Katolikus Biblia
 

Izajás könyve, 38

12. Sátramat lebontják és elveszik tõlem, mint ahogy lebontják sátrukat a pásztorok. Életemet, mint a takács, felgöngyölöd, hogy aztán levághasd a szövõszékrõl. Még mielõtt az éj felváltja a nappalt, már végzel velem.

Kapcsolódó versek Izajás könyve, 38:

Az Ézsaiás 38 Hezekia király történetét meséli el, aki rosszul beteg és megkapja azt a hírt, hogy hamarosan meghal. Imádkozik az Úrhoz, és arra kéri, hogy adjon neki több életet. Isten hallja az imádat, és még 15 évet ad neked. Az alábbi versek olyan témákat mutatnak ki, mint az isteni gyógyulás, Isten kegyelme és az ima fontossága.

Zsoltár 30:2 - "Uram Istenem, sírok érted segítségért, és te gyógyítasz." Ez a vers az isteni gyógyulásról szól, és ezt kérdezte Héziás az Urat. Szakadásában Istenhez fordult, és meggyógyult.

Zsoltár 103:3 - "Ő az, aki megbocsátja minden gonoszságát, és meggyógyítja az összes betegséget." Ez a vers kiemeli Isten irgalmas természetét, amely nemcsak megbocsátja a bűneinket, hanem gyógyítja a betegségeinket is.

Jakab 5:15 - "A hittel való ima meggyógyítja a betegeket; az Úr nevelje fel. És ha bűnöket követ el, megbocsátanak neki." Ez a vers megmutatja az ima fontosságát a gyógyulás keresésében. Héziás hevesen imádkozott az Úrhoz, és válaszoltak.

A Zsoltár 30:5 - "A haragod számára csak egy pillanatra tart, de a szíved egy életen át tart; a sírás egy éjszaka fennmaradhat, de reggel az öröm kitör." Ez a vers kiemeli Isten irgalmát és szeretetét, amely Hezekia betegsége ellenére még mindig több életet részesített előnyben.

Zsoltárok 116:1-2- "Szeretem az Urat, mert hallja a hangomat és a könyörgésemet. Mert a fülébe hajolt, mindaddig meghívom, amíg élek." Ez a vers megmutatja az ima és az Istenbe vetett bizalom fontosságát. Héziás bízott Istenben és imádkozott a gyógyulásért, és az Úr meghallotta és válaszolt.





“A maior alegria de um pai é que os filhos se amem, formem um só coração e uma só alma. Não fostes vós que me escolhestes, mas o pai celeste que, na minha primeira missa, me fez ver todos os filhos que me confiava”.(P.e Pio) São Padre Pio de Pietrelcina