Talált 48 Eredmények: elveszett juhok
Minden olyan bûncselekménynél, amely szarvasmarhára, szamárra, juhra, ruhára vagy bármilyen más elveszett dologra vonatkozik, amelyrõl valaki azt állítja, hogy az övé, a vitát Isten elé kell hozni. Akit Isten bûnösnek nyilvánít, az fizessen kétszeres kártérítést a másiknak. (Kivonulás könyve 22, 8)
Senki sem jöhet veled és senki sem mutatkozhat a hegyen. A juhok és szarvasmarhák sem mehetnek legelni a hegyre." (Kivonulás könyve 34, 3)
továbbá ha elveszett tárgyat talál és letagadja, vagy ha hamisan esküszik bármilyen bûnnel kapcsolatban, amelyet ember elkövethet; (Leviták könyve 5, 22)
ha tehát vétkezik, és így felelõsséget von magára, térítse meg, amit elvett vagy jogtalanul követelt: a rábízott letétet, az elveszett tárgyat, amit talált, és (Leviták könyve 5, 23)
Ugyanakkor a tehenek, juhok és kecskék elsõszülötteit ne engedd megváltani, ezek szentek; vérüket hintsd az oltárra, hájukat égesd el kellemes illatú égõáldozatul az Úrnak. (Számok könyve 18, 17)
Így tégy szamarával, ruhájával és minden elveszett holmival, amit testvéred elhagy s te megtalálsz; ne tagadd meg segítségedet. (Második Törvénykönyv 22, 3)
Ám Agagot megkímélte Saul és a nép, és ugyanígy a kecskék-juhok és a marhák javát is, a legszebb hízott állatokat, s mind, ami csak értékes holmi akadt: nem töltötte be rajtuk az átkot. Csak azon töltötték be az átkot, ami a jószágból selejtes volt, s nem sokat ért. (Sámuel I. könyve 15, 9)
"Az amalekitáktól hozták el - válaszolta Saul -, mert a nép megkímélte a kecskék-juhok és a marhák javát, hogy feláldozza az Úrnak, a te Istenednek. A többin betöltöttük az átkot." (Sámuel I. könyve 15, 15)
Ezenkívül mondd még meg szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregek Ura: Elhoztalak a legelõrõl, a juhok mögül, hogy népem, Izrael fejedelme légy. (Sámuel II. könyve 7, 8)
Magad pedig gyûjts egy ugyanolyan erõs sereget, mint amilyen elveszett sereged volt, meg ugyanolyan lovakat és ugyanolyan harci szekereket is, mint amilyenek a régiek voltak. Aztán majd sík területen szállunk velük harcba és legyõzzük õket." Hallgatott a tanácsukra, s úgy is tett. (Királyok I. könyve 20, 25)
Ezt közöld tehát szolgámmal, Dáviddal: Ezt mondja a Seregek Ura: Én hoztalak el a legelõrõl, a juhok mögül, hogy népem fejedelme légy. (Krónikák I. könyve 17, 7)
Dávid pedig így beszélt Istenhez: "Nemde én parancsoltam meg, hogy számlálják meg a népet? Én vétkeztem, én, a pásztor tettem rosszat. De mit tettek õk, a juhok? Uram, Istenem, rám nehezedjen a kezed és atyám házára, de a népet ne sújtsd." (Krónikák I. könyve 21, 17)
