Talált 6746 Eredmények: Hogy
Amikor a sereg észrevette, hogy Nikanor elesett, eldobálták fegyverüket és menekültek. (Makkabeusok I. könyve 7, 44)
Elhatározták, hogy Adar hónap 13-án minden évben megülik ezt a napot! (Makkabeusok I. könyve 7, 49)
Júdás hallott a rómaiak hírérõl, hogy milyen erõsek, s mennyire felkarolják azokat, akik jóindulattal vannak irántuk; hogy bárkivel barátságot kötnek, aki hozzájuk csatlakozik. Egyszóval, hogy nagyon hatalmasak. (Makkabeusok I. könyve 8, 1)
hogyan vetették hatalmuk alá - okosságukkal és kitartásukkal - az egész országot [noha nagyon messzire esett tõlük]; hogy gyõzték le a föld határairól ellenük felvonult királyokat, mint okoztak nekik óriási vereséget, ugyanakkor a többiek mind adóztak nekik évrõl évre; (Makkabeusok I. könyve 8, 4)
élve elfogták, és arra kényszerítették, hogy õ is, utódai is nagy sarcot fizessenek; túszokat szedtek, (Makkabeusok I. könyve 8, 7)
Mindazonáltal közülük senki nem teszi fel a diadémot és ölti fel a bíbort csak azért, hogy hivalkodjék. (Makkabeusok I. könyve 8, 14)
Tanácsot hoztak létre, és annak háromszázhúsz tagja mindennap minden szempontjából megvitatja a nép dolgát, hogy jól kormányozza. (Makkabeusok I. könyve 8, 15)
Júdás tehát kiválasztotta János fiát és Akkosz unokáját, Eupolemoszt, valamint Eleazár fiát, Jázont, és elküldte õket Rómába, hogy kössenek velük barátságot és szövetséget, hadd szerezzenek róla tudomást: (Makkabeusok I. könyve 8, 17)
"Júdás, a Makkabeus, a testvérei és a zsidók népe küldött bennünket hozzátok, hogy kössetek velünk fegyverbarátságot és békeszövetséget, és vegyetek fel szövetségeseitek és barátaitok sorába." (Makkabeusok I. könyve 8, 20)
Amikor Demetriusz meghallotta, hogy Nikanor és csapatai elestek a harcban, másodszor is elküldte Júda földjére Bakchideszt és Alkimuszt, serege jobb szárnyával. (Makkabeusok I. könyve 9, 1)
Amikor Júdás látta, hogy serege felbomlott, a harc pedig elkerülhetetlen, nagyon elcsüggedt, mert már nem volt rá ideje, hogy összegyûjtse õket. (Makkabeusok I. könyve 9, 7)
Júdás azonban így felelt: "Távol legyen tõlem, hogy ezt tegyem és meneküljek elõlük! Ha elérkezik az ideje, bátran meghalunk testvéreinkért. De nem hagyjuk, hogy becsületünkön szégyenfolt essék." (Makkabeusok I. könyve 9, 10)
