1. Im Gebirge Efraim lebte ein Mann namens Micha.
2. Er sagte zu seiner Mutter: Die elfhundert Silberstücke, die dir jemand weggenommen hat und deretwegen du den Fluch ausgestoßen und ihn sogar vor meinen Ohren wiederholt hast, dieses Geld befindet sich bei mir; ich selber habe es genommen. Seine Mutter sagte: Sei gesegnet vom Herrn, mein Sohn.
3. Er gab die elfhundert Silberstücke seiner Mutter zurück. Seine Mutter aber sagte: Ich weihe mein Silber dem Herrn, damit es wieder meinem Sohn zugute kommt. Man soll ein mit Metall überzogenes Gottesbild machen. Fürs Erste aber will ich es dir wiedergeben.
4. Doch der Sohn gab das Silber seiner Mutter zurück. Seine Mutter nahm zweihundert Silberstücke und gab sie einem Goldschmied. Der machte ein mit Metall überzogenes Gottesbild daraus, das dann im Haus Michas aufgestellt wurde.
5. So hatte Micha ein Gotteshaus. Er machte nun ein Efod und Terafim und stellte einen seiner Söhne dazu an, ihm als Priester zu dienen.
6. In jenen Tagen gab es in Israel noch keinen König; jeder tat, was ihm gefiel.
7. In Betlehem in Juda lebte (damals) ein junger Mann [aus der Sippe Juda]. Er war Levit und lebte dort als Fremder.
8. Dieser Mann zog aus der Stadt, aus Betlehem in Juda, fort, um sich irgendwo als Fremder niederzulassen, wo immer es sei. Auf seiner Wanderung kam er auch ins Gebirge Efraim zum Haus Michas.
9. Micha fragte ihn: Woher kommst du? Er antwortete ihm: Ich bin ein Levit aus Betlehem in Juda und bin unterwegs, um mich irgendwo als Fremder niederzulassen, wo immer es sei.
10. Micha sagte zu ihm: Bleib bei mir und sei mir Vater und Priester! Ich werde dir jährlich zehn Silberstücke geben, dazu die nötigen Kleider und deinen Lebensunterhalt. [Da ging der Levit.]
11. Der Levit willigte ein, bei ihm zu bleiben, und der junge Mann wurde für Micha wie einer seiner Söhne.
12. Micha stellte also den jungen Leviten als Priester an und er blieb bei ihm im Haus.
13. Und Micha sagte: Nun weiß ich, dass der Herr mir Gutes erweisen wird; denn ich habe einen Leviten als Priester.
Lábjegyzetek:
17:1-2 - Mikeás története, aki bálványházat alapít, rávilágít az izraeli hitehagyásra. Mikeás a szent tárgyakon keresztül keresi Isten védelmét, feltárva az igaz imádat és a bálványimádás közötti zavart (lásd még 2Móz 20:4-5 és 5Móz 12:29-31).
17:5-6 - Izrael királytalansága nyilvánvaló, mindenki azt teszi, ami a saját szemében helyes. Ez az erkölcsi anarchia a vezetés hiányát és az igazlelkű uralkodó szükségességét tükrözi (lásd még Példabeszédek 29:18 és 1 Sámuel 8:5).
17:7-10 - Az, hogy Mikeás egy levitát bérelt fel papjának, bizonyítja a vallási legitimitásra való törekvését, még a bálványimádás közepette is. Ez a választás az igaz imádat eltorzulását és a kultusz megromlását szemlélteti (lásd még 1Királyok 12:31 és Ezékiel 44:10-16).
17:11-12 - A léviták Mikeás iránti hűsége még a bálványimádás közegében is a papság erkölcsi és lelki leépülésére utal a bírák idejében. Ez rávilágít az Isten igaz imádatához való hűség fontosságára (lásd még Zsoltárok 119:10-11 és Ezékiel 22:26).
17:13 - Mikeás hisz abban, hogy a lévita jelenléte Isten áldását hozza el a házanépére. Ez a téves hiedelem rávilágít a bálványimádás hittel való keverésének problémájára, figyelmeztetve az engedetlenség következményeire (lásd még Galata 1:6-9 és Jakab 1:27).
Kapcsolódó versek Das Buch der Richter, 17:
A Bírák 17. fejezete elkezdi Izrael erkölcsi hanyatlásának elbeszélését. Hogyan hatol be a bálványimádás a társadalomba? Ez a leleplező szöveg Mikeás történetét írja le, aki magánszentélyt létesít bálványokkal, és egy levitát bérel fel személyes papjának. A fejezet szemlélteti a korszak lelki és erkölcsi zűrzavarát, rávilágít az emberek Isten igaz útjaitól való eltávolodására. A Bírák 17. fejezete figyelmeztetésül szolgál a vallási szinkretizmus ellen. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek ennek a nyugtalanító fejezetnek a kulcsfontosságú témáihoz kapcsolódnak.
2Mózes 20:4: "Ne csinálj magadnak sem bálványt, sem képmást semmiről sem az égben, sem a földön, sem a föld alatti vizekben." - Ez a parancsolat ellentétben áll Mikeás cselekedeteivel a Bírák 17-ben, aki ezüstbálványt készít.
1Királyok 12:28-29: "Miután megfogadta a tanácsot, a király két aranyborjút készíttetett, és így szólt a néphez: „Régóta felmentetek Jeruzsálembe. Íme, a te isteneid, Izráel, akik kihoztak téged Egyiptomból. Elhelyezett egy borjút Bételben, egy másikat pedig Dánban." - Jeroboám bálványalkotása Mikeás bálványimádását visszhangozza a Bírák 17-ben.
Máté 6:24: "Senki sem szolgálhat két úrnak; mert gyűlölni fogja az egyiket, és szeretni fogja a másikat, vagy az egyikhez ragaszkodik, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhatod Istent és a pénzt." - Jézusnak ez a tanítása ellentétben áll az Isten-imádat és a bálványimádás keverékével, amely a Bírák 17-ben látható.
ApCsel 19:24-26: "Egy Demetrius nevű ötvös, aki ezüst miniatúrákat készített Artemisz templomáról, sok hasznot hozott a kézműveseknek. Összegyűjtötte őket a hasonló foglalkozású munkásokkal együtt, és így szólt: „Uraim, tudják, hogy a mi jólétünk ettől a tevékenységtől függ. Amint láthatja és hallja, ez a Pál sok embert meggyőzött és félrevezetett Efézusban és Ázsia szinte egész tartományában. Azt mondja, hogy az emberi kéz által alkotott istenek nem istenek." - Ez az efezusi bálványkészítésről szóló rész emlékeztet arra, hogy Mikeás megalkotta az ezüstbálványt a Bírák 17-ben.
1János 5:21: "Gyermekeim, őrizkedjetek a bálványoktól." - Ez az egyszerű figyelmeztetés a bálványimádás ellen ellentétben áll Mikeás cselekedeteivel a Bírák 17-ben.
FAQ:
Ki volt Mikeás, és mi volt a hibája a Bírák 17-ben?
Mikeás egy efraimi férfi volt, aki ezüstbálványt készített, és háztartási kultuszt hozott létre, és tévedett a bálványimádásban, ami ellentétes Isten törvényével. (Bírák 17:1-5)
Hogyan fogadta Mikeás a papot, aki bement a házába?
Mikeás egy fiatal lévitát fogadott papnak, és felbérelte, hogy bálványimádatában szolgáljon, mert azt hitte, hogy ez áldást és sikert fog hozni. (Bírák 17:7-13)
Mit árul el Mikeás háztartásbeli imádata az akkori izraeli vallásról?
Mikeás háztartásbeli imádata rávilágít az istentisztelet központosításának hiányára és a vallási szinkretizmusra való hajlamra, beleértve a bálványimádást is. (Bírák 17:5)
Milyen hatással volt Mikeás kultusza Dán törzsére?
Mikeás kultusza arra hatotta Dán törzsét, hogy hasonló gyakorlatokat alkalmazzon, ami végül egy bálványimádó kultusz létrehozásához vezetett városukban. (Bírák 18:30)
Mi történt a Mikeás által faragott képpel?
A Mikeás által faragott képet végül a dánok ellopták, és elvitték törzsükhöz bálványimádásuk részeként. (Bírák 18:18)
