Talált 438 Eredmények: Jeruzsálem Templom

  • Az Úr dicsõsége elhagyta a templom küszöbét és megállt a kerubok fölött. (Ezekiel könyve 10, 18)

  • "Emberfia, Jeruzsálem lakói így szóltak testvéreidhez, fogolytársaidhoz és Izrael egész házához: Távol vagytok az Úrtól, azért a miénk lett az ország. (Ezekiel könyve 11, 15)

  • és mondd meg az ország népének: Ezt mondja az Úr, az Isten Jeruzsálem lakóinak, akik szétszóródtak Izraelben. Kenyerüket szorongva eszik, vizüket félve isszák, mert lakóinak erõszakossága miatt elpusztul az ország és akik lakják. (Ezekiel könyve 12, 19)

  • Mert ezt mondja az Úr, az Isten: Ha elküldöm Jeruzsálem ellen négy félelmetes büntetésemet, a kardot, az éhínséget, a vadállatokat és a pestist, hogy irtsanak ki belõle embert és állatot, (Ezekiel könyve 14, 21)

  • Ezt mondja ezért az Úr, az Isten: Amint az erdõ fái közül a szõlõvesszõt tûzbe vetem, hadd eméssze meg, ugyanúgy bánok Jeruzsálem lakóival is. (Ezekiel könyve 15, 6)

  • Emberfia, tárd fel Jeruzsálem elõtt iszonyatos vétkeit. (Ezekiel könyve 16, 2)

  • Emberfia, fordítsd arcodat Jeruzsálem ellen, beszélj a szentély ellen, és jövendölj Izrael földje ellen! (Ezekiel könyve 21, 7)

  • Jelöld meg a kardnak az utat Ammon fiainak Rabbatja felé és Júda felé, Jeruzsálem vára ellen. (Ezekiel könyve 21, 25)

  • Az idõsebbet Oholának hívták, a húgát Oholibának. Az enyémek voltak, s fiúkat és lányokat szültek. Oholának Szamaria a neve, Oholibának Jeruzsálem. (Ezekiel könyve 23, 4)

  • Majd megmérte a kapu elõcsarnokát: A templom felõl: egy vesszõ. (Ezekiel könyve 40, 8)

  • Megmérte az udvart: a hossza száz könyök volt, a szélessége is száz könyök, s négyzet alakú volt. Az oltár pedig a templom elõtt állt. (Ezekiel könyve 40, 47)

  • Ekkor a templom elõcsarnokába vitt, és megmérte az elõcsarnok oszlopait: öt könyök az egyik és öt könyök a másik oldalon. A kapu szélessége pedig: három könyök az egyik, három a másik oldalon. (Ezekiel könyve 40, 48)


“Subamos sem nos cansarmos, sob a celeste vista do Salvador. Distanciemo-nos das afeições terrenas. Despojemo-nos do homem velho e vistamo-nos do homem novo. Aspiremos à felicidade que nos está reservada.” São Padre Pio de Pietrelcina