Talált 6746 Eredmények: Hogy
Erre a próféta elment és útját állta a királynak, de elõbb kötést tett a szemére, hogy ne lehessen fölismerni. (Királyok I. könyve 20, 38)
Acháb beszélt Nabottal. Így szólt hozzá: "Engedd át nekem a szõlõskertedet, hogy veteményeskertül szolgáljon nekem; egész közel fekszik házamhoz. Adok érte egy jobb szõlõskertet, vagy ha úgy tetszik jobban, kifizetem az árát pénzben." (Királyok I. könyve 21, 2)
Nabot azonban azt válaszolta Achábnak: "Az Úr óvjon attól, hogy atyáim örökségét átengedjem neked!" (Királyok I. könyve 21, 3)
Odament hozzá a felesége, Izebel és megkérdezte: "Mi van veled, hogy olyan kedvetlen vagy és nem eszel semmit?" (Királyok I. könyve 21, 5)
Mihelyt Izebel meghallotta, hogy Nabotot agyonkövezték, azt mondta Izebel Achábnak: "Nos, vedd birtokba Nabot szõlejét, amelyet nem akart neked pénzért átengedni. Mert Nabot nem él többé, halott." (Királyok I. könyve 21, 15)
Amikor Acháb meghallotta, hogy Nabot halott, fogta magát Acháb, elment a jiszreelita Nabot szõlejébe és birtokba vette. (Királyok I. könyve 21, 16)
"Indulj, menj el Achábhoz, Izrael királyához, aki Szamariában székel; épp Nabot szõlejében van, lement, hogy birtokba vegye. (Királyok I. könyve 21, 18)
Acháb azt mondta: "Hát rám találtál, ellenségem?" "Rád találtam" - felelte. "Mert arra adtad magad, hogy azt tedd, ami gonosznak számít az Úr szemében. (Királyok I. könyve 21, 20)
Valóban, nem volt ember, aki arra vetemedett volna, hogy azt tegye, ami gonosznak számít az Úr szemében, csak Acháb, mivel felesége, Izebel tévútra vitte. (Királyok I. könyve 21, 25)
"Látod, hogy megalázkodott elõttem Acháb? Mivel megalázkodott elõttem, nem hagyom, hogy életében rátörjön a baj házára, majd csak fia idejében sújtom házát romlással." (Királyok I. könyve 21, 29)
Akkor Izrael királya így szólt szolgáihoz: "Tudjátok jól, hogy Gileádban Ramot hozzánk tartozik, s mi ülünk tétlenül, ahelyett, hogy kiragadnánk Arám kezébõl." (Királyok I. könyve 22, 3)
Jehosafát azonban így szólt: "Nincs itt véletlenül az Úrnak valamelyik prófétája, hogy megkérdezhetnénk?" (Királyok I. könyve 22, 7)