Talált 2230 Eredmények: Fa
Összegyûltek az énekesek - Lévi fiai - Jeruzsálem környékérõl, a netofatiak falvaiból, (Nehemiás könyve 12, 28)
A papok és leviták elõbb maguk tisztálkodtak meg, majd megtisztították a népet, a kapukat és a falat is. (Nehemiás könyve 12, 30)
Meghagytam Júda elöljáróinak, hogy menjenek föl a falakra, és két nagy menetet szerveztem. Az elsõ jobb felé haladt a falon, a Szemét-kapu irányában. (Nehemiás könyve 12, 31)
A Forrás-kapunál fölmentek Dávid városának a lépcsõin, a fal gerincén és Dávid házának feljáróján egészen a Víz-kapuig, kelet felé. (Nehemiás könyve 12, 37)
A másik menet bal felé haladt, s a nép vezetõinek felével kísértem a fal gerincén a Kemence-torony fölött a Tér faláig, (Nehemiás könyve 12, 38)
Ebben az idõben embereket állítottak a felajánlott adományok és a tizedek tárolására szolgáló kamrákhoz, hogy oda gyûjtsék össze a papok és leviták részét, amely a falvak földjérõl a törvény szerint megillette õket. Júda ugyanis örömét lelte a szolgálatot ellátó papokban és levitákban, (Nehemiás könyve 12, 44)
Emiatt megdorgáltam õket, és így szóltam hozzájuk: "Miért töltitek az éjszakát a fal mellett? Ha még egyszer megteszitek, kezet vetek rátok." Attól kezdve többet nem jöttek szombaton. (Nehemiás könyve 13, 21)
Rendelkeztem az áldozati fa meghatározott idõben való szállításáról és az elsõ termésekrõl. Emlékezzél meg rólam, Istenem, a javamra! (Nehemiás könyve 13, 31)
Szalmanasszárnak, az asszírok királyának idejében Tibébõl fogságba hurcolták. Ez Galileának felsõ részén, Kádes-Naftalitól délre fekszik, Hacor fölött nyugatra és Sefattól északra. (Tóbiás könyve 1, 2)
Kenyeremet az éhezõknek, ruhámat a rongyosaknak adtam. Ha láttam, hogy meghalt valaki a nemzetségembõl és odadobták Ninive fala tövébe, eltemettem. (Tóbiás könyve 1, 17)
Eszembe jutott, amit Ámosz próféta Bételrõl mondott: "Ünnepeitek gyásszá változnak és ujjongástok siratóénekké." Sírva fakadtam. (Tóbiás könyve 2, 6)
Éjszaka megfürödtem, kimentem az udvarra és lefeküdtem a fal tövébe. Mivel meleg volt, nem takartam be a fejemet. (Tóbiás könyve 2, 9)
