Talált 49 Eredmények: esztendeig

  • Acház húszéves volt, amikor király lett és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Nem azt tette, ami helyénvaló az Úrnak, Istenének a szemében, mint atyja, Dávid tette, (Királyok II. könyve 16, 2)

  • Huszonöt éves volt, amikor király lett, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Abijának hívták és Zacharjának volt a lánya. (Királyok II. könyve 18, 2)

  • Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izrael felett. (Krónikák II. könyve 9, 30)

  • Ezzel is megszilárdították Júda királyságát, és megerõsítették Rechabeámot, Salamon fiát három esztendeig. Mert csak három évig járt Dávid és Salamon útjain. (Krónikák II. könyve 11, 17)

  • Amacja huszonöt éves korában lett király, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának, aki jeruzsálemi volt, Jehoaddán volt a neve. (Krónikák II. könyve 25, 1)

  • Tizenhat éves volt Uzija, amikor trónra lépett, és ötvenkét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja jeruzsálemi volt, s Jekolja volt a neve. (Krónikák II. könyve 26, 3)

  • Jotam huszonöt éves volt, amikor trónra lépett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának, aki Cádok lánya volt, Jerusa volt a neve. (Krónikák II. könyve 27, 1)

  • Huszonöt éves volt, amikor trónra lépett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. (Krónikák II. könyve 27, 8)

  • Acház húszéves volt, amikor trónra lépett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Nem azt tette, ami az Úr szemében helyes, miként atyja, Dávid. (Krónikák II. könyve 28, 1)

  • Hiszkija huszonöt éves korában lépett trónra, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának Abija volt a neve és Zecharja leánya volt. (Krónikák II. könyve 29, 1)

  • Manassze tizenkét éves korában lépett a trónra, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. (Krónikák II. könyve 33, 1)

  • Ámon huszonkét éves korában lépett a trónra, és két esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. (Krónikák II. könyve 33, 21)


“No tumulto das paixões terrenas e das adversidades, surge a grande esperança da misericórdia inexorável de Deus. Corramos confiantes ao tribunal da penitência onde Ele, com ansiedade paterna, espera-nos a todo instante.” São Padre Pio de Pietrelcina