Talált 2935 Eredmények: Oro
Aztán az lesz a vége, hogy még a legbátrabbnak is, akinek olyan a szíve, mint az oroszláné, inába száll a bátorsága; mert hisz egész Izrael tudja, hogy atyád hõs, és bátor emberek veszik körül. (Sámuel II. könyve 17, 10)
De az emberek azt mondták: "Nem szabad kivonulnod. Ha ugyanis menekülnünk kell, ránk nem vetnek ügyet. S ha a fele elesik közülünk, azzal sem fog senki törõdni. De te tízezerrel fölérsz közülünk. Egyébként is jobb, ha itt maradsz tartaléknak, készen arra, hogy segítségünkre siess a városból." (Sámuel II. könyve 18, 3)
Absalom véletlenül útjába került Dávid embereinek. Absalom ugyanis egy öszvéren ült, és az öszvér egy nagy tölgyfa koronája alá tévedt. Absalom feje beleakadt a tölgyfába, s ott maradt ég és föld között himbálózva, az öszvér meg, amely alatta volt, tovább ment. (Sámuel II. könyve 18, 9)
Cádok fia, Achimaac azt mondta: "Szaladok, és megviszem a királynak az örömhírt, hogy az Úr igazságot szolgáltatott neki és megmentette ellenségeitõl." (Sámuel II. könyve 18, 19)
De Joáb azt felelte neki: "Ma nem viszel örömhírt, majd máskor; ma nem viszel jó újságot, hiszen a király fia halott." (Sámuel II. könyve 18, 20)
Most megérkezett a kusita is, és jelentette: "Örömhírt hall, uram és királyom! Az Úr ma igazságot szolgáltatott neked azokkal szemben, akik fellázadtak ellened." (Sámuel II. könyve 18, 31)
Atyám egész háza nem várhatott egyebet a halálnál uramtól és királyomtól. Te mégis azok közé soroltad szolgádat, akik asztalodnál ehetnek. Mi egyébhez van még jogom, mint hogy újra a királyhoz folyamodjam." (Sámuel II. könyve 19, 29)
Júda férfiai így válaszoltak Izrael férfiainak: "De hisz a mi vérünkbõl való a király! Miért vagytok hát úgy felháborodva? Tán a király költségére ettünk, vagy elvettük magunknak a részeteket?" (Sámuel II. könyve 19, 43)
amit Izrael hûséges fiai elhatároztak. Te mégis azon vagy, hogy Izrael egyik õsi városát lerombold. Miért pusztítod el az Úr örökrészét?" (Sámuel II. könyve 20, 19)
Dávid tehát megkérdezte a gibeonitáktól: "Mit tegyek javatokra, mivel engeszteljelek ki benneteket, hogy áldjátok az Úr örökségét?" (Sámuel II. könyve 21, 3)
Szorongatottságomban az Úrhoz könyörögtem, Istenemhez kiáltottam segítségért. Meghallotta templomában hangomat, kiáltásom fülébe hatolt. (Sámuel II. könyve 22, 7)
Elõtte láng csapott fel, izzó parázs záporozott. (Sámuel II. könyve 22, 13)
