Talált 4684 Eredmények: Mel
Ráadásul fogták a filiszteusok az Isten ládáját, aztán Dágon templomába vitték, és Dágon mellett állították fel. (Sámuel I. könyve 5, 2)
Amikor azonban Asdód lakói másnap fölkeltek és Dágon templomába mentek, lám, Dágon ott feküdt arccal a földön az Úr ládája elõtt. Fölemelték Dágont, és visszatették a helyére. (Sámuel I. könyve 5, 3)
Ekkor Ekronba küldték a ládát. Amikor Isten ládája Ekronba ért, Ekron lakói felkiáltottak: "Azért hozták ide Izrael Istenének ládáját, hogy egész népemmel együtt elpusztítsanak!" (Sámuel I. könyve 5, 10)
Csináltassatok hát képmást daganataitokról és képmást patkányaitokról, amelyek az országot pusztítják, és így fejezzétek ki hódolatotokat Izrael Istene iránt. Lehetséges, hogy nem marad tovább rajtatok, isteneteken és országotokon a keze. (Sámuel I. könyve 6, 5)
Nos, csináltassatok egy új szekeret, és vegyetek két frissen ellett tehenet, amelyen még nem volt járom. Fogjátok be a teheneket a szekérbe, borjaikat meg vigyétek vissza az istállóba. (Sámuel I. könyve 6, 7)
Aztán fogjátok az Úr ládáját és tegyétek fel a szekérre. Az aranyholmit is rakjátok mellé, amit jóvátételül adtok, egy ládikában, s hagyjátok, menjenek. (Sámuel I. könyve 6, 8)
Aztán az Úr ládáját föltették a szekérre, a ládikával egyetemben, amelyben az aranypatkányok és daganataik képmásai voltak. (Sámuel I. könyve 6, 11)
A leviták leemelték az Úr ládáját a mellette levõ ládikával együtt, amelyben az aranyholmik voltak, és a kõre állították. Bet-Semes lakói meg égõáldozatot és véres áldozatot mutattak be azon a napon az Úrnak. (Sámuel I. könyve 6, 15)
Ezek voltak az aranydaganatok, amelyeket a filiszteusok jóvátételül adtak az Úrnak: egy Asdódért, egy Gázáért, egy Askelonért, egy Gátért és egy Ekronért. (Sámuel I. könyve 6, 17)
Aranypatkány meg annyi volt, amennyi a filiszteusoknak az öt vezérükhöz tartozó városa, a megerõsített városoktól a falvakig. Tanú a nagy kõ, amelyre az Úr ládáját állították, s amely még ma is ott áll a Bet-Semesbe való Józsue szántóföldjén. (Sámuel I. könyve 6, 18)
Bet-Semes lakói föltették a kérdést: "Ki méltó rá, hogy az Úrnak, a szent Istennek színe elõtt álljon? Kihez menjen tovább tõlünk?" (Sámuel I. könyve 6, 20)
Akkor Sámuel Izrael egész háza elõtt kijelentette: "Ha szívetek mélyébõl az Úrhoz akartok térni, távolítsátok el az idegen isteneket és az Asztartéket körötökbõl, szívetek ragaszkodjék az Úrhoz és ne szolgáljatok másnak, csak neki. Akkor kiszabadít benneteket a filiszteusok kezébõl." (Sámuel I. könyve 7, 3)
