az az ember, aki bízik az Úrban, és akinek a bizalma az Úr. Mert olyan, mint a vizek által ültetett fa, aki a gyökereit a Ribeiróba terjeszti, és nem fél, amikor a meleg, mikor a meleg akkor jön, amikor a hő jön, de a levél zöldre válik; és a Sequidência évében nem hülye, és nem is tudnak gyümölcsöt viselni. " Ez a vers összehasonlítja azt a személyt, aki bízik Istenben egy jól gyökér és rezisztens fához. Az Istenbe vetett bizalom, mint az erő és megélhetés forrásai a 31. zsoltár központi témájához kapcsolódnak.
Habakkuk 3:19: "Az Úr Isten az én erőm, és úgy készíti a lábam, mint a Cerva, és arra készteti, hogy sétáljak a magasságomon." Ez a vers arról szól, hogy Isten képes erősíteni, és lehetővé teszi népének nehézségeket. Az Isten erősségébe és védelmébe vetett bizalom a 31. zsoltár központi témájához kapcsolódik.
Róma 8:31: "Mit mondunk tehát ezeknek a dolgoknak? Ha Isten nekünk van, aki ellenünk lesz?" Ez a vers arról a biztonságról szól, amely a hívõkben van. Isten jelenlétében és védelmében a nehézségek közepette a 31. zsoltár központi témájához kapcsolódik.
Zsidók 13:5-6: "Hagyja, hogy az életed mentesüljön a kapzsiság alól, elégedett azzal, ami van; mert azt mondta: Soha nem hagylak el téged, soha nem hagylak el téged. Tehát mondjuk magabiztosan: az Úr az enyém Segítség, nem félek; mit tehet az ember? " Ez a vers az Isten hűségében vetett bizalomról szól, aki soha nem hagyja el népét. Isten jelenlétében és védelmében a nehézségek közepette a 31. zsoltár központi témájához kapcsolódik.
Fejezetek: