Talált 103 Eredmények: Közel
A hírvivõ elment, s megérkezve mindent elmondott Dávidnak, amit Joáb rábízott. Dávid tombolt Joáb elleni haragjában, és így szólt a hírhozóhoz: "Miért nyomultatok olyan közel a falakhoz? Ki ölte meg Abimeleket, Jerubbaal fiát? Nem egy malomkövet dobott rá valamelyik asszony a falakról, úgyhogy Tebechben halt meg? Miért hatoltatok olyan közel a falakhoz?" (Sámuel II. könyve 11, 22)
S ha vétkezik ellened - hisz nincs ember, aki ne vétkeznék -, s újra haragra gerjedsz ellene, ellensége hatalmába adod és szorongatói fogolyként idegen földre hurcolják, akár messze, akár közel, (Királyok I. könyve 8, 46)
Acháb beszélt Nabottal. Így szólt hozzá: "Engedd át nekem a szõlõskertedet, hogy veteményeskertül szolgáljon nekem; egész közel fekszik házamhoz. Adok érte egy jobb szõlõskertet, vagy ha úgy tetszik jobban, kifizetem az árát pénzben." (Királyok I. könyve 21, 2)
A rudak olyan hosszúak voltak, hogy a szentélynek arról a részérõl, amely a szentek szentjéhez közel esett, látni lehetett a rudak végeit, de kívülrõl már nem. Ott is van mind a mai napig. (Krónikák II. könyve 5, 9)
Mert megfenyített, de meg is könyörült rajtam. Íme, látom fiamat, Tóbiást." Tóbiás belépett a házba, és fennhangon dicsõítette az Istent nagy örömében. Aztán szép sorjában elbeszélte apjának, milyen szerencsés volt az útja: meghozta a pénzt, feleségül vette Ráguel lányát, Sárát, õ is jön nemsokára, közel van Ninive kapujához. (Tóbiás könyve 11, 15)
Tobit elmondta nekik, hogy Isten megkönyörült rajta és megnyitotta a szemét. Amikor Tobit közel ért Sárához, fiának, Tóbiásnak a feleségéhez, áldást mondott rá, ezekkel a szavakkal: "Isten hozott, lányom! Legyen áldott atyád, legyen áldott az én Tóbiás fiam, s légy áldott te is lányom! Isten hozott otthonodba, (legyen részed) örömben és áldásban. Lépj be, lányom!" Azon a napon Ninivében minden zsidó ünnepelt, és unokatestvérei - Achikár és Nádáb - is eljöttek, hogy részt vegyenek Tobit örömében. (Tóbiás könyve 11, 17)
Amikor érezte, hogy közel a halála, odahívta a fiát, Tóbiást és így tanította: "Fiam, vedd gyermekeidet, (Tóbiás könyve 14, 3)
"A napnak kitér az éj - így szokták mondani -, közel a fény, amely elûzi a sötétséget." (Jób könyve 17, 12)
Akik közel voltak és ismertek, mind elmaradtak, házam vendégei mind elfelejtettek. (Jób könyve 19, 14)
Ne maradj távol szükségemben, légy közel, mert sehol sincs segítség! (Zsoltárok könyve 22, 12)
A megtört szívûekhez közel van az Úr, a bánatos lelkût meggyógyítja. (Zsoltárok könyve 34, 19)
Barátaim, rokonaim elfordulnak nyomorúságomtól, s akik közel voltak, távol maradnak. (Zsoltárok könyve 38, 12)