Talált 49 Eredmények: ammoniták
Dávid ezt mondta magában: "Barátsággal leszek Nachas fia, Hanun iránt, amint az apja is barátsággal volt irántam." Ezért Dávid elküldött, és apja miatt szolgái révén részvétét nyilvánította. Amikor Dávid szolgái az ammoniták országába értek, (Sámuel II. könyve 10, 2)
az ammoniták vezérei így szóltak urukhoz, Hanunhoz: "Gondolod, hogy Dávid apádat akarja megtisztelni, amikor elküldte embereit részvétet nyilvánítani? Vajon nem azért küldte inkább Dávid a szolgáit, hogy kikémleljék a várost, szemügyre vegyék benne az õrséget, s aztán lerombolják?" (Sámuel II. könyve 10, 3)
Amikor az ammoniták észrevették, hogy gyûlöletessé tették magukat Dávid elõtt, az ammoniták elküldtek és megszerezték zsoldosnak a Bet-Rechob-i arámokat, valamint a Cobába való arámokat, húszezer gyalogost, továbbá Maacha királyát, ezer embert és Tob fejedelmét, tizenkétezer embert. (Sámuel II. könyve 10, 6)
Erre az ammoniták kivonultak, és a város kapui elõtt csatasorba álltak. A Cobába és Rechobba való arámok Tobtól és Maachától külön, a nyílt mezõn sorakoztak fel. (Sámuel II. könyve 10, 8)
a csapatai maradékát pedig testvére, Abisáj kezére bízta, hogy állítsa õket csatasorba az ammoniták ellen. (Sámuel II. könyve 10, 10)
Azt mondta: "Ha az arámok erõsebbek nálam, te jössz majd segítségemre, ha azonban az ammoniták erõsebbek, mint te, én sietek a segítségedre. (Sámuel II. könyve 10, 11)
Mihelyt az ammoniták észrevették, hogy az arámok menekülnek, õk is megfutamodtak Abisáj elõl, s visszahúzódtak a városba. Akkor Joáb visszafordult az ammoniták elleni csatából és hazatért Jeruzsálembe. (Sámuel II. könyve 10, 14)
Miért vetetted hát meg az Urat, s tettél olyat, ami gonosznak számít az Úr szemében? Kard által elveszítetted a hetita Uriját, hogy feleségül vedd a feleségét. Igen, elveszítetted az ammoniták kardja által! (Sámuel II. könyve 12, 9)
Joáb megtámadta az ammoniták (földjén) Rabbát, és el is foglalta a vízivárost. (Sámuel II. könyve 12, 26)
A népességet meg elhurcolta, hogy a fûrészek, a vascsákányok, a vasbalták mellé rendelje s a téglaégetõ kemencékben dolgoztassa õket. Ugyanígy bánt az ammoniták minden városával. Aztán visszatért Dávid az egész sereggel Jeruzsálembe. (Sámuel II. könyve 12, 31)
Amikor Dávid Machanajimba ért, az ammoniták (földjérõl), Rabbából való Nachasnak a fia, Sobi, a Lo-Debar-i Ammielnek a fia, Machir és a Rogelimba való gileádi Barzilláj (Sámuel II. könyve 17, 27)
Erre a király hívatta a gibeonitákat és megkérdezte õket. A gibeoniták nem tartoztak Izrael fiai közé, hanem az ammoniták maradékai voltak. Izrael fiai esküvel megerõsített szövetségre léptek velük, de Saul - Izrael fiai és a júdeaiak iránti buzgalmában - mégis a vesztükre tört. (Sámuel II. könyve 21, 2)
