Talált 14115 Eredmények: Re

• Végül a tömegbõl elõcitálták Sándort, akit a zsidók elõretuszkoltak. Sándor intett a kezével, hogy meg akarja magyarázni a népnek a dolgot. (Apostolok Cselekedetei 19, 33)

• De amikor észrevették, hogy zsidó, lármázni kezdtek, s vagy két óráig egy emberként ordították: "Nagy az efezusiak Artemisze!" (Apostolok Cselekedetei 19, 34)

• Végül a jegyzõ csillapította le a tömeget ezekkel a szavakkal: "Efezusi férfiak! Ki az, aki ne tudná, hogy Efezus a nagy Artemisz templomának városa és égbõl alászállt szobrának õre? (Apostolok Cselekedetei 19, 35)

• Ide hurcoltátok ezeket az embereket, noha nem templomrablók és istennõnket sem káromolták. (Apostolok Cselekedetei 19, 37)

• Ha tehát Demeternek és a vele tartó többi mesterembernek van valami panaszuk valaki ellen, vannak törvénynapok és helytartók, tegyenek panaszt ott. (Apostolok Cselekedetei 19, 38)

• Ázsiáig vele tartott Szopater, a bereai Pirrusz fia, meg a tesszaloniki Arisztarchusz és Szekundusz, a derbei Gájusz és Timóteus, az ázsiai Tichikusz és Trofimusz. (Apostolok Cselekedetei 20, 4)

• Ezek elõre mentek, és Troászban vártak ránk. (Apostolok Cselekedetei 20, 5)

• A hét elsõ napján összegyûltünk kenyértörésre. Pál másnap el akart utazni, ezért beszélt hozzájuk, egész éjfélig kinyújtotta a beszédét. (Apostolok Cselekedetei 20, 7)

• Az emeleti teremben, ahol összegyûltünk, volt lámpa bõven. (Apostolok Cselekedetei 20, 8)

• Utána fölment, megtörte a kenyeret, evett, és hosszan beszélt, egészen virradatig, aztán útra kelt. (Apostolok Cselekedetei 20, 11)

• Mi hajóra szállva elõrementünk Asszoszba, ott akartuk fölvenni Pált. Õ rendelkezett így, mert maga szárazon akarta az utat megtenni. (Apostolok Cselekedetei 20, 13)

• Milétuszból üzent Efezusba, és magához kérette az egyház presbitereit. (Apostolok Cselekedetei 20, 17)