Talált 5961 Eredmények: Fel
Megmentett ellenfeleimtõl, támadóim fölé emelt és kiragadott az erõszak emberének hatalmából. (Sámuel II. könyve 22, 49)
Ezek voltak Dávid utolsó szavai: Izáj fiának, Dávidnak a szavai, annak a férfinak a szavai, akit felmagasztaltak, Jákob Istene fölkentjéé, Izrael dalainak szerzõjéé; (Sámuel II. könyve 23, 1)
Beszélt Jákobnak Istene, Izrael sziklája mondta nekem. Aki igazságosan kormányozza a népeket és Istent félve uralkodik, (Sámuel II. könyve 23, 3)
az olyan, mint reggel a világosság, amikor fölkel a nap [felhõtlen reggelen], és esõ után sarjadzásra készteti a földön a füvet. (Sámuel II. könyve 23, 4)
Achaszbai fia, Elifelet Bet-Maachából és Achitofel fia, Eliam Gilóból; (Sámuel II. könyve 23, 34)
Újra fellángolt az Úr haragja Izrael ellen, úgyhogy ismét felingerelte ellenük Dávidot, és azt mondta neki: "Menj, s vedd számba Izraelt és Júdát!" (Sámuel II. könyve 24, 1)
Utána Gileádba és a hetiták földjére, Kádesba érkeztek. Innét Dánba mentek, majd Dántól Szidon felé vették az irányt. (Sámuel II. könyve 24, 6)
Erre Dávid azt felelte Gádnak: "Nagy szorultságban vagyok... Inkább kerüljünk az Úr kezébe, hiszen nagy az irgalma. De emberek kezétõl nem szeretnék elveszni." (Sámuel II. könyve 24, 14)
Amikor azonban az angyal Jeruzsálem felé is kinyújtotta kezét, hogy elpusztítsa, az Úr megbánta ezt a csapást, és megparancsolta az angyalnak, aki lesújtott a népre: "Most aztán elég! Húzd vissza a kezed!" Az Úr angyala éppen a jebuzita Arauna szérûjénél volt. (Sámuel II. könyve 24, 16)
Arauna azt felelte a királynak: "Vegye csak uram és királyom, és mutassa be áldozatul, amit jónak lát. Nézd, ott vannak a marhák, égõáldozatul, és a csépák meg az ökrök szerszáma tûzrevalónak. (Sámuel II. könyve 24, 22)
Uram és királyom szolgája mindent a királynak ajándékoz." Aztán így folytatta Arauna a király felé fordulva: "Legyen hozzád irgalmas az Úr, a te Istened!" (Sámuel II. könyve 24, 23)
Aztán Dávid oltárt emelt az Úrnak, és égõáldozatot, valamint közösségi áldozatot mutatott be rajta. Erre az Úr irgalommal fordult az ország felé, és elmúlt Izraelrõl a csapás. (Sámuel II. könyve 24, 25)
