Talált 620 Eredmények: a zsidók királya
Arám királya megparancsolta harci szekerei parancsnokainak: "Ne támadjatok senkire, se kicsire, se nagyra, csak Izrael királyára!" (Királyok I. könyve 22, 31)
Amikor a harci szekerek parancsnokai meglátták Jehosafátot, azt gondolták: ez senki más, mint Izrael királya, azért rátámadtak. Jehosafát kiáltozott. (Királyok I. könyve 22, 32)
Erre a harci szekerek parancsnokai észrevették, hogy nem Izrael királya, és odébb álltak. (Királyok I. könyve 22, 33)
Az Úr angyala azonban így szólt a tisbei Illéshez: "Indulj, menj eléje Szamaria királya követeinek és kérdezd meg tõlük: Hát nincs Isten Izraelben, hogy Baal-Zebubot, Ekron istenét mentek megkérdezni? (Királyok II. könyve 1, 3)
Acháb fia, Jorám, Júda királyának, Jehosafátnak 18. esztendejében lett Szamariában Izrael királya, és tizenkét évig uralkodott. (Királyok II. könyve 3, 1)
Mihelyt azonban Acháb meghalt, Moáb királya elfordult Izrael királyától. (Királyok II. könyve 3, 5)
Ugyanakkor elküldött Júda királyához, s ezt üzente: "Moáb királya elpártolt tõlem. Hadba vonulsz-e velem Moáb ellen?" Az azt válaszolta: "Hadba vonulok, ugyanúgy, mint te, népem is, mint a te néped, lovaim is, mint a te lovaid." (Királyok II. könyve 3, 7)
Izrael királya tehát kivonult Júda királyával és Edom királyával. Amikor azonban hétnapi járással egy kerülõutat tettek, nem volt víz a seregnek, s a nyomába haladó jószágnak sem. (Királyok II. könyve 3, 9)
Akkor Izrael királya felkiáltott: "Jaj, az Úr kihívta ide ezt a három királyt, hogy a moábiták kezére adja õket!" (Királyok II. könyve 3, 10)
Jehosafát erre azt mondta: "Általa hallatja szavát az Úr." Izrael királya, valamint Jehosafát és Edom királya elmentek tehát hozzá. (Királyok II. könyve 3, 12)
Elizeus azonban azt mondta Izrael királyának: "Mi dolgom veled? Menj apád prófétáihoz és anyád prófétáihoz!" De Izrael királya azt felelte: "Nem úgy! Azért hívta ide az Úr ezt a három királyt, hogy Moáb kezére adja õket?" (Királyok II. könyve 3, 13)
Amikor Moáb királya látta, hogy nem tud nekik ellenállni, magához vett hétszáz karddal fölfegyverzett embert, hogy Arám királyához utat vágjon magának. (Királyok II. könyve 3, 26)
