Talált 6746 Eredmények: Hogy
Arra vállalkozott, hogy a Jeruzsálemben ejtendõ foglyok árából kifizeti az adót a rómaiaknak, s most kénytelen volt bevallani, hogy a zsidóknak a harcban volt egy védelmezõjük, s hogy a zsidók azért voltak sebezhetetlenek, mert annak törvényeit megtartották. (Makkabeusok II. könyve 8, 36)
Behatolt ugyanis Perzepolisz városába, és megkísérelte, hogy kirabolja a templomot és elfoglalja a várost. Emiatt fellázadt a nép, és fegyvert fogott, s le is gyõzte. A vidék lakói menekülésre kényszerítették Antiochuszt, úgyhogy kénytelen volt szégyenletes módon visszavonulni. (Makkabeusok II. könyve 9, 2)
Nagy haragra gerjedt, és a zsidókon akarta megbosszulni a gyalázatot, amit azok az emberek okoztak, akik menekülésre kényszerítették. Ezért megparancsolta kocsija hajtójának, hogy megállás nélkül hajtson, s (mielõbb) érjen célba, pedig már fenyegette Isten igazságos ítélete. Gõgjében azt mondta: "Jeruzsálemet a zsidók temetõjévé teszem, mihelyt odaérek." (Makkabeusok II. könyve 9, 4)
Mindazonáltal semmiképp nem akart szakítani gõgjével. Ellenkezõleg, a kevélység teljesen hatalmába kerítette, és haragjában tüzet okádott a zsidókra. Megparancsolta, hogy hajtsanak gyorsabban. De kiesett a robogó kocsiból, és oly szerencsétlenül esett, hogy testének minden tagja kificamodott. (Makkabeusok II. könyve 9, 7)
Aki mérhetetlen gõgjében elõbb azt vélte, hogy parancsolhat a tenger hullámainak, s meg tudja mérni mércével a magas hegyeket, most ott feküdt a földön és óvatosan kellett vinni - az isteni hatalom nyilvánvaló bizonyítékaként. (Makkabeusok II. könyve 9, 8)
Teljesen megtörve végre alábbhagyott gõgje, és belátta, hogy Isten büntetésébõl fájdalmai percrõl percre fokozódnak. (Makkabeusok II. könyve 9, 11)
Amikor már maga sem bírta elviselni a saját szagát, azt mondta: "Méltányos, hogy az Istennek alávessük magunkat, és az egyszerû halandó ne gondolja magát vele egyenlõnek." (Makkabeusok II. könyve 9, 12)
A szent városnak, ahová azzal indult, hogy egyenlõvé teszi a földdel és temetõt csinál belõle, szabadságot ígért. (Makkabeusok II. könyve 9, 14)
Megfogadta továbbá, hogy a szent templomot, amelyet nemrég még ki akart fosztani, ékessé teszi, a szent edényeket - sokszorosan - pótolja, a kiadásokat meg a saját jövedelmébõl fedezi. (Makkabeusok II. könyve 9, 16)
Betegen fekszem. De szívesen emlékezem irántam tanúsított tiszteletetekre és jóakaratotokra. Amikor Perzsiából visszatértem, súlyos betegségbe estem. Ezért szükségét látom, hogy gondot fordítsak a közbiztonságra. (Makkabeusok II. könyve 9, 21)
Egyébként nem csüggedek, hanem bízom benne, hogy fölépülök betegségembõl. (Makkabeusok II. könyve 9, 22)
Mégis, arra gondolok, hogy atyám is akkor gondoskodott utódról, amikor hadjáratot vezetett a hegyvidékre. (Makkabeusok II. könyve 9, 23)